HIRDETÉS
Elnökválasztáson 2004 óta még nem vettek ilyen kevesen részt Romániában, mint idén. Azelőtt a megmérettetés a parlamenti választásokkal volt egybekötve, tehát azokat nem lehet összehasonlítani a mostanival. A választásra jogosult személyeknek még a fele sem ment el szavazni, tehát a többség úgy érzi, nincs tétje annak, ki az állam elnöke. Ezzel szemben külföldön rekordot döntött a román szavazók száma.
Nem kell csodálkozni a masszív távolmaradáson, hiszen a 14 (!) jelölt jelentős többsége senkit és semmit sem képviselt. Olyan volt a voksolók válasza, amilyen a választék. Egy felduzzasztott semmi… A jelöltek kampánya – már ha annak lehet nevezni azt, ami megelőzte a választást – komoly program hiányában az egymással való háborúskodásról szólt. Már az eddig megszokott utópisztikus elképzelések bemutatásáról is lemondtak a jelöltek.
Emlékeim szerint először fordult elő, hogy az elnökjelöltek nem kívántak élni olyan lehetőséggel, ami szinte kizárólag egy demokráciában adott: a nyilvános tévévitával. Ezen ugyanis kifejthették volna a nép előtt nézeteiket, elmondhatták volna, milyen céljaik és elképzeléseik vannak, ha netalán beválasztják őket abba a bizonyos elnöki székbe. Ám így gyakorlatilag semmibe vették a választókat – ami a félművelt, funkcionális analfabéta Dăncilă esetében nem csoda, de néhány, magát „intellektuelnek” kikiáltó jelöltre nézve szégyen.
A szocdemek az utóbbi évtizedek egyik legaljasabb kampányát szervezték meg azáltal, hogy a hangsúlyt arra a helyezték, miszerint ellenfeleiknek – Johannis, Barna, és ide keverték Ludovic Orbant is – idegen nevük van, ezért nehogy rájuk szavazzanak az emberek. Retorikájukban, ahogyan viselkedésükben is, jól észlelhető a kommunisták nacionalista, sovén irányzata, amikor minden „idegen” ellenségnek volt kikiáltva. Sajnos három évtizednyi úgynevezett demokrácia után is a román szavazók többsége valami ellen, és nem mellett teszi le voksát…
Hogy nem volt nyilvános megmérettetés, annak egyik oka az, hogy a jelöltek többségének úgy sem lett volna semmi mondanivalója választóihoz. Vagy ha vállalják a vitát, nagy eséllyel röhej tárgyává válnak. Ők azok, akik a saját önző kis érdekeiken kívül semmiféle értéket, ideológiát, eszmét nem képviselnek, ezek a senkik mindössze saját maguk és kétes ügyeik reklámozására használták a választásokat. (Ha Romániában valamit is komolyan vennének, talán kiderítenék, hogyan gyűlt össze 200 ezer jelölő aláírás azok számára, akikre fél százalék alatti szavazat érkezett.)
Nyilvános jelöltvita hiányában olyan volt az egész idei elnökválasztás első fordulója, mintha egy olimpián előbb megszavaztatják a nézőket, hogy kinek adják oda az érmeket, aztán majd valamikor megszervezik a versenyt is.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
