HIRDETÉS
Amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, számos mulasztás miatt kapott büntetést, felszólítást, a hitvány környezetvédelem pedig élen jár ezek között. Mielőtt a „vannak nagyobb gondok is ennél”mentalitás margóján legyintenénk a téma felett, képzeljünk el egy országot, ahol szinte semmit sem hasznosítanak újra, ezért piramis méretű szeméthegyek állnak a városok közelében. A romlott ételmaradék darabkáit a szél széthordja az erdőkbe, közutakra, a játszótérre, ahol a gyermekünk labdázik. A szemét leve belefolyik a folyóinkba, ahonnan kifogják a halat, hogy az áruházak jeges polcaira tegyék, s az egyszeri lakos hiába fáradozik a tudatos szelektív hulladékgyűjtéssel.
Ez a képzeletbeli ország azonban a valóságban is létezik: a romániai híradók rendszerint tele vannak a nagyvárosokból elszállított, felgyülemlett szeméthegyek megoldhatatlannak tűnő problémájával, amelynek ékes példája a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep. Miután tömbház méretű szeméthegy gyűlt fel és a polgármesteri hivatal rendszeresen fizette a környezetvédelmi hatóság büntetéseit, bezárta a tározót, hogy néhány lépéssel mellette újat nyisson, ami szintén feltelt. A korszerű tározó valahogy nem akar felépülni, így inkább titkon felgyújtják a szeméthalmot, hadd apadjon kicsit, hogy férjen még pár zacskó, velős csont.
A formális felszínt persze meg kell őrizni: Kolozsvár polgármesteri hivatala milliókat költött korszerű, szelektív kukákra, hogy a szél ne hordja a szemetet, s hogy az emberek külön konténerbe dobják a műanyagot, a papírt, a fémet, a háztartási szemetet. S hogy majd a szemetes autóba mindent egybe préseljenek a lakosság szeme láttára. Pedig láthatólag a naiv városlakók már egy ideje mindegyik tározót a megfelelő hulladékkal töltik meg. A helyzet pedig az egész országban hasonló, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi miniszter sokszor hangoztatja: nem csak a közegészségügy és környezetvédelem szempontjából lenne fontos lépés a körforgásos gazdaság bevezetése, mert ha 2030-ig sikerülne a gyakorlatba ültetni, mintegy kétszázezer új munkahelyet teremthetnének. Ehelyett igyekeznek elhitetni, hogy az ország még mindig abban a fázisban totyog, amíg szoktatják a népet a környezettudatosságra.
A legyintő mentalitás süllyesztőjében vergődő államot közben rendszerint felszólítja az EU környezetvédelmi hatósága, amíg meg nem unja és komoly pénzbírságot szab ki, amelyet a lakosság is meg fog bánni. Milyen ironikus, hogy az ország egyetlen, teljesen integrált szeméttározója nem a kincses Kolozsvár és gazdag Bukarest mellett, hanem az egyik legkevésbé fejlettnek tartott térségben, Kovászna megyében működik.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
