HIRDETÉS
Laura Codruța Kövesi előtt szabad a pálya: miután az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalóbizottsága a napokban megegyezett, hogy őt nevezzék ki az Európai Ügyészség (EPPO) vezetőjévé, a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt főügyésze hamarosan az EPPO központi székhelyére, Luxemburgba költözhet, hogy beindítsa a 22 tagállam támogatásával életre hívott bűnüldöző intézményt. Új működési szabályzata szerint az Európai Ügyészségnek kulcsszerepe lesz az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen intézett támadások elkövetőinek felelősségre vonásában.
A román korrupcióellenes főügyész eddigi karrierje nemzetközi sikertörténet, hiszen olyan országban lépett fel a fehérgalléros bűnözők ellen, ahol ez a fajta bűnüldözés addig szinte ismeretlen volt. A politikusok, egyéb közéleti emberek és vállalkozók a rendszerváltást követő első két évtizedben gyakorlatilag annyit elloptak a román államkasszából direkt vagy indirekt módon, amiből mára autópályán száguldozhatnánk keresztül-kasul az országban. Érthető módon Laura Codruța Kövesit nem övezte kiemelt szimpátia romániai politikusi körben, a bukaresti kormány nem is támogatta kinevezését.
Kérdés, persze, hogy mennyire volt hatékony a DNA által végzett romániai nagytakarítás. Ha a bűnözők által okozott károk megtérítésének szempontjából nézzük a mérleget, akkor a történet fiaskónak számít. Az államkassza az elúszott pénzek töredékéhez jutott hozzá: a bűnözők megfelelő törvényes háttér hiányában még idejében átjátszották ingatlanjaikat másokra, így rendszerint a legnagyobb sikkasztásokat is megúszták pár év börtönnel, miközben vagyonuk megmaradt.
A történet másik sötét oldala az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály szoros összefonódása a román titkosszolgálatokkal. Erről tengernyi politikusi állásfoglalás megjelent már, és értelemszerűen mindig a „meghurcolt” politikusok szemszögéből ismerhettük meg a lehallgatási botrányokat. Ettől függetlenül a kérdőjelek fennállnak: a jogosan elítélt bűnözök mellett hány politikailag meghurcolt ember került a DNA hálójába? Egyértelmű: voltak ilyen személyek, akik közül a bíróság többet is felmentett.
Az új európai főügyésznek új területen és merőben új környezetben kell majd helytállnia. Az új bűnüldöző intézménnyel máris több országnak aggályai vannak. Van, aki azzal érvel, hogy most is vannak hasonló intézmények – például az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) –, amelyek jelenleg is hatékonyan eljárnak az Európai Unió pénzügyeit sértő bűncselekményekkel szemben. Az EPPO létrejöttét különböző okokból nem támogatja az EU-ból éppen kilépni készülő Nagy-Britannia, de Dánia, Írország és Magyarország sem. Létrejötte komoly vitákat szült Lengyelországban és Hollandiában is. Többen a nemzetállamok szuverenitását sértő újabb intézményt látnak benne, amely az európai liberális és baloldali pártoknak az Egyesült Európai Államok vízióját erősíti. És az sem mellékes félelem, hogy az új európai ügyészség politikai nyomásra indíthat majd eljárást renitenskedő országok és politikusok ellen. Ebben Laura Codruța Kövesinek bizonyára már van romániai tapasztalata.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
