HIRDETÉS
A romániai magyar közéletet és sajtót letaglózó úzvölgyi botrány az első világháborús magyar katonai temető felforgatásáról ismét rávilágít arra az alapvető tényre, hogy hatékony hazai és nemzetközi érdekképviselet nélkül nincs esélyünk szembeszállni az erdélyi magyarság térdre kényszerítésén dolgozó román államhatalommal. Nem is jöhetett volna tehát jobbkor a hír, hogy a Székely Nemzeti Tanács által elindított, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtéséhez megszületett a lehető legszélesebb erdélyi magyar összefogás. Az SZNT mellett a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ vezetői egyaránt bejelentették, hogy teljes erőbedobással vesznek részt az aláírásgyűjtési kampányban. Az RMDSZ 200-250 ezer aláírást vállalt, a néppárt pedig az erdélyi aláírásgyűjtés mellett európai szövetségeseinek a támogatását is szorgalmazza.
Tekintsünk el attól a körülménytől, hogy az egyezség egy választási kampány kellős közepén született, és bízzunk benne, hogy az erdélyi magyar politikai pártok félre tudják tenni vélt vagy valós sérelmeiket. Jobb későn, mint soha alapon ugyanis rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb és újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyik párt sem.
A Minority SafePack polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének korábbi sikertörténete jelzi, hogy számunkra mi a járható út és milyen irányba kell tájékozódni ahhoz, hogy az erdélyi magyarság helyzetét „nemzetköziesítsük”. Az SZNT polgári kezdeményezése gyakorlatilag ezt az európai utat szélesíti és igyekszik kiteljesíteni azzal, hogy az európai döntéshozók figyelmébe ajánlja az etnikai régiók sanyarú helyzetét. A Kárpát-medencei utódállamokban a többségi hatalom nemcsak kulturális jogaiban igyekszik megkurtítani a kisebbségbe szorult magyarságot, hanem e vidékek gazdasági ellehetetlenítésével támadja közösségeinket távozásra, kivándorlásra ösztönözve őket. Szűkebb pátriánkban ez a jelenség jól megfigyelhető a Székelyföldön.
A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió kezelje kiemelten azokat a régiókat, amelyek nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságaikban különböznek az őket körülvevő régióktól. A mostani gyakorlat szerint ugyanis az EU kohéziós alapjaiból ezek a közösségek nálunk nemhogy kiemelt támogatáshoz jutnának, hanem sokkal kevesebb pénzt hívhatnak le, mint a többségi lakosság által lakott országrészek. Ehhez elegendő számba venni a székelyföldi közállapotokat, és máris szembeötlő a román kormányok diszkriminációja.
Ahogy a Minority SafePack polgári kezdeményezés egymillió aláírását nem volt könnyű összegyűjteni 7 uniós tagállamból, a mostani kezdeményezés is kemény munkát feltételez. De már van sikeres előzmény, és az a bizonyosság, amit végre felismert az erdélyi magyar politikai elit: egységes és erős erdélyi magyar külpolitika nélkül a román államhatalommal nem lehet érdemben tárgyalni.
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?
A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában.
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot.
Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai.
Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.
Miközben nincs helye sem fölényes kisajátításnak, sem a keresztyén értékek szellemében a „migránstámogatónak” titulált pápa bírálatának, több százezer román állampolgár nyert lelki feltöltődést Ferenc pápa történelmi látogatása idején és azt követően.
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés ...
