A egutóbbi statisztikai adatok csak becslések, részleteket június elejére ígérnek a statisztikusok, így egyelőre a szakértők is csak találgatják, mi lehet az oka a nem várt mértékű fellendülésnek.
Románia esetében a növekedést néhány jelzésértékű iparági adat is alátámasztja: nőtt az ipar teljesítménye és bővült a kivitel is, így az elemzők és a pénzintézetek többsége már most felfelé korrigálta az idei évre vonatkozó becslését. Magyarországon ezzel szemben tanácstalan a szakma, az ipar parányi javulást mutat az előző negyedévhez képest, nem kis meglepetésre a mezőgazdaság és az építőipar is tudott növekedni, összességében azonban leginkább a tavalyi alacsony bázisnak tudható be az egyelőre csak papíron kimutatható gazdasági lendület. A helyi szakértők ezért óvatosabbak, az elemzők kivárnak, többségük nem módosította éves prognózisát.
Ugyanakkor mindkét gazdaságra nézve rossz hír, hogy a fő exportpiacokon csökönyösen kitart a recesszió, ami visszavetheti az exportot, ezáltal lassulhat az ipari termelés, dominóhatást indítva el a gazdaságban. Törékeny fogózkodóként a mezőgazdaságban bízhat Bukarest és Budapest egyaránt, az előrejelzések rendkívüli termést ígérnek, és a termények kivitele pozitív felé billentheti például a külkereskedelmi mérleget Románia esetében. Az élelmiszerárak csökkenésének azonban jelentős inflációmérséklő hatása is lesz mindkét országban, ami növeli majd a helyi vásárlóerőt. Igaz, mindehhez az időjárás kegyessége is kell: ne legyen szárazság és elmaradjanak az árvizek is.
Lendületben
Az elemzői előrejelzéshez képest kétszer nagyobb, 2,1 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak az első negyedévben Romániában az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan kiigazított adatok 1,4 százalékos bővülést mutatnak. A tavalyi év utolsó három hónapjához viszonyítva a bővülés 0,5 százalék – derül ki a statisztikai hivatal (INS) első becsléséből. Az elemzők többsége úgy véli, a növekedést a kivitel, elsősorban az autóipari termékek exportja serkentette, de a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelésének köszönhetően – enyhén, 1-1,5 százalékkal – bővülő fogyasztás is hozzájárulhatott a rendkívüli teljesítményhez.
Az első negyedévben 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés is az előző év azonos időszakához képest, elsősorban az autóiparnak köszönhetően, a megrendelésállomány ez idő alatt 2,2 százalékkal bővült. A növekvő pályán lévő belső fogyasztást egyelőre fékezi ugyan az infláció, amely továbbra is emelkedő tendenciát mutat, noha az előző hónaphoz képest mindössze 0,11 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az éves mutató 5,25 százalékról 5,29 százalékra emelkedett. Összehasonlításként az Európai Unióban a márciusi 1,9 százalékról áprilisban éves szinten 1,4 százalékra mérséklődött az infláció, ezen belül az euróövezetben 1,7 százalékról 1,2 százalékra zuhant a megtisztított ráta az EU statisztikai hivatala szerint. Az Eurostat összesítésében a román 4,4 százalékos infláció messze a legmagasabb, a magyar index 1,8, a szlovák 1,7 a bolgár pedig 0,9 százalékos vásárlóerőcsökkenést mutat. Az inflációs fordulat szeptember környékén várható, ezt követően a mutató meredek lejtőre kerül, az év végére a kitűzött 2,5 százalékra (+/– 1 százalék) mérséklődik – tartja Mugur Isãrescu jegybankelnök. Bukarestnek a külkereskedelmi mérleget sem sikerült egyelőre pozitív tartományba billentenie, az export lejben kifejezett értéke a harmadik hónapban 17,5 milliárd (4 milliárd euró) volt, ami 3,6 százalékos bővülést jelent az előző hónaphoz, és nem egészen egyszázalékos csökkenést a tavaly márciusi adatokhoz képest. Ezzel egy időben a behozatal lejben 0,1 százalékkal, 55,5 milliárdra mérséklődött, azaz továbbra is több terméket hozunk az országba, és kevesebb a külföldön értékesített javak, szolgáltatások értéke, ám a tendencia megfordulni látszik. Biztató ugyanis, hogy az idei első háromhavi 4,7 milliárd lejes mérlegdeficit 2,77 milliárddal kisebb a 2012 azonos időszakában regisztráltnál.
Módosított technológia?
Összességében tehát van némi ok a derűlátásra, a jó hírekre kiéhezett elemzői társdadalomban fokozódik is az optimizmus, ami tükröződik az idei évre vonatkozó növekedési becslésekben is. Igaz, az előrejelzések között továbbra is nagy a szórás, ám míg korábban a többség 0,5–1,6 százalékos növekedést tartott reálisnak, a negyedéves gazdasági fellendülés már 2 százalék fölé repítette a jóslatokat.
A hivatalos, kormány–IMF-konszenzus 2013-ra továbbra is 1,5–1,6 százalékos bővülést valószínűsít, az EBRD nemrég közzétett jelentésében továbbra is legfeljebb 1,4 százalékos növekedést jósol erre az évre. Ezzel szemben az Európai Bizottság május elején 2,5 százalékról 2,2 százalékra rontotta az idei növekedési kilátásokat. Az első negyedéves adatok tükrében az elemzők többsége már úgy véli, az igen jónak ígérkező mezőgazdasági teljesítmény 2 százalék fölé repítheti az idei GDP-adatot.
Napvilágot láttak olyan vélemények is, amelyek szerint az első negyedévi kiugróan jó adatok pusztán annak köszönhetők, hogy a statisztikai hivatal módosított a számítási technológián, illetve az ágazati súlyozáson. Hasonló dolog történt január elején is, amikor Victor Ponta miniszterelnök elbocsátotta az INS vezetőjét, mondván, hogy a hivatal téves GDP-adatokat tett közzé a 2011-es évre vonatkozóan. Az INS 2003-tól évről-évre alábecsülte a gazdaság teljesítményét, a 2011-re vonatkozó statisztikában azonban a valósnál magasabb GDP-adatokat közöltek, és ez felborította a készülő, idei költségvetést is – állította Ponta. Így derült ki végül, hogy tavaly a román gazdaság a várt 1,2-1,5 százalék helyett mindössze 0,7 százalékkal bővült, a bruttó hazai össztermék 587,499 milliárd lejt összesített.
Törékeny jövőkép
Miközben Románia esetében nem az a kérdés, hogy idén növekszik-e a gazdaság, hanem hogy milyen mértékben, addig Magyarországon továbbra is kétséges, hogy sikerül-e leküzdeni a recessziót.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szezonálisan és naptárhatással kiigazított első becslése szerint idén január-márciusban 0,7 százalékkal nőtt a magyarországi GDP az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye bővült, míg a csökkenést alapvetően az ipar visszaesése okozta. Éves összevetésben ugyanakkor 0,3 százalék volt a visszaesés, ami a vártnál némileg jobb adat, hiszen az elemzői konszenzus 1,2 százalékos visszaesést jósolt.
Öröm az ürömben, hogy elsősorban a tavalyi alacsony bázishatásnak köszönhetően elképzelhető, hogy a harmadik negyedévben 0,5, a negyedikben pedig 1,6 százalékkal nő, így a második félévben lehet annyi növekedési potenciál a magyar gazdaságban, hogy az év egészére stagnálást vagy annál kicsivel jobb eredményt produkáljon. Az optimista elemző konszenzus is legfeljebb egy pozitív előjelű nulla bővülést tart valószínűnek. A fogyasztásban tapasztalható némi élénkülés és a fogyasztói bizalom alakulása is bővülést vetít előre. Elemzők egy része azonban korrekciókra számít a második negyedéves GDP-adatokban, miután a márciusi rossz idő visszavethette az építőipart és a mezőgazdaságot is.
Magyarország számára is az agrárium látszik az egyetlen mentőövnek, amely kedvező időjárás esetén akár 0,6 százalékkal is javíthatja az éves növekedést. A romániaihoz képest igen alacsony infláció növekvő vásárlóerőt eredményezhet, ám a magas munkanélküliség és a hitelek visszafizetési kényszere költekezés helyett inkább megtakarításra sarkallja majd az anyaországiakat. Boríthat a forgatókönyvön az is, hogy 2014-ben választások lesznek Magyarországon, ezért várhatóan több állami beruházás beindul, élénkül az uniós pénzek lehívása, ami szintén lendíthet a növekedési mutatón. A politikai csatározásokat ugyanakkor köztudottan gyűlöli a befektetői környezet, és ez akár újabb forintgyengüléshez vezethet.
Adatok és módszertanok
A statisztikai hivatalok és az Eurostat adatai közti különbség általában a különböző számítási módszertanok alkalmazásának köszönhető, ennek mértéke ugyanakkor nem lehet nagyobb egy-két tizednél. Az infláció számításánál például az is nyomhat a latban, hogy mi van a statisztikai hivatal kosarában. Az északi országokban a hering vagy a lazac olcsó alapélelmiszernek számíthat, míg ugyanez Romániában nem generál érdemi fogyasztást. Hasonló módon befolyásolják az időszaki mutatókat például a zöldségek, gyümölcsök, szezonális termékek, amelyek ára télen magas, nyáron viszont alacsony. A gazdasági mutatók alakulását nagymértékben befolyásolhatják olyan tényezők, mint például az időjárás, a különféle adminisztratív hatások, naptárhatások vagy a társadalmi hagyományok. Ezen tényezők együttes kiszűrése jelenti a szezonális kiigazítást, amely lehetővé teszi az adott országokban regisztrált adatok összehasonlítását.
A magyar GDP negyedéves változása
(negyedév/negyedév, naptárhatással igazítva, százalék)
Év/negyedév I. II. III. IV.
2010 1,1 0,4 0,3 0,2
2011 1,2 – 0,2 0,0 ,3
2012 1,4 – 0,6 0,0 – 0,4
2013 0,7
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.