Eurózóna: a szennyező fizet?

EN-összeállítás 2013. július 05., 11:21

 Egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy az Európai Unió 28 tagállama számára mi a követendő recept a válságból való kigyógyulásra. Új beruházások és gazdasági növekedés nélkül csak túlélésről beszélhetünk – hangzott el egy, az unió jövőjéről szóló budapesti sajtóbeszélgetésen.

galéria

Európa a második világháború után békés úton, lépésről lépésre gazdagodott, amelyből az alsó középrétegek is profitálni tudtak. Ez a folyamat most megállt, sőt, visszafejlődik, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Kérdés, hogy ez meddig tart, és mikor indul el a fenntarthatóság reményét magában hordozó növekedés – fogalmazott Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója. A budapesti sajtóbeszélgetésen az Európai Unió kiújuló gazdasági válságáról esett szó, amely kisebb-nagyobb mértékben érinti a 28 tagállamot.

A szakemberek szerint az eurózóna válsága újabb szakaszba jutott: a krízis még nem oldódott meg, de kezd másról szólni, mint eddig. A 2008-ban kezdődött válság új problémákat termel ki, az államadósságok kérdésére továbbra sincs megnyugtató válasz. Igaz ugyan, hogy az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében rendelkezésre álló 1000 milliárd euró átmenetileg megnyugtatta a piacokat, de ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn. Rácz Margit szerint az uniós államadósságok finanszírozásának egynegyedét eddig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaiból fedezték, de kérdéses, hogy az IMF képes-e arra, hogy beszálljon az uniós tagállamok további finanszírozásába. A reálgazdaság legnagyobb problémája, hogy egyre magasabb a munkanélküliség, nincsenek nagy beruházások, és nincs gazdasági növekedés sem.

A magyar szakemberek szerint Brüsszelnek mindezekkel szembe kell néznie, amikor a fenntarthatóságot kéri számon a tagállamokon. A mélyülő uniós gazdasági válság viszont arra is rámutat, hogy rövidtávon csak a tagállamok kormányai tudnak saját eszközeikkel segíteni magukon: az eltelt öt esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy egységes uniós recept nem létezik. Arra már Brüsszel is rájött, hogy a bankok esetében a „szennyező fizet” elvet kell érvényesíteni, vagyis ne az adófizetők pénzéből mentsék meg a bankokat. Ennek nyilván az is az oka, hogy 2013-ban már jóval kevesebb a pénz, mint 2-3 évvel ezelőtt. A Világgazdasági Intézet igazgatója arra figyelmeztet: ha a gazdasági válságot csökkentő vagy megállító folyamatokat nem lehet újragondolni, sok minden megkérdőjeleződik az Európai Unió integrációjában.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.