HIRDETÉS
Ha élne, Franz Kafkának Romániában paradicsomi állapotot jelenthetne az abszurditások, a szürreális helyzetek világa, amely az ország lényegi meghatározójává vált. Ha ezt a helyzetet külső szemlélőként és nem a jelenség elszenvedőjeként néznénk, talán még mosolyogni is tudnánk rajta, hogy milyen furcsa ország ez Európa térképén, ahol semmi nem az, mint aminek látszik. A baj „csupán” az, hogy ezek az abszurditások határozzák meg mindennapjainkat, kedélyállapotunkat, azaz életünk részévé válnak.
Felsorolni is nehéz egy csokorra valót e termésből, hogy valami fontos romániai „életesemény” ne maradjon ki belőle. Ha erdélyi magyarként vesszük számba az ország jellemző arculatát, még nehezebb a dolgunk. Elég leragadni a bírósági ítéleteknél, és máris hosszan sorolhatnánk az elmúlt harminc esztendő abszurd magyarellenes végzéseit.
Dan Tanasă Méltóságért Európában Polgári Egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban – amelynek Romániában szerves része a bíróság is – futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy magára és szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. Nálunk ezek nem is szorulnak magyarázatra, hiszen a holding keretében meghozott első ítélet a többi bíróság számára is követendő, sőt kötelező, ha az illető bíró a rendszerben akar maradni.
Egy-egy ítélet esetében már a formára vagy a körítésre sem adnak: a bírók nem magyarázkodnak, nem indokolnak semmit, hanem levétetnek, eltávolíttatnak, kitiltatnak magyar szimbólumokat. Ahogyan az legutóbb a Brassói Táblabíróság jogerős döntésével is megtörtént: a Kovászna Megyei Tanács ülésterméből eltávolították a magyar és a székely zászlót, miközben Németország, az Egyesült Államok és Izrael lobogója a helyén maradhatott. Tetszik ezt érteni? Pedig Magyarország éppen olyan egyenjogú tagja az Európai Uniónak, mint Németország. Az egyiket kitiltják, a másik ország zászlaját pedig érintetlenül hagyják. Van ebben valamiféle logika? Persze hogy nincs. A tipikus román abszurditás mesteriskolája bírósági kivitelben. Legalább annyit írhatott volna indoklásként a bíró, hogy utálja a háromszékieket, utálja a Székelyföldet, utálja a magyarokat, utálja Magyarországot, és akkor talán megkönnyebbülünk, mert ezt ugyan eddig is sejtettük, de legalább az őszinteség mindenki számára átláthatóbbá tenné a romániai bíróságok működési elvét.
De nincs semmiféle magyarázat. Akik ezeket a döntéseket a háttérben meghozzák, titokba burkolódzó, gyáva emberek, akik úgy félnek a nyilvánosságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Ha létezik a sokat hangoztatott párhuzamos állam, akkor ők ennek tökéletes megtestesítői és működtetői. Meggyőződésük, hogy az ősellenségnek kikiáltott magyarságot büntetlenül meg lehet alázni, és el lehet üldözni szülőföldjéről.
E percemberkék viszont egy dolgot nem tudnak: az elszámoltatás előbb-utóbb őket is eléri. És akkor együtt buknak megrendelőikkel.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
