Az Európai Bizottság „áldása”, s az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának beleegyezése után már csak a kínai versenyhatóság vizsgálatának eredménye kellett, hogy hivatalosan is lezárják a Microsoft és a Nokia készülékgyártó tevékenységének az összeolvadását. Így búcsút inthetünk a Nokia márkanévnek, s jöhet helyette a Microsoft Mobile.
A tavaly szeptemberi megegyezés értelmében a Nokia név megszüntetéséért a Microsoft 5,44 milliárd eurót fizetett ki a Devices and Services divízióért, valamint a Nokia-szabadalmakért, aminek járulékos haszna is volt. A Microsoftnak Európában „penészedett” a sok készpénze, s a vásárral legalább két legyet ütött egy csapásra: úgy repatriálta az Amerikán kívül keletkezett profitját, hogy nem kell otthon adót fizetnie utána. Az összeg léptékéről még csak annyit: Románia tavaly összesen 4,4 milliárd eurót költött oktatásra és kutatásfejlesztésre. Ez a magáncég meg csak simán bevásárolt.
A készülő tranzakciót 2013 őszén a Mobiltechnika fórumán guruk, szakemberek és egyszerű felhasználók így kommentálták: „És akkor vissza 1984-be: új fronton indul meg az Apple-Microsoft csata.”; „Ez kb. olyan mintha itthon egy veszteséges telefonboltot eladnának 100 millió forintért, ez még a Microsoftot is be fogja dönteni. Az egyetlen ember, aki értett a munkájához, ki is lépett azonnal (Marko Ahtisaari, a Nokia formatervező részlegének vezetője tavaly novembertől kilépett – szerk.). Mióta ott van, azóta vannak normális kinézetű nokiák. Most már az sem lesz.”; „Mindenesetre nem tudom elképzelni, hogy emberek tömegei windowsos Microsoft okostelefonokat vásárolnának (10-ből 8 ismerősöm inkább megszabadulna tőle), meg aztán van Samsung, LG, Huawei, ZTE stb., amelyekre jóval nagyobb a kereslet, mint a zárt rendszerű Windowsra.”
Vagyis a szakma meg a piac vegyes érzelmekkel fogadta a Nokia nevű egyéniség távozását, azon belül meg a Marko Ahtisaariét, aki egyedi formatervvel járult hozzá a Lumiák elterjedéséhez, és folyamatosan dolgozott a vonzó ipari dizájnok kialakításán. Mert ez a történet az úttörésről meg az egyediségről is szól, hiszen a Nokiából még vicc is született a Székelyföldön, tehát a legfontosabb márkajellemezőnek, azaz az ismertségnek nem volt híján.
A 2006-ban még 68 ezer embert foglalkoztató Nokia cég 1865-ös alapítása óta sok mindennel foglalkozott, de mobiltelefonos korszakát talán azzal vezette be, amikor az 1970-80-as években kifejlesztette a finn védelmi erők számára a kimondhatatlan nevű Sanomalaitejärjestelmät (ennyit a nyelvrokonságról), ami digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszköz volt. Ezzel párhuzamosan a Salora Oy céggel együtt fejlesztették ki az ARP-szabványt, s a ráépült gépkocsialapú mobil rádiótelefon rendszer lett az első üzleti célú mobiltelefon-hálózat, ami 1978-ra már 100 százalékos lefedettséget kínált Finnországban.
A világ egyik első maroktelefonját, a 800 grammos Mobira Cityman 900-at 1987-ben mutatták be, és attól volt különleges, hogy az elődje, a Mobira Senator még 9,8 kg-ot nyomot, ezért a Cityman fogyott, mint a cukor, pedig mai áron kb. 4560 euróba került. Ők dobták piacra 2002-ben az első 3G-t támogató modellt, a Nokia 6650-est, s a világ legnépszerűbb mobiltelefonját, az 1100-ast 2003-ban, de legendás volt a Nokia 6310i is – „az üzleti telefon”, amely akár egy hétig bírta akkuval. Csak telefon volt, de annak igazi.
Arról már aligha érdemes vitát nyitni, hogy miért került ki vesztesen a Nokia a mobiltelefon-gyártás világából. Annyit tudunk, hogy az iPhone és az Android megjelenése, s a Symbian versenyképtelenné válása után fordult 2010 végén a Windows Phone felé, amikor még nem látszott, hogy az Android mekkora fölényt szerez az elkövetkező években. A finneknek volt ugyan egy saját kísérletük Linux-alapú rendszer kiépítésére, de azt maguk sem ítélték versenyképesnek, s lecövekeltek a Windows Phone mellett. Ezzel lecsúsztak, a piaci részesedésük az 5 százalékot sem érte el, amikor megérkezett a Microsoft vételi ajánlata. Pletykák szerint azért, mert a finnek végül az Android felé tapogatóztak, s a redmondi óriás ezt nem nézhette tétlenül, így letették a pénzt az asztalra.
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.