HIRDETÉS
Nemsokára új évet kezdünk. A 2018-ast. Több szempontból lesz emlékezetes, fontos vagy éppen különös.
Mindjárt év elején ünnepeljük a vallásszabadság 450. évfordulóját, amely a 16. századi erdélyi társadalom érettségét és toleranciáját hirdeti mind a mai napig – az egész világnak. Csak éppen nálunk akadozik még a tolerancia, hiszen úton-útfélen küldenek minket, erdélyi magyarokat melegebb éghajlatokra vagy az anyaországba. Csak éppen ne legyünk itt. Ez a hangulat sajnos jövőre csak fokozódni fog, hiszen 2018-ban lesz száz éve annak, hogy véget ért a második világháború, a Balázsfalván összegyűlt románok pedig kinyilvánították, hogy márpedig Erdély Romániával fog egyesülni. Míg a török hadsereg annak idején megvédte saját országának feldarabolását, és kiűzte az angolokat, addig a kommunisták által leszerelt magyar hadsereg kénytelen volt elfogadni az 1920-ban született trianoni diktátumot és beérni a Gyulafehérvári Nyilatkozattal. Amelyet azóta sem tartottak be. Így hát a 2018-as esztendő ebből a szempontból fájó emlékezés lesz számunkra. Egyrészt a 16. századi erdélyi toleranciára, másrészt a 21. századi irántunk megnyilvánuló intoleranciára. Az új évben éppen ezért sok türelemre és higgadtságra lesz szükségünk, hiszen 2017-ben is érte már erdélyi magyarságunkat sok provokáció, 2018-ban azonban – a tapasztalatok szerint – sokkal gyakoribbak lesznek.
Sokan azért tartják vízválasztónak az előttünk álló esztendőt, mert Magyarországon parlamenti választásokat rendeznek. És egyáltalán nem mindegy, hogy az anyaországban a határon túli magyarság érdekeit is szem előtt tartó kormány, vagy a keresztyén magyarságot sárba tipró hatalom kerül az élre. Nem mindegy, folytatódik-e a Kárpát-medencei magyarság sorskérdései iránt érzékeny politizálás, vagy a térségünket migránsokkal elárasztani kívánó, a nyugati hatalmakat kiszolgáló bábkormány alakul. Amely az Európát egyre nyilvánvalóbban tönkretevő globális háttérhatalmak kiszolgálója lenne úgy, hogy közben az országot kiszolgáltatná a nemzetállamok szuverenitásának megcsonkítását célul kitűző erőknek. Talán ezért is különös, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 170 éves évfordulójára is az új esztendőben emlékezünk majd. Remélhetőleg a 2018-ban folytatódó erdélyi kisebbségi jogainkért folyó küzdelmünk és a magyarországi jobboldali kormány magyar nemzetet megtartani igyekvő próbálkozása és harca nem egy újabb világosi (brüsszeli?) fegyverletételben fog végződni. Így hát ha újév, akkor „Talpra, magyar!”
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
