HIRDETÉS
A romániai magyar közéletet és sajtót letaglózó úzvölgyi botrány az első világháborús magyar katonai temető felforgatásáról ismét rávilágít arra az alapvető tényre, hogy hatékony hazai és nemzetközi érdekképviselet nélkül nincs esélyünk szembeszállni az erdélyi magyarság térdre kényszerítésén dolgozó román államhatalommal. Nem is jöhetett volna tehát jobbkor a hír, hogy a Székely Nemzeti Tanács által elindított, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtéséhez megszületett a lehető legszélesebb erdélyi magyar összefogás. Az SZNT mellett a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ vezetői egyaránt bejelentették, hogy teljes erőbedobással vesznek részt az aláírásgyűjtési kampányban. Az RMDSZ 200-250 ezer aláírást vállalt, a néppárt pedig az erdélyi aláírásgyűjtés mellett európai szövetségeseinek a támogatását is szorgalmazza.
Tekintsünk el attól a körülménytől, hogy az egyezség egy választási kampány kellős közepén született, és bízzunk benne, hogy az erdélyi magyar politikai pártok félre tudják tenni vélt vagy valós sérelmeiket. Jobb későn, mint soha alapon ugyanis rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb és újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyik párt sem.
A Minority SafePack polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének korábbi sikertörténete jelzi, hogy számunkra mi a járható út és milyen irányba kell tájékozódni ahhoz, hogy az erdélyi magyarság helyzetét „nemzetköziesítsük”. Az SZNT polgári kezdeményezése gyakorlatilag ezt az európai utat szélesíti és igyekszik kiteljesíteni azzal, hogy az európai döntéshozók figyelmébe ajánlja az etnikai régiók sanyarú helyzetét. A Kárpát-medencei utódállamokban a többségi hatalom nemcsak kulturális jogaiban igyekszik megkurtítani a kisebbségbe szorult magyarságot, hanem e vidékek gazdasági ellehetetlenítésével támadja közösségeinket távozásra, kivándorlásra ösztönözve őket. Szűkebb pátriánkban ez a jelenség jól megfigyelhető a Székelyföldön.
A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió kezelje kiemelten azokat a régiókat, amelyek nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságaikban különböznek az őket körülvevő régióktól. A mostani gyakorlat szerint ugyanis az EU kohéziós alapjaiból ezek a közösségek nálunk nemhogy kiemelt támogatáshoz jutnának, hanem sokkal kevesebb pénzt hívhatnak le, mint a többségi lakosság által lakott országrészek. Ehhez elegendő számba venni a székelyföldi közállapotokat, és máris szembeötlő a román kormányok diszkriminációja.
Ahogy a Minority SafePack polgári kezdeményezés egymillió aláírását nem volt könnyű összegyűjteni 7 uniós tagállamból, a mostani kezdeményezés is kemény munkát feltételez. De már van sikeres előzmény, és az a bizonyosság, amit végre felismert az erdélyi magyar politikai elit: egységes és erős erdélyi magyar külpolitika nélkül a román államhatalommal nem lehet érdemben tárgyalni.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
