Biotermelő lesz a Gyimes-völgye

Összefogtak a Gyimes-völgyi gazdák, hogy az általuk megtermelt élelmiszer egészségesebb legyen és mezőgazdasági termékeikért magasabb árat kapjanak. Az év elején elindult kezdeményezés hatására három község – Gyimesbükk, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – mintegy 150 gazdája jelezte, hogy alapító tagként beállna a Gyimes-völgyi Bioegyesületbe, amelyet rövidesen bejegyeztetnek. A közös elképezés elindítója a felsőloki Farkas Tibor, aki az előzményekkel kapcsolatban kifejtette: a Gyimes völgyében gazdálkodók többsége vegyszermentesen termel, termékeiket mégis nehezen és olcsón tudják értékesíteni.

A különböző élelmiszer-feldolgozóknak eladott biotermékeket – a tejet és a húst – a nem biominőségű alapanyagokkal vegyesen dolgozzák fel, így nem is kapnak érte több pénzt.

Ennek tükrében szinte pocsékolásnak tűnik a gyimesi alapanyagokat ilyen alacsony áron értékesíteni. A bioegyesület létrehozását szorgalmazó fiatal gazda emiatt döntött úgy, hogy a Gyimes völgyében meg kellene állítani ezt a folyamatot, és nagyobb méretű biotermelést, illetve értékesítést elindítani. Farkas Tibor január közepén egy gazdafórumot szervezett, ahol az érdeklődő gazdák sok mindent megtudhattak a biotermelésről, illetve az értékesítés lehetőségeiről. A mintegy száz résztvevő elégedetten távozott, és a hónap végére már nyolcvanan jelezték: csatlakoznának az új egyesülethez. Azóta százötvenre nőtt az érdeklődők száma. A kezdeményező azért várt mostanáig a civilszervezet bejegyzésével, hogy minél több gazda érezze magáénak, és a közösen megfogalmazott ötleteket az alapító okiratba is vezessék be.

Az egyesület célja segíteni a termelőket a biogazdálkodás útján való elindulásban, ehhez konkrét tanácsadást kínálnak, illetve a biogazdálkodásra való átálláshoz szükséges dokumentáció összeállításában is segítenek. A biominősítések megszerzése után az egyesület segít az értékesítésben, illetve támogatja a gazdákat a fejlődés lehetőségeinek felkutatásában. Mivel azt szeretnék, hogy egyszerre minél több gazda tegye meg az első lépést és váljon biogazdává, arról döntöttek, hogy az egyesület alapszabályzatába belefoglalják: az idén jelentkezők tagsági díjához képest a következő években csatlakozóknak nagyobb összeget kell majd fizetniük. A tagsági díjat az egyesület működésére és a gazdák megsegítésére fordítják. Farkas Tibor elmondta: május közepéig fogadják az érdeklődőket. Addig lehet ugyanis benyújtani a dokumentációt a biominősítés megszerzéséhez, és a biotermelésre való átállást támogató mezőgazdasági juttatás is addig kérelmezhető. Az agrártámogatási szabályozás alapján május 16-tól két évig szakemberek tartják megfigyelés alatt a biogazdálkodásra pályázó gazdaságokat. E türelmi időszak után, akik megkapták a minősítést – és a vállalt feltételekhez tartják magukat –, termékeiket bioáruként értékesíthetik.

Mottóként vállaljuk: egészséges élelmiszert a vásárlóknak, megélhetést a gazdáknak és reményt fiataljainknak” – foglalja össze egyesületük hívó szavát Farkas Tibor.

A felsőloki gazda szerint jelenleg is hagyományos gyimesi biotermékeket állítanak elő, de minősítés hiányában csak az első két jelzőt használhatják. Terveik szerint már a minősítés megszerzése előtt értékesítik termékeiket, hogy mire bioterméket tudnak előállítani, alakuljon ki bizalmi viszony a felvásárlókban a gyimesi termékek iránt. Közben a már bejegyzett biotermékek piacra jutását is megszervezik:

mintegy tucat olyan kosteleki gazda akar csatlakozni a Gyimes-völgyi bioegyesülethez,

aki korábban már megszerezte a minősítést, de felvásárlópiac hiányában egyelőre nem tudja bioként értékesíteni termékeit. Ez nemcsak a kosteleki gazdák számára előnyös, hanem a Gyimes völgyében élőknek is, hiszen láthatják: van igény a vegyszermentes termelésre.

Az elmúlt hetekben már egyeztettek biominősítést végző cégekkel, az egyikkel sikerült is megállapodni. Nem ez volt a legolcsóbb megoldás, de a jelenlegi gazdaszámmal egy 40 százalékos kedvezményt sikerült kialkudniuk az eredeti árból. A térségszintű együttműködés nemcsak a minősítés megszerzésében jelent majd előnyt, hanem az értékesítésben is, ha a megfelelő minőség mellé kellő mennyiség társul. Egyelőre a tej- és hústermeléssel foglalkozó gazdák vannak többségben a völgyben, és néhány bioméhész tevékenykedik a térségben, de sok lehetőség rejlik az erdei gyümölcsök, a gombák és a gyógynövények értékesítésében is.

Megkerestük Pap Imrét, Gyimes-felsőlok és Gergely Károlyt, Gyimesközéplok polgármesterét, akik üdvözölték a biotermesztési kezdeményezést, de a hátulütőjére is figyelmeztettek. Pap Imre úgy látja, csak a hivatalosan elismert biotermelés jelenthet garanciát a gazdáknak arra, hogy termékeikért valamivel jobb, kifizetődőbb árat kapjanak, mint eddig. A község 1200 portája közül mintegy 750-ben igényelnek mezőgazdasági támogatást, és ezek mintegy fele a gazdálkodásból él meg. Tehát nagy szerepe volna a termékek

magasabb felvásárlási árának. Gergely Károly jó tanácsként a kezdeményezés egyik buktatójára is rámutatott: a későbbi magasabb értékesítési árért évekig eleget kell tenni a biotermelés feltételeinek. Emiatt azt javasolja, mindenki jól gondolja meg döntését, mielőtt belevágna. „Egyéb helyi munkalehetőség hiányában Gyimesközéplok családjainak jelentős része – a lakosság 60–70 százaléka – ma is a mezőgazdálkodásból él” – magyarázza a helyi viszonyokat a község polgármestere.