HIRDETÉS
Laura Codruța Kövesi előtt szabad a pálya: miután az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalóbizottsága a napokban megegyezett, hogy őt nevezzék ki az Európai Ügyészség (EPPO) vezetőjévé, a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt főügyésze hamarosan az EPPO központi székhelyére, Luxemburgba költözhet, hogy beindítsa a 22 tagállam támogatásával életre hívott bűnüldöző intézményt. Új működési szabályzata szerint az Európai Ügyészségnek kulcsszerepe lesz az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen intézett támadások elkövetőinek felelősségre vonásában.
A román korrupcióellenes főügyész eddigi karrierje nemzetközi sikertörténet, hiszen olyan országban lépett fel a fehérgalléros bűnözők ellen, ahol ez a fajta bűnüldözés addig szinte ismeretlen volt. A politikusok, egyéb közéleti emberek és vállalkozók a rendszerváltást követő első két évtizedben gyakorlatilag annyit elloptak a román államkasszából direkt vagy indirekt módon, amiből mára autópályán száguldozhatnánk keresztül-kasul az országban. Érthető módon Laura Codruța Kövesit nem övezte kiemelt szimpátia romániai politikusi körben, a bukaresti kormány nem is támogatta kinevezését.
Kérdés, persze, hogy mennyire volt hatékony a DNA által végzett romániai nagytakarítás. Ha a bűnözők által okozott károk megtérítésének szempontjából nézzük a mérleget, akkor a történet fiaskónak számít. Az államkassza az elúszott pénzek töredékéhez jutott hozzá: a bűnözők megfelelő törvényes háttér hiányában még idejében átjátszották ingatlanjaikat másokra, így rendszerint a legnagyobb sikkasztásokat is megúszták pár év börtönnel, miközben vagyonuk megmaradt.
A történet másik sötét oldala az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály szoros összefonódása a román titkosszolgálatokkal. Erről tengernyi politikusi állásfoglalás megjelent már, és értelemszerűen mindig a „meghurcolt” politikusok szemszögéből ismerhettük meg a lehallgatási botrányokat. Ettől függetlenül a kérdőjelek fennállnak: a jogosan elítélt bűnözök mellett hány politikailag meghurcolt ember került a DNA hálójába? Egyértelmű: voltak ilyen személyek, akik közül a bíróság többet is felmentett.
Az új európai főügyésznek új területen és merőben új környezetben kell majd helytállnia. Az új bűnüldöző intézménnyel máris több országnak aggályai vannak. Van, aki azzal érvel, hogy most is vannak hasonló intézmények – például az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) –, amelyek jelenleg is hatékonyan eljárnak az Európai Unió pénzügyeit sértő bűncselekményekkel szemben. Az EPPO létrejöttét különböző okokból nem támogatja az EU-ból éppen kilépni készülő Nagy-Britannia, de Dánia, Írország és Magyarország sem. Létrejötte komoly vitákat szült Lengyelországban és Hollandiában is. Többen a nemzetállamok szuverenitását sértő újabb intézményt látnak benne, amely az európai liberális és baloldali pártoknak az Egyesült Európai Államok vízióját erősíti. És az sem mellékes félelem, hogy az új európai ügyészség politikai nyomásra indíthat majd eljárást renitenskedő országok és politikusok ellen. Ebben Laura Codruța Kövesinek bizonyára már van romániai tapasztalata.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
