avatar
Makkay József

2022. január 31., 07:59

Nem a munkaerőimport a megoldás

A koronavírus-járvány legnehezebb két esztendejét követő lassú gazdasági talpraállás ismét időszerűvé tette a krónikus romániai munkaerőhiány körül fellángoló vitákat. Sok vállalkozó a külföldről importált nagyszámú munkavállalóban látja a megoldás kulcsát. A hazai munkát keresők ugyanakkor azt állítják, hogy Romániában olyan alacsonyak a bérek, amelyek nem teszi vonzóvá az itteni munkahelykeresést, ezért külföldön próbálkoznak. A vállalkozói szövetségek százezer Európai Unión kívüli munkavállalási engedélyt kértek idénre a bukaresti kormánytól. A nagy számot többen túlzottnak tartják, hiszen tavaly „mindössze” 18 ezer unión kívüli állampolgárt alkalmaztak hivatalosan az országban. A százezres tömeggel való példálózásban benne van az is, hogy sok romániai cég meg akarja mutatni az itthoni alacsony fizetéseket elutasító munkavállalóknak, hogy „nélkületek is boldogulunk”, mert bőven lesz ázsiai munkás, aki éhbér körüli összegért is eljön Romániába dolgozni.

A gyergyóditrói eset bebizonyította, hogy a vállalkozók egy része által csodafegyvernek tartott távol-keleti munkásimport csak pillanatnyi megoldás,

hosszabb távon ugyanis nem jelent biztonságot a romániai cégek számára. A székelyföldi pékség – amelyik Srí Lankából hozott munkásokat arra hivatkozva, hogy a helyiek nem akarnak dolgozni – a körülötte kirobbant országos polémiával csak azt bizonyította, ami a közhiedelem szerint a hazai valóság: a munkáltatók jelentős része nem becsüli meg alkalmazottait, aprópénzért dolgoztatja őket, miközben a tulajdonosok nagy lábon élnek. Az igazság nyilván valahol középen van, a kialakult helyzet azonban jól mutatja, hogy a

dacból, a „megmutatom én” mentalitással sem munkaadó, sem munkavállaló nem tud győzni.

A demográfiai katasztrófa felé tartó Romániában – ahol tavaly 187 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan elhunytak – nehéz előre tervezni. Hatékony családpolitika hiányában a munkaerőpiacra évi rendszerességgel jóval kevesebb fiatal lép be, mint amire normális körülmények között szükség van. A nagyobb gond az, hogy ezeknek a fiataloknak a zöme is külföldön próbál szerencsét. Hajtja őket a korszellem, a divat. Legtöbben nem gondolják végig, hogy az itthoni környezettől, a családtól, a szülőföldtől való elszakadás mit jelent. Sokan házastársukat hagyják itthon a jobb élet reményében, és mire hosszú hónapok után hazatérnek, van ugyan pénz, de pokollá válik az együttélés, amit gyakran válás követ. Ha az előnyöket és hátrányokat a mérleg két serpenyőjébe teszik, el lehet gondolkodni azon, melyik a jobb megoldás: itthon, a szülőföldön keresni állást kisebb fizetésért a hosszabb távú szakmai fejlődés reményében, élvezve a családi háttért, vagy külföldre menni magasabb fizetésért, idegen környezetbe, ahol az ott-tartózkodás eleve sokkal többe kerül, mint idehaza.
Hasonló belső vizsgálatot tarthatnának a vállalkozók is, akik könnyűszerrel kötelezik el magukat az importmunkás mellett, holott ennek is sok hátránya van.

A munkavállaló szállítása, itt-tartózkodási költségeinek fedezése és a hivatalosan kifizetett munkabért összeadva a végösszeg kb. annyit tesz ki, mintha egy helyi alkalmazottnak biztosítanának tisztességes fizetést.

Több, Nyugat-Európába távozott mesteremberrel beszélgettem az elmúlt években. Többségük nem jószántából, hanem kényszerből ment ki építkezésekre dolgozni. Ahol legalább kétezer euró fizetést megkeresnek havonta, kemény munkával. Amikor rákérdeztem, mennyiért jönnének haza, a legtöbbnek az volt a válasza: ha itthon hivatalosan, munkakönyvvel legalább nettó ezer eurós bért kapnának, szívesen hazatérnének. A távol-keleti munkásoknak ígért 800–1000 eurós fizetések ellenére sok vállalkozó itthoni alkalmazottainak jóval kevesebbet fizet. Vagy azt teszi, hogy alkalmazáskor a munkaszerződésbe kisebb bért tüntet fel, a különbözetet pedig feketén, zsebből fizeti. Az elterjedt jelenség ellen, úgy tűnik, az állami intézmények sem tudnak vagy nem akarnak fellépni.
A román kormány egy darabig nem dőlt be a vállalkozói szövetségek követelőzéseinek, aztán a százezeres létszám elfogadásával mégis rábóllintott arra, hogy Románia korlátlan befogadóországgá váljon a kiszolgáltatott, és ezért olcsóbb távol-keleti munkaerő számára.

Az új helyzethez a hazai munkaadónak és munkavállalónak egyaránt alkalmazkodnia kell. Minél előbb, annál jobb! A masszív munkaerőimport nem csodafegyver, hanem a jövőben jelentkező újabb súlyos gondok forrása.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Gyűlöletbe fordult ideológiai megosztottság
Somogyi Botond 2024. május 29., szerda

Gyűlöletbe fordult ideológiai megosztottság

Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.

Meddig fajulhatnak a dolgok? A Robert Fico ellen elkövetett merénylet margójára
Somogyi Botond 2024. május 15., szerda

Meddig fajulhatnak a dolgok? A Robert Fico ellen elkövetett merénylet margójára

Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.

A pallos jogán
Sütő Éva 2024. április 22., hétfő

A pallos jogán

A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.

Átrendeződik a magyarországi jobboldali politikai paletta?
Borbély Zsolt Attila 2024. március 13., szerda

Átrendeződik a magyarországi jobboldali politikai paletta?

Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?

Miért nem népszerű a magyarok körében sem a székelyföldi autonómiakövetelés?
Makkay József 2024. március 10., vasárnap

Miért nem népszerű a magyarok körében sem a székelyföldi autonómiakövetelés?

A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.

Kiürülő falvak és új földesurak
Makkay József 2024. február 14., szerda

Kiürülő falvak és új földesurak

A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.

Edzőváltás a kolozsvári vasutas klubnál: ami késik, nem múlik
Somogyi Botond 2024. január 22., hétfő

Edzőváltás a kolozsvári vasutas klubnál: ami késik, nem múlik

„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.

Az erdélyi magyaroknak is állhat a zászló
Makkay József 2024. január 09., kedd

Az erdélyi magyaroknak is állhat a zászló

Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?

Ki kit von felelősségre a székelyudvarhelyi tragédia miatt?
Makkay József 2023. december 20., szerda

Ki kit von felelősségre a székelyudvarhelyi tragédia miatt?

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.

Adventi levél: a keresztényellenesség legveszedelmesebb korát éljük
2023. november 28., kedd

Adventi levél: a keresztényellenesség legveszedelmesebb korát éljük

Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.

Vélemény
avatar
Somogyi Botond: Gyűlöletbe fordult ideológiai megosztottság

Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...

avatar
Somogyi Botond: Meddig fajulhatnak a dolgok? A Robert Fico ellen elkövetett merénylet margójára

Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető ...

avatar
Somogyi Botond: Meghalt a király, éljen a király?

Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...

Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.