Érmellék épített örökségével ismerkedtek – Érmihályfalva volt az idei helytörténeti konferencia házigazdája

A Partiumi Honismereti Konferencia évtizedek óta elismert tudományos fórum: átlagosan 80–90 ember vesz részt rajta a Partiumból, a Bánságból, Kolozsvárról és Magyarországról. Az első két napon előadások hangzanak el, a harmadik nap pedig szakmai kirándulást szerveznek a környék műemlékeinek meglátogatására. A rendezvény vándorkonferenciaként működik, hogy a különböző vidékeket bekapcsolják a közös tevékenységbe.

A konferencia a helytörténeti kutatómunka és a műemlékvédő tevékenység legmagasabb erdélyi fóruma.

Ekkor kerül sor az évi közgyűlésre, és ebből az alkalomból osztják ki a Fényes Elek-díjakat azoknak, akik kimagasló tevékenységet fejtettek ki a kutatómunkában és az egyesületi életben. A hét végén zajló konferenciának helytörténeti érdekességek, híres személyiségek emlékezete, valamint a pusztuló műemlékek sorsa volt a fő témája.

Az eseményen Dukrét Géza, a PBMET elnöke, Karsai Attila, Érmihályfalva polgármestere, Széman Péter, az EMKE elnöke, Flóris István, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány alapítója, Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság tiszteletbeli elnöke, Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság alelnöke, valamint Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. A köszöntések után került sor a Fényes Elek szakmai díjak átadására.

A tudományos díj az érmelléki Csokalyon született és a statisztika atyjának is nevezett érmelléki személyiségről kapta a nevét.

A díjat idén a székelyhídi Kéri Gáspár, a gálospetri és a szalacsi tájházak alapítója, Szilágyi Andrea érmihályfalvi régész és muzeológus, valamint Nyakó József, a mandátuma felénél törvényileg leköszönni kényszerült mihályfalvi polgármester, helybéli RMDSZ elnök kapta a konferencia helyadójaként.

A konferencia első napjára tervezték Sass Kálmán helybéli mártír református lelkész szobrának megkoszorúzását, amelyet 2017-ben Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke a Lakiteleki Népfőiskola Alapítványon keresztül – a magyar kormány és az Országgyűlés támogatásával – ajándékozott a helyi gyülekezetnek. A zuhogó eső ellenére a reformáció 500 éves jubileuma részeként felavatott 1956-os mártír lelkész mellszobrának talapzatára helyezték el a kegyelet virágait. A helytörténészeket Balázsné Kiss Csilla és Balázs Dénes lelkipásztorok fogadták. A vendégeket a Sass Kálmán-emlékterembe is bevezették, ahol a mártír lelkésznek és családjának életútját mutatták be.

A plenáris ülésen többek között olyan témákról hangzottak el előadások, mint Érmihályfalva története (Szilágyi Andrea), Megmentett országzászlók (Erdélyi János, Szilágysomlyó), 750 éve hunyt el V. István magyar király (Szendrő Dénes, Isaszeg), 350 éve született gróf Csáki Imre bíboros (Szebeni Lajos, Nagyvárad). Szombaton a Szatmárnémeti és Temesvár közötti partiumi településekről, emlékhelyekről, híres személyiségekről hallhattak előadásokat a részvevők: Déznától Temesvárig a történelem szárnyain (Deák József); Fugyivásárhely középkori története (Bélfenyéri Tamás); Nyolcvan éve hunyt el Diószeghy László, a színek mestere, a természet tudósa (Vajda Sándor); Érmelléki hírességek (Szabó József).
A konferencia résztvevőit Széphegyi László, a Ráday Mihály Város- és Faluvédő Szövetség (Hungaria Nostra) elnöke köszöntötte, majd a bihardiószegi Szabó József folytatta az Érmelléki hírességek című tanulmányának ismertetését.

Az érmihályfalvi tudományos fórumon helytörténeti és tudománytörténeti előadások hangzottak el Wanek Ferenc (Kolozsvár), Fehér László (Debrecen), Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) és a Nagyváradról érkezett Sólyom Lajos részéről. 

Temesvárról Tácsi Erika hozta el a Határmajor történetét (Bázos része), amelyet Fényes Elek statisztikus adataival indított: „Bázos oláh falu Temes megyében, Temesvárhoz három­órányi távolságra, rónaságon, erdők között, 1438 óhitű lakossal, (…) Temes és Bega fogja közre. A 19. század elején a kamara birtoka. 1867-ben más környező birtokokkal együtt Ambrózy bárói család vásárolta meg, István (1869–1933) és Lajos (1868–1945) tulajdonába került. A fennmaradt adatok ellentmondásosak. 1910-en a falu 2160 lakosából 1644 román, 414 magyar, 83 német és egyéb nemzetiségűek (…).”
Délután a nagyváradi és a kolozsvári helytörténészek kutatómunkái mellett többnyire magyarországi előadások hangzottak el, akik Sátoraljaújhelyről, Jászberényből, Székesfehérvárról érkeztek. Pénteken a helyi Móka-színház és a Nyíló Akác néptáncegyüttes vitt színt a helytörténeti kutatómunka palettájára.

Dukrét Géza, a PBMET elnöke a Partium folyóirat 2. számában, illetve a konferencián is megemlékezett a székelyhídi születésű Miskolczi Lajosról (1933–2021), aki 2010-ben kapcsolódott be a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság munkájába, és akit 2016-ban kitartó munkásságáért Fényes Elek-díjjal jutalmaztak. Balázsi József (1964–2022) érsemjéni polgármesterről is méltóképpen szólt Dukrét Géza. Balázsi József, a PBMET érmelléki oszlopos tagja alig két hónapja hunyt el. A honismereti társaság elnöke többek között így emlékezett tagságuk lelkes munkatársára, mentorára:

1991-ben megüresedett a polgármesteri tisztség, és a helyi földosztó bizottság tagjaként kézbe vette a község ügyeinek intézését. 1992 februárjában választották meg polgármesternek, azóta sikeresen végezte feladatát. Szeretném kiemelni a hagyományőrzés terén végzett munkásságát, amelyben nagyszerű eredményeket ért el. 1991-ben emlékházat rendezett be és emlékünnepélyt szervezett a falu nagy szülöttének, Kazinczy Ferenc halálának 160. évfordulója alkalmából. 1993-ban felújíttatta a falu másik nagy szülötte, Fráter Loránd kúriáját. A későbbiekben szoborparkot hozott létre, Kazinczy Ferenc szobra mellett Fráter Loránd, Csiha Kálmán, Kazinczy Lajos mellszobrai láthatók.

Az ő segítségével jelenhetett meg 2002-ben Csorba Mihály Érsemjén című falumonográfiája, majd 2003-ban Csorba Teréznek a község növényvilágáról készült kötete. Hogy szeretett faluját minél jobban megismerjék, színes képeslapokat, leporellót, térképet készíttetett. 2004-ben elindította az Érsemjéni Hírmondó című negyedévenként megjelenő folyóiratot. Az évek óta megszervezett falunappal hagyományt teremtett. Ekkor koszorúzták meg az emlékműveket, könyvbemutatókat, képzőművészeti és fotókiállításokat szerveztek, felléptek a hagyományőrző együttesek, és ekkor díjazták a falu legszebb portáját is.
1999-ben emlékművet állított az első és a második világháború áldozatainak az akkori hatalom óriási ellenszegülése mellett. Az ő érdeme a 2000-ben állított millenniumi kettős kereszt, Kazinczy Lajosnak, az 1848–49-es szabadságharc mártír tábornokának állított csónak alakú fejfa is. Balázsi József polgármester 2005-től lett tagja társaságunknak. Példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő munkásságának és a honismereti tevékenységben elért eredményeinek elismeréseként 2005-ben Fényes Elek-díjjal tüntettük ki. Munkásságáért megkapta a Legjobb polgármester országos címet is. Hathatós segítségével három konferenciát tartottunk, köztük a Kazinczy Ferenc nemzetközi konferenciát. Halála nagy veszteség nemcsak számunkra, hanem Érsemjén és az egész magyar közösség számára” – zárta megemlékező szavait Dukrét Géza.
A konferencia a magyar kormány, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Érmihályfalva Polgármesteri Hivatalának támogatásával valósulhatott meg.