avatar
Makkay József

2022. január 31., 07:59

Nem a munkaerőimport a megoldás

A koronavírus-járvány legnehezebb két esztendejét követő lassú gazdasági talpraállás ismét időszerűvé tette a krónikus romániai munkaerőhiány körül fellángoló vitákat. Sok vállalkozó a külföldről importált nagyszámú munkavállalóban látja a megoldás kulcsát. A hazai munkát keresők ugyanakkor azt állítják, hogy Romániában olyan alacsonyak a bérek, amelyek nem teszi vonzóvá az itteni munkahelykeresést, ezért külföldön próbálkoznak. A vállalkozói szövetségek százezer Európai Unión kívüli munkavállalási engedélyt kértek idénre a bukaresti kormánytól. A nagy számot többen túlzottnak tartják, hiszen tavaly „mindössze” 18 ezer unión kívüli állampolgárt alkalmaztak hivatalosan az országban. A százezres tömeggel való példálózásban benne van az is, hogy sok romániai cég meg akarja mutatni az itthoni alacsony fizetéseket elutasító munkavállalóknak, hogy „nélkületek is boldogulunk”, mert bőven lesz ázsiai munkás, aki éhbér körüli összegért is eljön Romániába dolgozni.

A gyergyóditrói eset bebizonyította, hogy a vállalkozók egy része által csodafegyvernek tartott távol-keleti munkásimport csak pillanatnyi megoldás,

hosszabb távon ugyanis nem jelent biztonságot a romániai cégek számára. A székelyföldi pékség – amelyik Srí Lankából hozott munkásokat arra hivatkozva, hogy a helyiek nem akarnak dolgozni – a körülötte kirobbant országos polémiával csak azt bizonyította, ami a közhiedelem szerint a hazai valóság: a munkáltatók jelentős része nem becsüli meg alkalmazottait, aprópénzért dolgoztatja őket, miközben a tulajdonosok nagy lábon élnek. Az igazság nyilván valahol középen van, a kialakult helyzet azonban jól mutatja, hogy a

dacból, a „megmutatom én” mentalitással sem munkaadó, sem munkavállaló nem tud győzni.

A demográfiai katasztrófa felé tartó Romániában – ahol tavaly 187 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan elhunytak – nehéz előre tervezni. Hatékony családpolitika hiányában a munkaerőpiacra évi rendszerességgel jóval kevesebb fiatal lép be, mint amire normális körülmények között szükség van. A nagyobb gond az, hogy ezeknek a fiataloknak a zöme is külföldön próbál szerencsét. Hajtja őket a korszellem, a divat. Legtöbben nem gondolják végig, hogy az itthoni környezettől, a családtól, a szülőföldtől való elszakadás mit jelent. Sokan házastársukat hagyják itthon a jobb élet reményében, és mire hosszú hónapok után hazatérnek, van ugyan pénz, de pokollá válik az együttélés, amit gyakran válás követ. Ha az előnyöket és hátrányokat a mérleg két serpenyőjébe teszik, el lehet gondolkodni azon, melyik a jobb megoldás: itthon, a szülőföldön keresni állást kisebb fizetésért a hosszabb távú szakmai fejlődés reményében, élvezve a családi háttért, vagy külföldre menni magasabb fizetésért, idegen környezetbe, ahol az ott-tartózkodás eleve sokkal többe kerül, mint idehaza.
Hasonló belső vizsgálatot tarthatnának a vállalkozók is, akik könnyűszerrel kötelezik el magukat az importmunkás mellett, holott ennek is sok hátránya van.

A munkavállaló szállítása, itt-tartózkodási költségeinek fedezése és a hivatalosan kifizetett munkabért összeadva a végösszeg kb. annyit tesz ki, mintha egy helyi alkalmazottnak biztosítanának tisztességes fizetést.

Több, Nyugat-Európába távozott mesteremberrel beszélgettem az elmúlt években. Többségük nem jószántából, hanem kényszerből ment ki építkezésekre dolgozni. Ahol legalább kétezer euró fizetést megkeresnek havonta, kemény munkával. Amikor rákérdeztem, mennyiért jönnének haza, a legtöbbnek az volt a válasza: ha itthon hivatalosan, munkakönyvvel legalább nettó ezer eurós bért kapnának, szívesen hazatérnének. A távol-keleti munkásoknak ígért 800–1000 eurós fizetések ellenére sok vállalkozó itthoni alkalmazottainak jóval kevesebbet fizet. Vagy azt teszi, hogy alkalmazáskor a munkaszerződésbe kisebb bért tüntet fel, a különbözetet pedig feketén, zsebből fizeti. Az elterjedt jelenség ellen, úgy tűnik, az állami intézmények sem tudnak vagy nem akarnak fellépni.
A román kormány egy darabig nem dőlt be a vállalkozói szövetségek követelőzéseinek, aztán a százezeres létszám elfogadásával mégis rábóllintott arra, hogy Románia korlátlan befogadóországgá váljon a kiszolgáltatott, és ezért olcsóbb távol-keleti munkaerő számára.

Az új helyzethez a hazai munkaadónak és munkavállalónak egyaránt alkalmazkodnia kell. Minél előbb, annál jobb! A masszív munkaerőimport nem csodafegyver, hanem a jövőben jelentkező újabb súlyos gondok forrása.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Somogyi Botond 2025. július 05., szombat

Virtuális születésnap – Felületes tortaküldések világa a közösségi oldalakon

Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.

Nagy István 2025. július 04., péntek

Káoszország tanügyi megszorításai

A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.

Makkay József 2025. július 03., csütörtök

A megszorításaival egyedül maradó Bolojan

Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.

2025. július 01., kedd

Alacsony adók, gyenge adóbeszedés, indokolatlan kiváltságok

Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.

Tóth Gödri Iringó 2025. június 27., péntek

Székelyföldről a nagyvárosba, majd vissza? – Fiatalok mozgásban

A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.

Somogyi Botond 2025. június 14., szombat

Ne higgy, ha látod is!

Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.

2025. június 12., csütörtök

Nicușor Dan sötét napjai

Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.

2025. június 08., vasárnap

Szégyenérzet semmi. Hitelesség még annyi sem – Román lapvélemény a kormánypártokról

Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.

Somogyi Botond 2025. június 07., szombat

Pünkösd – a Szentlélek ünnepe

A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.

Balogh Levente 2025. június 02., hétfő

Trump külpolitikája a hangzatos ígéretektől a realitásokig

Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.

Vélemény
avatar
Makkay József: A megszorításaival egyedül maradó Bolojan

Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...

avatar
Somogyi Botond: Ne higgy, ha látod is!

Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...

avatar
Somogyi Botond: Pünkösd – a Szentlélek ünnepe

A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.