HIRDETÉS
Viszonylag kevés szó esett a médiában arról, hogy májusban a kolozsvári városháza által szervezett városnapok kezdetén durva történelemhamísító és diszkriminatív cselekedetre került sor. Az történt, hogy a Polgármesteri Hivatal a kincses város főtérének nyugati sarkára a 20. század elejéről származó, a Státus Palotákat ábrázoló kép óriásposzter-reprodukcióját helyezte ki. Minden jóérzésű kolozsvári láthatta, hogy a poszter súlyosan meghamisítja a történelmet. Az eredeti fényképfelvételhez képest a városháza poszteréről eltávolították a magyar vonatkozású üzletneveket és feliratokat, ezzel tagadva a város történelmi identitását, Kolozsvár magyar múltját.
A történelemhamisító és diszkriminatív posztert végül eltávolították köszönhetően annak, hogy a Musai-Muszáj elnevezésű civil szerveződés bejelentette: feljelentést tesz a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.Nem telt el egy hónap a kolozsvári esettől, és Nagyváradon magyarokat gyalázó falragaszok jelentek meg. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg áll, hogy „románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepel, amit piros vonallal áthúztak, a lap alján pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítás szerepel. A Pece-parti városban, ahol a magyarság aránya még mindig kiteszi a lakosság mintegy negyedét, több helyen is megjelentek hasonló feliratok, tehát nem egy elszigetelt jelenségről van szó. A napokban derült ki az is, hogy Nagyvárad (is) búcsút mondhat a többnyelvű utcanévtábláknak.
Viszonylag friss hír, hogy a képviselőház után a román parlament szenátusa is elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. Az akármilyen szintű autonómiát egyenesen ördögtől valónak tekintik Romániában.
Az úton-útfélen hangoztatott centenárium évében Romániában kevés ok van az ünneplésre. Ám továbbra is csodálatosan működik a xenofóbia, sokaknak okoz mérhetetlen kielégülést, ha gyalázhatják az „ősellenséget”. Románia nem küzd az arab világból terjedő migráció veszélyével. A románoknak mi magyarok jelentjük a bevándorlókat, akik ellen küzdeni kell minden eszközzel. Sosem felejtenek emlékeztetni bennünket: Erdélyben mi idegenek vagyunk, jöttmentek, akik belecsöppentünk egy „ősi kultúrába”.
A történelmi igazság persze egészen más. És Trianon is régen volt…
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes fát kivágta. Csak akkor jöttünk rá, hogy az ortodox egyház vette meg, amikor egyik napról a másikra egy fatemplom épült a kertben.
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?
A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában.
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot.
Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai.
Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes ...
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...
