Napjaink Romániájában jelentős mértékben megnőtt a művészi hajlammal rendelkező polgárok száma. Persze nem mindenki képes felnőni egy Leonardo da Vinci színvonalára. A legtöbben egy becsületes és jól képzett szobafestő szintjét sem érik el, de egyre többen vesznek ecsetet a kezükbe, és szabadidejükben festegetésre adják a fejüket. Ez abból mérhető le, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyar közösségek megalázását szolgáló táblalefestések: előbb Gyergyószentmiklós egyik várostábláján festették le a magyar feliratot, később több székely falu, valamint Udvarhely és Csíkszereda tábláit is lemázolták. Néhány napja aztán a Kolozs megyei Kisbács községhez tartozó Méra helységnévtábláját rongálták meg ismeretlenek ugyanazzal a módszerrel.
Vannak ám „művészek”, akik nem elégednek meg egy hétköznapi pléhtáblával: Sepsiszentgyörgyön egyesen a kerítésekre festettek fel olyan kedves és biztató üzeneteket, hogy Kapd be, Magyarország!, Menjetek el! és Kapd be, Sepsi OSK!
Sajnos egyre több panasz érkezik a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálathoz a romániai magyar közösséget ért diszkriminációs esetek, jogfosztások és etnikai támadások kapcsán. Az önjelölt Michelangelók és Van Goghok megfékezhetetlenek, ma már nincs Erdélynek olyan magyarok által lakott szeglete, ahol legalább egy táblát, falat vagy kerítést ne mázoltak volna le. Még olyan távoli vidékeken is, ahol a madár is alig jár, festőink munkába lépnek: ki gondolta volna, hogy például Máramarosszigeten is bántja valaki szemét a magyar helységnév? Igaz, ott nem festettek, hanem kapartak.
Persze a festési láz megfékezhető lenne, ha a hatóságok erélyesebben lépnének fel a rongálók ellen. Elég lenne például bekamerázni a helységnévtáblák környékét – pénzbe kerül, de úszott már el több is a Dâmbovițán –, és mindjárt nem lennének olyan bátrak a mázolók, mint eddig. (Másrészt az is igaz, hogy ha van is kamera, akkor sem lát senki semmit.) Úgy tűnik, senkinek sem érdeke lecsapni a rongálókra, a tősgyökeres magyarokat nyugodtan lehet heccelni, nem úgy, mint a külföldről érkezett vendégmunkásokat. Az ellenünk irányuló tetteknek a román médiában nincs hírértékük, legfeljebb mi bosszankodunk, a többség meg jót nevet rajtunk.
A mázolási mánia nem új keletű, névtelenségbe burkolózó festőzsenik az utóbbi harminc esztendőben mindegyre feltünedeztek. Normális ember elgondolkodik azon, hogy ezeket a „táblafestőket” mi is motiválja. Leginkább valószínűleg az, hogy soha nem kell megfizetniük a tetteikért. Máig emlékezetes, ami pár évvel ezelőtt történt Kolozsváron, amikor Mátyás királyunk szobrát leöntötték egy veder festékkel. Pedig a tér be van kamerázva, ott a „nagy testvér” mindent lát, csak azt nem, ha a magyarok büszkeségét forró fejű román nacionalisták meggyalázzák. Az olyan falakra mázolt provokatív feliratok, mint Erdély román föld, vagy Ki a magyarokkal az országból, már fel sem tűnik senkinek.
Minden jel arra mutat, hogy a művészi hajlammal rendelkező magyargyűlölők kéz a kézben dolgoznak azokkal, akik arra lennének hivatottak, hogy kritikus szemmel nézzék „alkotásaikat”. Ha nem így lenne, az önjelölt festőknek és a mázolóknak régen befellegzett volna.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.