HIRDETÉS
Viszonylag kevés szó esett a médiában arról, hogy májusban a kolozsvári városháza által szervezett városnapok kezdetén durva történelemhamísító és diszkriminatív cselekedetre került sor. Az történt, hogy a Polgármesteri Hivatal a kincses város főtérének nyugati sarkára a 20. század elejéről származó, a Státus Palotákat ábrázoló kép óriásposzter-reprodukcióját helyezte ki. Minden jóérzésű kolozsvári láthatta, hogy a poszter súlyosan meghamisítja a történelmet. Az eredeti fényképfelvételhez képest a városháza poszteréről eltávolították a magyar vonatkozású üzletneveket és feliratokat, ezzel tagadva a város történelmi identitását, Kolozsvár magyar múltját.
A történelemhamisító és diszkriminatív posztert végül eltávolították köszönhetően annak, hogy a Musai-Muszáj elnevezésű civil szerveződés bejelentette: feljelentést tesz a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.Nem telt el egy hónap a kolozsvári esettől, és Nagyváradon magyarokat gyalázó falragaszok jelentek meg. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg áll, hogy „románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepel, amit piros vonallal áthúztak, a lap alján pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítás szerepel. A Pece-parti városban, ahol a magyarság aránya még mindig kiteszi a lakosság mintegy negyedét, több helyen is megjelentek hasonló feliratok, tehát nem egy elszigetelt jelenségről van szó. A napokban derült ki az is, hogy Nagyvárad (is) búcsút mondhat a többnyelvű utcanévtábláknak.
Viszonylag friss hír, hogy a képviselőház után a román parlament szenátusa is elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. Az akármilyen szintű autonómiát egyenesen ördögtől valónak tekintik Romániában.
Az úton-útfélen hangoztatott centenárium évében Romániában kevés ok van az ünneplésre. Ám továbbra is csodálatosan működik a xenofóbia, sokaknak okoz mérhetetlen kielégülést, ha gyalázhatják az „ősellenséget”. Románia nem küzd az arab világból terjedő migráció veszélyével. A románoknak mi magyarok jelentjük a bevándorlókat, akik ellen küzdeni kell minden eszközzel. Sosem felejtenek emlékeztetni bennünket: Erdélyben mi idegenek vagyunk, jöttmentek, akik belecsöppentünk egy „ősi kultúrába”.
A történelmi igazság persze egészen más. És Trianon is régen volt…
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
