Ludovic Orban, akit a politikai szerencsekerék a nem elhanyagolandó történelmi múlttal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki pozíciójába repített, nemrég azzal büszkélkedett, hogy az Európai Néppárt (EPP) takarításba kezdett, s ezt kellene tennie a szocialista és a liberális pártcsaládnak is. A félig magyar származású PNL-vezér takarítás alatt a Fidesz tagságának felfüggesztését értette, s szokásos öntelt mosolyával rúgott egy nagyot a kormánykoalíció két pártjába is. Röviden körülbelül ennyiről szólt az EPP hadjárata Orbán Viktor pártja ellen.
Az európai parlamenti választások előtti kampányba fordulva néhány néppárti formáció odahaza elmondhatja, mennyire keményen védi az uniós „alapértékeket”. A Brüsszel puszta megemlítésétől is ellágyuló hangra váltó újságírók előtt ezzel megnyílnak az ajtók, jöhetnek a baráti interjúk, dicsérő vezércikkek. Aztán
ott vannak azok a néppártiak, akik a zárt ajtók mögött a kocsmaasztaloknál szimpatizálnak Orbánnal, de tudják, nyíltan túl kockázatos szókimondóan beszélni a szuverén államok uniójáról, migrációról, kereszténységről.
Ők a Fidesz tagságának felfüggesztését a kizárás elutasításaként értelmezik, kampányuk váltakozó hangsúlyú, az éppen aktuális közönségtől függ.
A Fidesz nyílt támogatói úgyszintén az időnyerésnek örülnek. És ott van Manfred Weber, a csúcsjelölt. Ő az, aki még egy sör mellett is attól függően fogalmaz politikai véleményt, hogy a későbbiekben lehet-e haszna a vele szemben ülő korsóemelgető szimpátiájából. Weber gesztust tett a Fideszt kizárni óhajtóknak, az Orbánékat bent tartani akaróknak, a szociáldemokratáknak, a liberálisoknak s egy kicsit magának Orbán Viktornak is. Így szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. S mert az EU most ilyen állapotban van, akár el is érheti célját.
A Fideszt leckéztető néppárti akció időzítése kétségtelenül meglepte a magyar kormánypártot. A helyzethez gyorsan alkalmazkodni kénytelen Fidesz azt a célt tűzte ki magának, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel próbálja a status quóhoz legközelebbi állapotot megőrizni. Orbán Viktor teljesítette a Manfred Weber által Budapesten megkövetelt három feltételt, ami meglepte a német csúcsjelöltet. Az eljárást ezt követően akár halasztani is lehetett volna, de miután a néppárti vezetés már berendezkedett a Fidesz megbüntetésére építő kampányra, a műsornak folytatódnia kellett. Csakhogy Orbán újabb kompromisszumkészsége megint elrontotta a műsort.
Az osztrák példát követő „bölcsek tanácsának” felállítására vonatkozó javaslat és a tagság felfüggesztésének önkéntes vállalása a Fidesz részéről újabb meglepetést keltett az EPP-ben, ahol inkább egy sértődött, a magáért hajtogató Orbán Viktorra számítottak.
Ezután a néppárt már nem tehette meg a kompromisszum elutasítását, így következhetett a mindkét fél által elfogadott, de különböző kommunikációs hangsúlyokkal tálalt megoldás.
Az ügy meglepően nagy nemzetközi sajtófigyelmet kapott, ami azt mutatja: az Orbán Viktorról és politikájáról szóló vitának a kampánytaktika mellett van egy mélyebb, európai vetülete is. Kit érdekelt például 2006-ban a szlovák Robert Fico vezette Irány (Smer) párt tagságának felfüggesztése a baloldali pártcsoportosulásban? S figyelte-e az európai média a büntetés 2009-es feloldását, azzal a megállapítással, hogy a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt részvétele a kormánykoalícióban nem befolyásolja alapvetően a pozsonyi kormánypolitikát?
A mostani történések a néppártban az Európában zajló csatát képezik le kicsiben. Az európai egyesült államok támogatóinak és a szuverén országok együttműködésén alapuló unió híveinek összecsapása kiemelten érinti Közép-Kelet-Európát, ahol egységbe tömörültek az utóbbi elképzelésért kiálló politikai erők. A politikailag korrekt nyelvezet szerint a tagállami szuverenitást fontosnak tartók Európa-ellenesek, populisták, Moszkva érdekeit képviselik, korruptak és illiberálisok. A magukat véleményformálónak tartók nem számolnak azzal, hogy a megbélyegzéssel csak segítenek, utat mutatnak azoknak az európai szavazóknak, akik elégedetlenek az EU jelenlegi működésével és keresik a változtatást elutasító vagy arra képtelen politikusok alternatíváit.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a nagyszabású, 800 milliárd eurós terve, ami egy esetleges háború esetén az EU védelmi képességeinek megerősítésére szolgál.
Sok vállalkozó méltatlankodik, amikor a kormány minimálbért emel. A munkavállaló szempontjából viszont azon töprengtem el, egyáltalán mire elég ez a bér?
Öt napig tartott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök realitásérzéke helyreálljon: miután pénteken a Fehér Házban még úgy érezte, kérdőre vonhatja Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt, kedden már jelezte, kész a teljes együttműködésre.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök ...
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.