Advent idején a keresztények a Megváltó eljövetelére, Jézus születésére várakoznak. „Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi »meglepetés»; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk” – szólnak a 100 éve született Pilinszky János költő adventi gondolatai. Amelyekből szépen kiviláglik, hogy e várakozásnak a lényegét az is átérzi, aki nem feltétlenül vallásos, elvégre türelmesen várakozni, a jóra vágyni nem istenhit kérdése. A bajok ott kezdődnek, amikor egyesek nem kívánják tiszteletben tartani mások hitét, érzékenységét, amikor mindent lezülleszteni próbálnak, ami értékes, ami szent.
Napjaink nyugati történései láttán mintha csak három évtizeddel pörgetnénk vissza az idő kerekét, az ateista román kommunista rezsimig.
Magukat haladónak mondók ugyanis azt tartják, a nem keresztények számára kirekesztő lehet a karácsony megnevezés, ezért mellőzni kell. Ami teljesen értelmezhetetlen érvelés, a nagy hagyománynak örvendő karácsonyi vásárokat nem véletlenül nevezik így évszázadok óta. Torontóban, Kanada legnagyobb városában odáig fajult a progresszívek agymenése, hogy a karácsonyi vásárt Szeszfőzdék téli falujára keresztelték, merthogy a szervezők szerint „intimebb, emelkedettebb” rendezvénnyel kívánták meglepni az embereket. Mit mondjunk, sikerült…
A melegek azonban talán fel sem fogják, milyen ellenérzéseket szülnek közösségükkel szemben, amikor a szexualitást keverik a vallással, és a diverzitás hangsúlyozása közben például a betlehemi jászolt félmeztelen férfiak táncolják körbe. E téren leginkább Norvégiában sikerült elvetni a sulykot, a skandináv ország postavállalata ugyanis gondolt egy nagyot a diverzitás jegyében, és arról forgatott reklámvideót, hogy a Mikulás meleg. A homoszexualitás norvégiai dekriminalizálása 50. évfordulója tiszteletére szánt hirdetésben a középkorú Harry szerelembe esik a nagyszakállú ajándékosztó öregúrral, akivel a kisfilm végén forró csókot is vált. Mármost ha figyelemfelhívónak, polgárpukkasztónak szánták a reklámot, a szándék nemcsak elérte célját, hanem túl is lőtt azon. A gyermekek védőszentjének, Szent Miklós püspöknek alakjából eredeztetett Mikulást a szexualitás témakörében, ráadásul melegként ábrázolni meglehetősen bizarr gondolkodásra vall. (Mellékesen akadt olyan erdélyi magyar sajtótermék, ahol megünnepelték a „normalitás” eme megkérdőjelezhetetlen vívmányát). Nem lehet elvitatni a szexuális kisebbségektől, hogy szóvá tegyék, ha sérelem éri őket, és hogy jogaikért síkra szálljanak, ám képtelenség felfogni, miért kell felhasználni a melegpropaganda kedvéért éppen a gyerekek kedvencét. Ugyanakkor
Mindeközben nálunk azt is nehezen teljesíthetőnek tartják, ha annyit kérünk, hogy egy őshonos nemzeti kisebbség nyelvén is feltüntessenek néhány feliratot Erdély fővárosának karácsonyi vásárán. Talán akkor nyernénk el a progresszív, toleráns Nyugat támogatását, ha mindezt rózsaszínben igényelnénk...
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Ilyenkor tudatosítom magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Számomra keresztapám az volt.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire ...
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk ...
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.