„Igyekezzünk, mert elkésünk” – nógat a kisfiam. Születésnapi bulira indulunk. Azaz gyerekzsúrra. Legalábbis mi évtizedekkel ezelőtt így hívtuk. Persze ma már más az elnevezés, és a szokások is. De még mennyire! – Menjünk gyorsan, mert most magyarázzák a szabályokat – emlékeztet a kicsi, és hiába mondom neki, hogy már legalább három-négy alkalommal végighallgatta a szabályok magyarázatát, nem tágít.
„Igaz, apa. A szabályokat már valóban hallottam, de ilyenkor szokták megválasztani a társakat, és nem szeretnék lúzer csapatba kerülni”.
Hát… valóban – mosolygok magamban –, én sem szeretném, ha a fiam lúzer csapatba kerülne. És jobban rátaposok a gázpedálra, mert nem akárhova megyünk: a laser tag nem a város központjában van. A külvárosig pedig még hosszú az út. E lézeres monstrumokat ugyanis a régi gyárnegyedek óriási épületeiben rendezték be.
Nem tudom, a kedves olvasó mennyit tud erről az új „szórakozási” módról. Elhagyott régi épületek szolgálnak alapul, amelyeknek ablakait befalazzák, a belső térben kisebb „várakat” építenek, egyes helyeken régi autóroncsokat is elhelyeznek. A vaksötétben ezek között kell kilőniük egymást az előzőleg otthon feketébe öltöztetett gyerekeknek – „lézerpuskával”. Az öltözékhez a részvevőknek sisakot is a fejükre kell erősíteniük.
A program szoros. A szülők három órára bérlik a helyiséget. A szabályok elmagyarázását és a csapatok megválasztását követően másfél óráig tart az „öldöklés” a sötétben, folyamatosan rohanva a fülledt, szellőztetés nélküli „hadszíntéren”. Szünetre megérkezik a megrendelt pizza, amelyet a gyerekek – csuromvizesen kirohanva a teremből – magukba gyömöszölnek, majd következik a torta. Ennek felszeletelését megelőzi az Ez a nap más, mint a többi, valamint a Cine să trăiască? eléneklése, konfettidobálás, fényképkészítés – mindez nyilván kutyafuttában. Hiszen következik a második „felvonás”: az öldöklés tovább folyik még egy órán keresztül.
Mindeközben a szülők – ha éppen nincs kedvük elugrani a legközelebb fekvő plázába – egy szomszédos teremben várakozhatnak ropi és ásványvíz (vagy más előre megrendelt étel), valamint léghoki és plazmatévé társaságában. Ez utóbbi nem egy esetben üvölt, ezért a felnőttek között van, aki a telefonját babrálja, mert a szomszédokat amúgy sem hallaná.
A három óra leteltével a helyi szervezők – akik levezénylik bent a játékot, kint a tortaevést – kiengedik az izzadt gyerekeket az előtérbe, ahol a gondos mamák, főleg ilyenkor, télvíz idején, az előre elkészített csereruhával ugrásra készen állnak. Alig van idő az átöltözésre, mert máris szólnak: az idő letelt. De erre többnyire nincs is szükség, mert érkezik a következő turnus: szülők, gyerekek, akik hozzák az ajándékokat – szerencsésebb esetben. „Jobb helyeken” ugyanis már nem „menő” az ajándék, egyenesen pénzt kérnek, valószínűleg azért, hogy a méregdrága szórakozást kifizessék. Búcsúzkodás után, ha valakik úgy érzik, egy-két szót még szeretnének szólni egymáshoz, megtehetik a folyosón vagy akár az udvaron.
Mint látszik, pompás szülinapi bulik ezek, amelyek a gyerekek fejlődését, közösségbe való beilleszkedését segítik elő, ösztönzik a beszélgetést, kommunikációt, a társasjátékok megkedvelését. És természetesen jó hatással vannak a fiatalok lelkivilágának harmonikus, stressz- és főleg erőszakmentes kialakulására. Ha pedig ezt valaki szóvá teszi, vagy gyerekét nem akarja elengedni, az nem halad a korral, és persze nem akar örömöt szerezni a gyereknek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.