Amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, számos mulasztás miatt kapott büntetést, felszólítást, a hitvány környezetvédelem pedig élen jár ezek között. Mielőtt a „vannak nagyobb gondok is ennél”mentalitás margóján legyintenénk a téma felett, képzeljünk el egy országot, ahol szinte semmit sem hasznosítanak újra, ezért piramis méretű szeméthegyek állnak a városok közelében. A romlott ételmaradék darabkáit a szél széthordja az erdőkbe, közutakra, a játszótérre, ahol a gyermekünk labdázik. A szemét leve belefolyik a folyóinkba, ahonnan kifogják a halat, hogy az áruházak jeges polcaira tegyék, s az egyszeri lakos hiába fáradozik a tudatos szelektív hulladékgyűjtéssel.
Ez a képzeletbeli ország azonban a valóságban is létezik: a romániai híradók rendszerint tele vannak a nagyvárosokból elszállított, felgyülemlett szeméthegyek megoldhatatlannak tűnő problémájával, amelynek ékes példája a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep. Miután tömbház méretű szeméthegy gyűlt fel és a polgármesteri hivatal rendszeresen fizette a környezetvédelmi hatóság büntetéseit, bezárta a tározót, hogy néhány lépéssel mellette újat nyisson, ami szintén feltelt. A korszerű tározó valahogy nem akar felépülni, így inkább titkon felgyújtják a szeméthalmot, hadd apadjon kicsit, hogy férjen még pár zacskó, velős csont.
A formális felszínt persze meg kell őrizni: Kolozsvár polgármesteri hivatala milliókat költött korszerű, szelektív kukákra, hogy a szél ne hordja a szemetet, s hogy az emberek külön konténerbe dobják a műanyagot, a papírt, a fémet, a háztartási szemetet. S hogy majd a szemetes autóba mindent egybe préseljenek a lakosság szeme láttára. Pedig láthatólag a naiv városlakók már egy ideje mindegyik tározót a megfelelő hulladékkal töltik meg. A helyzet pedig az egész országban hasonló, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi miniszter sokszor hangoztatja: nem csak a közegészségügy és környezetvédelem szempontjából lenne fontos lépés a körforgásos gazdaság bevezetése, mert ha 2030-ig sikerülne a gyakorlatba ültetni, mintegy kétszázezer új munkahelyet teremthetnének. Ehelyett igyekeznek elhitetni, hogy az ország még mindig abban a fázisban totyog, amíg szoktatják a népet a környezettudatosságra.
A legyintő mentalitás süllyesztőjében vergődő államot közben rendszerint felszólítja az EU környezetvédelmi hatósága, amíg meg nem unja és komoly pénzbírságot szab ki, amelyet a lakosság is meg fog bánni. Milyen ironikus, hogy az ország egyetlen, teljesen integrált szeméttározója nem a kincses Kolozsvár és gazdag Bukarest mellett, hanem az egyik legkevésbé fejlettnek tartott térségben, Kovászna megyében működik.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.