Van okuk jubilálni és álláspontjuk visszaigazolását láttatni a romániai korrupcióellenes ügyészség bírálóinak és ellenfeleinek: a bukaresti legfelsőbb bíróság felmentette Ludovic Orban ellenzéki politikust. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét befolyással üzérkedés vádjával állította bíróság elé a DNA, ám tavaly alapfokon, most pedig jogerősen is ártatlannak nyilvánította a bíróság, nem tartva bizonyítottnak a vádakat. A témát ezzel akár lezártnak is tekinthetnénk, Orban irányíthatja tovább alakulatát a majdani hatalomra kerülés reményében. Csakhogy a korrupcióellenes ügyészség kritikusai szerint a mostani felmentés is azt bizonyítja, hogy a nyomozóhatóság visszaél a hatalmával, számos közvádló túlkapást követ el tevékenysége során, hiszen lám, ezúttal is egy ártatlannak bizonyult embert vádoltak meg – mint kiderült, alaptalanul – és próbáltak börtönbe juttatni. Ergo: a DNA-t meg kell szüntetni, a székházait szerte az országban le kell dózerolni, a helyét pedig fel kell szántani.
Természetesen senki sem szereti, ha alaptalanul megvádolják és bíróság elé citálják. Különösen a sajtómunkások a megmondhatói, mennyi időt és energiát felemésztő foglalatosság a bíróságon bizonygatni, hogy állításuk nem rágalom és becsületsértés, hanem a valóságon alapszik. Mindez azonban benne van a pakliban. Viszont ahogy egyetlen ügyvédet sem kell megfosztani a talárjától, ha elveszít egy pert, úgy az ügyészséget sem kell megszüntetni, ha a bíróság megalapozatlannak nyilvánítja a vádiratban foglaltakat, a vádlottakat pedig felmenti. Márpedig a DNA és annak vezetője, Laura Codruța Kövesi tevékenységét kifogásolók ott követik el a legnagyobb hibát, hogy elvárják: a nyomozó hatóság által bíróság elé állított minden egyes vádlottat találjon bűnösnek az igazságszolgáltatás, ellenkező esetben – értelmezésük szerint – az ügyészség alkalmatlan. Ami hatalmas tévedés. Csalhatatlan vádhatóság ugyanis kizárólag a totalitárius rendszerekben működött. Például csak a kommunista rezsimek alatt fordult elő, hogy az ügyészségek „száz százalékban teljesítették a normát”, vagyis elérték, hogy valamennyi vádlottjukat elítélje a bíróság. Akkoriban kevés kivétellel mindenkit börtönbe juttattak, munkaszolgálatra köteleztek, halálba küldtek, legjobb esetben felfüggesztettre ítéltek, akire a hatalom rásütötte, hogy osztályellenség. Jogállamban, független igazságszolgáltatás mellett azonban ez lehetetlen, és nonszensz lenne olyan elvárást támasztani a vádhatósággal szemben, hogy minden gyanúsított esetében elérje az elmarasztaló ítéletet.
Lehet számháborúzni azzal kapcsolatban, hogy miközben a romániai bíróságok tavaly több mint 700 vádlottat ítéltek el a DNA vádiratai alapján, közel száz vádlottat felmentettek, vagyis a megalapozatlanul bíróság elé állítottak aránya kilenc százalékos. A lényeg azonban mégis csak az, hogy több mint egy évtizedes korrupcióellenes küzdelem után Románia még mindig Európa egyik legkorruptabb országa, a jelenséggel szembeni harc feladása pedig öngyilkossággal érne fel a hazai társadalom részéről. Persze annak érdekében, hogy ne teremtsen alapot az ügyészállam kiépüléséről, a nyomozó hatóság munkatársainak túlkapásairól szóló vádakra, a korrupcióellenes ügyészségnek maradéktalanul ki kell vizsgálnia az állítólagos bizonyítékfabrikálásokról, visszaélésekről szóló állítások valóságtartalmát. Ez nemcsak azért lényeges, hogy muníció nélkül maradjanak a DNA-ban a párhuzamos állam zászlóshajóját láttató balliberális koalíció vezetői, hanem azért, mert egy jogállamban nemcsak a korrupt politikusoknak, hanem az önkényeskedő ügyészeknek sincs helyük. Nem vitás, hogy a Laura Kövesi menesztését célzó kezdeményezés elsősorban nem a DNA vezető ügyészének szól, hanem kifejezetten a nyomozó hatóságot, általában pedig a korrupcióellenes hadjáratot igyekszik térdre kényszeríteni.
Ez az akció azonban nem fog sikerülni a PSD–ALDE-koalíciónak, és nem feltétlenül azért, mert Klaus Johannis államfő támogatásáról biztosította az ügyészséget és annak vezetőjét. A fő ok az, hogy a korrupcióellenes ügyészség gyengítéséről Brüsszelben és Washingtonban hallani sem akarnak. Mindazonáltal a romániai társadalom is tisztában van vele, hogy az ország demokratizálódásának, fejlődésének elengedhetetlen eleme a jó minőségű igazságszolgáltatás. És talán ez a legfontosabb.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.