Megharagudtam magamra, ugyanis későn, a sajtóból értesültem arról, hogy Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP kormányfőjelöltje, valamint Molnár Gyula MSZP-elnök Kolozsváron járt. Állítólag kampánykörúton. És én nem tudtam róla, így nem lehettem jelen az eseményen.
Erdélyben a baloldal. Már magán a címen is elcsodálkoztam. Hiszen mit kereshet itt két olyan politikus, akinek a pártja az erdélyi magyar választók körében (rég) megbukott. De hát végül is joguk van hozzá.
Aztán olvasom a másik címet: MSZP-s ígéretek a kincses városban. Újból kétkedve csóváltam a fejem. Ugyan mit tudnak ígérni a 9 százalékon levő exkommunisták – akik mellesleg negyven éven át, aztán később ismét nyolc éven keresztül tönkretették Magyarországot, a nemzeti öntudatot a sárba taposták, magyart magyar ellen uszítottak stb. –, amit a jelenlegi kormány már nem teljesített? Önrendelkezést? Azt még az RMDSZ is csak választások előtt veszi elő, s amit a román politikusok belátható időn belül úgysem fognak elfogadni. Magyar egyetemet? Azt még a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen dolgozó tanárok zöme sem akarja már. Vagy talán demográfiai fellendülést az erdélyi magyarok körében? Erre mi magunk már rég nem vagyunk képesek – sajnos.
Aztán olvasom, hogy egyikük szerint azért jöttek Erdélybe, hogy „elbeszélgessenek az RMDSZ-es politikusokkal, tanuljanak tőlük, főleg az apró lépések politikájáról, amely a magyar ellenzék által is hasznosítható”. Ezen aztán nagyot röhögtem. Kíváncsi lettem volna, mit szóltak azok a résztvevők, akik a helyszínen hallgatták ezt. No nem a balliberális sajtó képviselői – állítólag nagy sajtónyilvánosság előtt zajló eseményről volt szó –, hiszen velük itt is tele a padlás. Hanem azok, akik elmentek. Már ha egyáltalán voltak.
Miután jól belegondoltam, a végén mégsem haragudtam olyan nagyon önmagamra. Ugyan minek töltsem az időmet, és hallgassak újabb ígérgetéseket és hazudozásokat? Reggel, délben meg este – ahogy egyik „klasszikus” elődjük vallotta. És miért idegeskedjek, hogy még ennyi év után is létezik olyan erdélyi magyar, aki képes elmenni egy ilyen eseményre?
Csak azt sajnálom, hogy nem mondhattam el a kampánykörútra érkező vendégeknek, hogy sok sikert kívánok a 2034-es választásokon. Remélve, hogy 16 év múlva írmagja sem marad a magyar nemzetet korábban tönkretevő baloldali – most szerencsére pártocskákká zsugorodott – formációknak.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.