Liberális véleményformálók szerint a családról, a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasságról szóló októberi népszavazás tét nélküli, értelmetlen pótcselekvés, kormányzati manipuláció…és a sor folytatható. Normális világban erre nincs szükség –olvasom az egyik állásfoglalásban. Ezzel már én is egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy sajnos, jó ideje már nem élünk normális világban. Nyugat-Európában ilyen szempontból végképp nem, és ez a felfogás lassan, de biztosan betör a „szegény Keletre” is, ahol mostanában próbálják megregulázni, visszaszorítani a templomfalak közé az egyházat. Hogy a világnak egyre kevesebb köze legyen hozzá.
Romániában a Koalíció a családért mozgalom – a liberálisok tiltakozása ellenére is – sikertörténetet mondhat magáénak. Miután összegyűjtött mintegy hárommillió aláírást a férfi és a nő kötelékén alapuló házasság intézményének alkotmány szintű szavatolásáért, sikerült elérnie, hogy a román törvényhozás támogatásával a kormány kihirdesse a kétnapos népszavazást október 6–7-re. A történelmi egyházak által támogatott megmérettetés immár egy lépésre áll a sikertől: az érvényességi küszöbhöz a választói névjegyzékben szereplők harminc százalékának kell megjelennie, miközben az igen szavazatok többségi aránya aligha kérdéses. A legutóbbi felmérések szerint a romániai lakosság mintegy kilencven százaléka ért egyet azzal, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul.
Ha ezt sikerül az alkotmányba is belefoglalni, akkor Románia a magyar utat választja, és minden bizonnyal az ezt követő, Sargentini-típusú jelentéseket is, hiszen a szexuális kisebbségek elkötelezett védelmezőjeként az Európai Parlament és az Európai Unió fittyet hány ugyan a nemzeti kisebbségek jogköveteléseire, de ha a leírhatatlan nevű LMBTQ-közösségek lármáznak, az mindennél többet nyom a latban.
Lehet azon morfondírozni, hogy a kormánypártok milyen politikai tőkét remélnek a népszavazástól – mondjon nekem bárki egy olyan politikai pártot a nagyvilágból, amely ne remélne némi támogatást egy általa szervezett referendumtól –, az e köré szervezett pro és kontra vitákon túl azonban látni kell: Romániában nagyon erősek a történelmi egyházak. Ez nem megvetendő, hanem bizalomra és jövőbe vetett hitre okot adó helyzet, amire a mostaninál nyugodtabb körülmények között tartósan lehet építkezni.
Meggyőződésem, hogy hamarosan olyan világ lesz, amikor a normális emberek szívesebben fognak élni e „maradi és konzervatív” országokban, mint bárhol Nyugaton. Ezért is szavazzunk igennel a család kötelékét meghatározó népszavazáson.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.