HIRDETÉS
Advent idején a keresztények a Megváltó eljövetelére, Jézus születésére várakoznak. „Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi »meglepetés»; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk” – szólnak a 100 éve született Pilinszky János költő adventi gondolatai. Amelyekből szépen kiviláglik, hogy e várakozásnak a lényegét az is átérzi, aki nem feltétlenül vallásos, elvégre türelmesen várakozni, a jóra vágyni nem istenhit kérdése. A bajok ott kezdődnek, amikor egyesek nem kívánják tiszteletben tartani mások hitét, érzékenységét, amikor mindent lezülleszteni próbálnak, ami értékes, ami szent.
Napjaink nyugati történései láttán mintha csak három évtizeddel pörgetnénk vissza az idő kerekét, az ateista román kommunista rezsimig.
Magukat haladónak mondók ugyanis azt tartják, a nem keresztények számára kirekesztő lehet a karácsony megnevezés, ezért mellőzni kell. Ami teljesen értelmezhetetlen érvelés, a nagy hagyománynak örvendő karácsonyi vásárokat nem véletlenül nevezik így évszázadok óta. Torontóban, Kanada legnagyobb városában odáig fajult a progresszívek agymenése, hogy a karácsonyi vásárt Szeszfőzdék téli falujára keresztelték, merthogy a szervezők szerint „intimebb, emelkedettebb” rendezvénnyel kívánták meglepni az embereket. Mit mondjunk, sikerült…
A melegek azonban talán fel sem fogják, milyen ellenérzéseket szülnek közösségükkel szemben, amikor a szexualitást keverik a vallással, és a diverzitás hangsúlyozása közben például a betlehemi jászolt félmeztelen férfiak táncolják körbe. E téren leginkább Norvégiában sikerült elvetni a sulykot, a skandináv ország postavállalata ugyanis gondolt egy nagyot a diverzitás jegyében, és arról forgatott reklámvideót, hogy a Mikulás meleg. A homoszexualitás norvégiai dekriminalizálása 50. évfordulója tiszteletére szánt hirdetésben a középkorú Harry szerelembe esik a nagyszakállú ajándékosztó öregúrral, akivel a kisfilm végén forró csókot is vált. Mármost ha figyelemfelhívónak, polgárpukkasztónak szánták a reklámot, a szándék nemcsak elérte célját, hanem túl is lőtt azon. A gyermekek védőszentjének, Szent Miklós püspöknek alakjából eredeztetett Mikulást a szexualitás témakörében, ráadásul melegként ábrázolni meglehetősen bizarr gondolkodásra vall. (Mellékesen akadt olyan erdélyi magyar sajtótermék, ahol megünnepelték a „normalitás” eme megkérdőjelezhetetlen vívmányát). Nem lehet elvitatni a szexuális kisebbségektől, hogy szóvá tegyék, ha sérelem éri őket, és hogy jogaikért síkra szálljanak, ám képtelenség felfogni, miért kell felhasználni a melegpropaganda kedvéért éppen a gyerekek kedvencét. Ugyanakkor
Mindeközben nálunk azt is nehezen teljesíthetőnek tartják, ha annyit kérünk, hogy egy őshonos nemzeti kisebbség nyelvén is feltüntessenek néhány feliratot Erdély fővárosának karácsonyi vásárán. Talán akkor nyernénk el a progresszív, toleráns Nyugat támogatását, ha mindezt rózsaszínben igényelnénk...
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
