Kampányüzemre váltott az RMDSZ. És várhatóan így is fog működni egészen a jövő év őszén esedékes törvényhozási választásokig. A májusi európai parlamenti megméretésen tapasztalt rendkívül magas részvételi arány s az ebből következő izgalmas végjáték valószínűleg megnyomta a vészcsengőt a pártban. Országosan, de helyi szinten is érezhető a kommunikációs offenzíva, amellyel az RMDSZ igyekszik feledtetni a PSD vezette kormánykoalíció támogatójaként eltöltött éveket.
Nincs olyan politikai alakulat a bukaresti törvényhozásban, amely jobban sürgetné a bizalmatlansági indítványt, mint az RMDSZ. A kormánybuktatás mellett a párt meghirdetett néhány merész parlamenti célt, amelyek megvalósulása finoman fogalmazva is kétséges. A közigazgatási törvénykönyv módosítását, amelyet az alkotmányossági óvás után sürgősségi rendelettel fogadott el a kormány, most újra megvitatják a törvényhozásban. Azokat a cikkelyeket, amelyek előnyösek az RMDSZ-es elöljárók által irányított önkormányzatoknak, némi érdekegyeztetéssel el lehet fogadtatni. A kisebbségi jogokra vonatkozókat – így az utcanevek lefordításának kötelezővé tételét – viszont az esélytelenség nyugalmával követelheti, hiszen egyelőre nincs szövetségese a bukaresti parlamentben. Ami a szintén tervbe vett restitúciós jogszabályt, azaz a visszaigényelt ingatlanok átadásának kötelezővé tételét illeti, az esély a nullához közelít.
Az őszi parlamenti ülésszak törvénykezési tevékenysége politikai mellékzönge lesz csupán. Az igazi izgalmakat az egyelőre gyanúsan lassan előkészített bizalmatlansági indítvány és a novemberi elnökválasztás jelentik. Az RMDSZ mindkét akcióba nagy erővel vetette bele magát. Kelemen Hunor úgy sürgeti a PNL által kezdeményezett indítványt, mintha erősen furdalná a lelkiismeret. A szintén az RMDSZ-elnök által megszemélyesített államfő-választási kampány pedig máris dübörög, tisztelet annak, aki kibírja novemberig. Kelemen Hunor fiatalos üzeneteinek egyik célpontja az a nem túl népes, de elhanyagolhatónak sem nevezhető magyar szavazóréteg, amelyik az európai parlamenti választásokon az USR-re adta voksát, most pedig Dan Barna felé kacsingat. A barátkozós hangulatú kampány feledtetni akarja az ellenzéki pártok szavazóinak körében kialakult képet a PSD-barát RMDSZ-ről. Ez is fontos ahhoz, hogy az ellenzéki oldalon s elsősorban a PNL részéről könnyebb legyen nyitni az RMDSZ felé egy jövőbeli kormánytöbbség kialakításakor. Miután egy öt-hat százalékos pártnak tökéletesen értelmetlen hosszabb ideig önállóan, önmagát sarokba állítva, csak nyilatkozatokkal politizálni, a bukaresti folyamatokat figyelve pedig nem kell különösebb jóstehetség a hatalomváltás közeledésének megállapításához, az RMDSZ elkezdte a pozícióváltást. A kérdés most az, hogy már a bizalmatlansági indítvány vagy csak az elnökválasztás – ami szinte bizonyosan Klaus Johannis újrázását hozza – kényszeríti távozásra a jelenlegi kabinetet. Ami természetesen nem változtatja meg a parlamenti erőviszonyokat, de szinte biztosan hoz valamilyen átrendeződést, előkészítve a talajt a várhatóan jövő ősszel tartandó és a jelenlegi ellenzék sikerével kecsegtető megméretésnek.
Azt, hogy érik a PNL és az RMDSZ valamilyen fokú együttműködése, jól jelzi az RMDSZ-ellenes megszólalások ritkulása. Az utóbbi harminc év alatt jól kiismerhettük: a román ellenzék akkor s addig él a magyarellenességgel, amíg az RMDSZ hatalmon vagy a hatalom közelében van. De a bukaresti kormányok magyarellenessége is elsősorban az ellenzékből politizáló RMDSZ-nek szól. Ami – tegyük hozzá – úgy kell a magyar pártnak, mint egy falat kenyér, hiszen ha valódi, kölcsönös tiszteletre épülne a magyar–román viszony e vidéken, gyorsan elfogyna az RMDSZ mondanivalója, s tán létjogosultsága is.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető ...
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.