A jövő gyümölcse, a dió

Simon Virág 2019. április 08., 14:10 utolsó módosítás: 2019. április 08., 14:13

Uniós pályázatokból, magánbefektetések révén évente több száz hektárral szaporodnak a diófaültetvények. A legnagyobb diófa-szaporító Marosvásárhely határában üzemel: itt évente 60 ezer oltványt adnak el. Az ágazat fejlődéséről az ültetvényt vezető Ravasz Szabolcs mérnökkel beszélgettünk.

Eladásra váró csemeték Marosvásárhelyen. A jó minőségű fának ára van Fotó: Haáz Vince

A héjas gyümölcsűek iránti kereslet egyre nő, hiszen az egészséges életmód és a különböző diéták hívei is azt hangoztatják, hogy a dió fontos élelmiszer-alapanyag. Sok diófaültetvényt azonban kivágtak az utóbbi években, vagy kivénültek, így a kereslet és a kínálat messze nincs összhangban. Aki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy kertjéből, a nagyszülőktől vagy barátaitól kapjon egy-egy véka diót, annak a piacról vagy az áruházak polcairól kell beszereznie egyáltalán nem zsebbarát áron. A piacon 40 lejt is elkérnek egy kilogramm szép és tiszta dióbélért, az üzletekben kisebb kiszerelésben is meg lehet vásárolni.

Ravasz Szabolcs agrármérnök felügyeli a marosvásárhelyi diófa-iskolát Fotó: Haáz Vince
Utak mentén és ültetvényeken

Ravasz Szabolcs tudomása szerint Romániában mintegy 7 ezer hektárnyi diófa terem az utak mentén, és további 2500 hektárnyi friss ültetvény van nyilvántartásban: ezek csemetéi nagyobb részt a marosvásárhelyi faiskolából származnak. A szakembertől megtudtuk, egy hektárra 200 diófa telepíthető, viszont néhány év múlva, amikor a koronák összeérnek, minden második fát kivágnak, ami fűrészáruként értesíthető jó áron, így már ebből is komoly bevétel érhető el.

Egy diócsemetének főként az ára árulja el, hogy oltott-e és teremni fog-e.  

A piacokon vagy akár faiskolákban megvásárolható 15–20 lejes csemete zsákbamacska: a szakember szerint az ilyen csemetéből szárba szökő diófa bizonyos, hogy tíz évnél korábban nem fog teremni, és akkor sem biztos, hogy jó gyümölcsöt hoz. Uniós pályázatokban egy facsemetére ennek az összegnek csaknem az ötszörösét lehet fordítani.

A dió mindenhol megterem

„Romániában őshonos fajtákat szaporítunk, ami a klíma miatt fontos. Erdélyben az Algyógyon nemesített fajtákat használjuk, a déli megyékben pedig az onnan származó fajtákat. Több ültetvényt telepítettek tőlünk vásárolt csemetékkel Beszterce, Nagyszeben és Nagyvárad környékén, Kolozs és Maros megyében egyaránt. Székelyföldön főként Kovászna megyébe vittek csemetéket” – magyarázza a szakember.

A diófa termő részei megfagynak, ha tartósan mínusz 25 Celsius fok körüli a hőmérséklet, de Erdélyben ilyen hideg az elmúlt években nem volt. A mérnök szerint az országban bárhol lehet diót termeszteni. Az ültetvényeket főként uniós pályázatokból, de magántőkéből is támogatják.

A mai trendek szerint a dióval beültetett területek folyamatosan nőni fognak Erdély-szerte is, egyre nagyobb az érdeklődés a dióültetvények iránt.

Frissen kiültetett csemeték. Egyre többen érdeklődnek a diótermesztés iránt Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi faiskola által árult csemeték nagy előnye, hogy már a harmadik évben teremnek, azaz megjelennek az első diók. Megfelelő gondozás és öntözés esetén a befektetés hamar kifizetővé válik. A csemetéket általában ősszel érdemes végleges helyükre ültetni, de mivel konténerekben árulják, telepítésük az év bármely időszakában eredményes lehet. Sokan abba a hibába esnek, hogy elültetik a  csemetéket, és többet nem foglalkoznak velük. Holott ezt is épp úgy kell gondozni, mint bármelyik más gyümölcsfát.

Új növényvédő szerek

Ravasz Szabolcs megmutatja a tavaly április végén elvetett dióból kikelt és idén januárban beoltott fákat, azaz az alanyokat, ahogy ő nevezi őket. Az egyéves alanyokat beoltás után a 28 fokos, 100 százalék páratartalmú izzasztóba teszik,  majd két hét után átültetik a fóliaházakba. Most már saját alanyuk és saját oltóvesszőjük van. A melegházakban olyan növények is vannak, amelyeken csak egy-két kis levél akad, de már 20 centiméternél nagyobbak. Mivel nincs két egyforma diófa, ezért oltás után az első évben igen eltérő a csemeték növekedése.

Ravasz egy növényvédelmi újdonságról is beszámol: kísérleti jelleggel egy Magyarországon kifejlesztett permetszert használnak a dió baktériumos fertőzése ellen. A baktérium minden dióban megtalálható, és amikor az oltott alanyt a szauna hatású izzasztóba teszik, a baktériumok gyors iramban el kezdenek szaporodni. A baktériumos betegséget xanthomonas juglandisnak hívják: megtámadja a rügyet, a levelet, a virágot és a termést is. „Három év keresés után bukkantam rá arra a magyarországi cégre, amely egy bakteriofág nevű baktériumspecifikus vírust fejlesztett ki, amit tavaly már ki is próbáltunk. Kovács Tamásnak már megvolt a vírusa a diót  pusztító baktériumra, amikor megkerestem. A vírus csak az említett baktériumot pusztítja el, a környezetre, az emberre ártalmatlan” – magyarázza az új növényvédő szer lényegét a mezőgazdasági szakember. Ravasz Szabolcs rendszeresen visszajár Magyarországra, szakkonferenciákra, és más területeken is kutatásokat végez, hogy minél jobban megismerje a dió fiziológiáját.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat