HIRDETÉS
Advent idején a keresztények a Megváltó eljövetelére, Jézus születésére várakoznak. „Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi »meglepetés»; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk” – szólnak a 100 éve született Pilinszky János költő adventi gondolatai. Amelyekből szépen kiviláglik, hogy e várakozásnak a lényegét az is átérzi, aki nem feltétlenül vallásos, elvégre türelmesen várakozni, a jóra vágyni nem istenhit kérdése. A bajok ott kezdődnek, amikor egyesek nem kívánják tiszteletben tartani mások hitét, érzékenységét, amikor mindent lezülleszteni próbálnak, ami értékes, ami szent.
Napjaink nyugati történései láttán mintha csak három évtizeddel pörgetnénk vissza az idő kerekét, az ateista román kommunista rezsimig.
Magukat haladónak mondók ugyanis azt tartják, a nem keresztények számára kirekesztő lehet a karácsony megnevezés, ezért mellőzni kell. Ami teljesen értelmezhetetlen érvelés, a nagy hagyománynak örvendő karácsonyi vásárokat nem véletlenül nevezik így évszázadok óta. Torontóban, Kanada legnagyobb városában odáig fajult a progresszívek agymenése, hogy a karácsonyi vásárt Szeszfőzdék téli falujára keresztelték, merthogy a szervezők szerint „intimebb, emelkedettebb” rendezvénnyel kívánták meglepni az embereket. Mit mondjunk, sikerült…
A melegek azonban talán fel sem fogják, milyen ellenérzéseket szülnek közösségükkel szemben, amikor a szexualitást keverik a vallással, és a diverzitás hangsúlyozása közben például a betlehemi jászolt félmeztelen férfiak táncolják körbe. E téren leginkább Norvégiában sikerült elvetni a sulykot, a skandináv ország postavállalata ugyanis gondolt egy nagyot a diverzitás jegyében, és arról forgatott reklámvideót, hogy a Mikulás meleg. A homoszexualitás norvégiai dekriminalizálása 50. évfordulója tiszteletére szánt hirdetésben a középkorú Harry szerelembe esik a nagyszakállú ajándékosztó öregúrral, akivel a kisfilm végén forró csókot is vált. Mármost ha figyelemfelhívónak, polgárpukkasztónak szánták a reklámot, a szándék nemcsak elérte célját, hanem túl is lőtt azon. A gyermekek védőszentjének, Szent Miklós püspöknek alakjából eredeztetett Mikulást a szexualitás témakörében, ráadásul melegként ábrázolni meglehetősen bizarr gondolkodásra vall. (Mellékesen akadt olyan erdélyi magyar sajtótermék, ahol megünnepelték a „normalitás” eme megkérdőjelezhetetlen vívmányát). Nem lehet elvitatni a szexuális kisebbségektől, hogy szóvá tegyék, ha sérelem éri őket, és hogy jogaikért síkra szálljanak, ám képtelenség felfogni, miért kell felhasználni a melegpropaganda kedvéért éppen a gyerekek kedvencét. Ugyanakkor
Mindeközben nálunk azt is nehezen teljesíthetőnek tartják, ha annyit kérünk, hogy egy őshonos nemzeti kisebbség nyelvén is feltüntessenek néhány feliratot Erdély fővárosának karácsonyi vásárán. Talán akkor nyernénk el a progresszív, toleráns Nyugat támogatását, ha mindezt rózsaszínben igényelnénk...
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői ...
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor ...
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
