Le a kalappal a földönkívülieket idéző, rettenetes védőfelszerelésben dolgozó orvosok előtt, akik számára az új koronavírusos megbetegedések szaporodásával végeláthatatlan harccá vált a mindennapi munka. Külön tisztelet jár a Covid-fertőzötteket is ellátó klinikák vezetőinek. Azoknak, akik professzionális módon tudták megszervezni a feladatot, és meggátolták, hogy gócpontokká váljon az általuk vezetett intézmény. Érdemes figyelni a koronavírusos betegeket kezelő orvosok véleményére, hiszen rajtuk kívül csak az állapotot elszenvedők tudják igzán, mivel is jár ez a fertőzés. De van egy nagyon fontos szempont, amitől egy egészségügyi dolgozó hiteles marad: ha arról nyilatkozik, amihez ért.
Virgil Musta, a temesvári Victor Babeș Járványkórház osztályvezető főorvosa a világjárvány kezdete óta sikeresen teszi a dolgát. Néhány nappal ezelőtt viszont úgy döntött, nagy ívű megállapítást tesz, megdorgál minket. „Jelenleg Románia lakossága két részre oszlik: egyik része felhőtlenül nyaral, szórakozik, a másik része pedig aggódik, és sokan közülük kórházakban szenvednek” – állapította meg Musta. Valóban, doktor úr? Szórakozik a fél ország? Nem tudom, milyen világon él Virgil Musta. Én egészen mást látok magam körül. Azt látom, hogy az emberek dolgoznak. Van, aki naponta nyolc órát, mások tizenkettőt. Teszik ezt kevés fizetésért. Olyan embereket is látok, akik a bizonytalanság ellenére igyekeznek életben tartani vállalkozásukat. Látok külföldi egyetemi terveiknek vagy éppen régóta álmodott esküvőjüknek kényszerű búcsút intő fiatalokat. Nyugdíjukból megélni képtelen öregeket. Művészeket is látok, akiknek egyszerűen elfogyott az életterük. Meghatározatlan ideig pályaszélre került sportolókat látok. Rengeteg munkanélkülit látok. Tesztekre várókat, akik mennének vissza külföldre, menteni a menthetőt. És igen, látok a tengerparton vagy a hegyekben néhány napos szabadságukat töltő embereket. Sokkal kevesebbet, mint más, „normális” években. Ők lennének a „szórakozó fél Románia”, doktor úr?
Bizony, vannak – Mustát idézve – aggódók. Nagyon sokan aggódnak a járvány miatt, mert jól érzékelik, hogy ennek az országnak a vezetése nem megoldásokat keres a kórházak megfelelő működésére, a gazdasági válságra, hanem kampányol. Miközben Románia legnagyobb gócpontjai éppen az állam által kezelt intézményekben alakulnak ki. Az emberek aggódnak, mert ha pozitív lesz a tesztjük, az otthoni karantén helyett akkor is bekényszerítik őket két napra egy bármikor gócponttá váló kórházba, ha teljesen jól érzik magukat.
Aggódnak, mert az amúgy észszerű egészségügyi szabályok betartására való kötelezettség nem párosul reménykeltő lépésekkel az ország irányítói részéről.
Kedves Musta doktor úr, én is aggódom egyebek mellett az olyan vezető pozícióban lévő orvosok miatt, akik az utóbbi időben szociológusokká, társadalmi ítészekké vedlettek. Mert arra gondolni sem merek, hogy politikai célokat szolgálnak.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.