Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a kedvenc s egyben legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna. A magyar párt érezhetően nehezen bírkózik meg az új helyzettel, amikor véleményének súlya a nullához közelít a román politikai színtéren.
Az RMDSZ 1990 óta arra rendezkedett be, hogy egyezkedéssekkel és kompromisszumokkal tudja – legalább részben – elérni akaratát. És ezzel az égvilágon semmi baj nincs. A politika így működik. Nem könnyes szemekről vagy melldöngető üvöltözésről szól. És főleg nem a sértettségről. Márpedig most úgy tűnik, mintha az RMDSZ neheztelne valakikre, amiért a bukaresti politika senkiföldjén találta magát. A hatalmon lévőknek már nem kell, az ellenzéknek még nincs szüksége rá. Ilyenkor az van, hogy a véleményedet csak a szavazóid hallják, más nem. Az RMDSZ az „elfogadhatatlan” ismétlését vélhetően a voksolóinak szánja. Ezzel jelzi, hogy még él.
De miért jutott ilyen gyorsan ebbe a kényelmetlen helyzetbe Kelemen Hunor pártja? Az RMDSZ három nappal az európai parlamenti választásokat megelőzően felmondta az együttműködési megállapodást a PSD-vel. Úzvölgyére hivatkoztak, pedig akkor még könnyebben kezelhető lett volna a katonai temető körül kialakult helyzet. A felmérések viszont azt jelezték, magas részvétel várható a megméretésen, így távolodik az ötszázalékos küszöb. A döntéssel az RMDSZ megpróbálta a célegyenesben mozgósítani azokat, akiknek régóta nem tetszett a PSD-kormány támogatása. Tette ezt abban bízva, hogy a megméretés után Liviu Dragnea ezúttal is hajlandó lesz megoldani az újabb „magyar ügyet”. Csakhogy bekövetkezett a román politikai földcsuszamlás: a szociáldemokraták egyértelmű vereséget szenvedtek, Dragneát pedig a választások másnapján börtönbe zárták. A korábbi mindenható pártvezér látványos bukása után a PSD azonnal nyitott a Victor Ponta-féle Pro Románia Párt felé. Az amúgy is Dragnea örökségeként kezelt RMDSZ-re innentől kezdve már nem volt szükség.
A PSD-ajtó kurta-furcsa bezárulásával kinyílhat-e egy másik az ellenzéki oldal felé az RMDSZ számára? Egyelőre nem, de az EP-választások óta a hagyományos nacionalista megközelítéssel kezelt magyar témák lekerültek a PNL napirendjéről. Bármennyire furcsa, a román ellenzék utóbbi években tapasztalt hozzáállása alapján az is előrelépés, hogy – legalábbis a két nagy párt – nem használta RMDSZ-ellenes vagy magyarellenes propagandára az úzvölgyi ügyet. Inenntől egészen az RMDSZ-hez való közeledésig még hosszú az út. Ahhoz ugyanakkor nem kell különösebb jóstehetség, hogy kijelentsük: a következő kormánytöbbség a jelenleg ellenzékben lévő pártokból fog alakulni a román törvényhozásban, legkésőbb a jövő év őszén esedékes parlamenti választások után.
Mit tehet a hirtelen beszűkült mozgásterű RMDSZ? A sokak által szorgalmazott „nemzetköziesítés” egy szépen ringatózó álomhajó. Ezerszer bebizonyosodott már: Nyugat-Európát, az uniós intézményeket nem érdekli a nemzeti kisebbségek kérdése. Románia felértékelődött geopolitikai helyzete miatt Bukarest befolyásolásáért, politikai értelemben vett bekebelezéséért kisebb csaták folynak. A magyar–román viszony kiéleződésében azok érdekeltek, akik Romániának, de Magyarországnak is rosszat akarnak, a térségbeli országok lejáratását, összeugrasztását, közös érdekérvényesítésük ellehetetlenítését tűzték célul.
A közelgő államfőválasztás sem ígér túl nagy mozgáslehetőséget az RMDSZ-nek. A nagy esélyes, Klaus Johannis nyílt támogatása hiteltelen lépés lenne úgy, hogy az ő részéről egyetlen aprócska gesztusra sem telt a magyarok irányába. A jelenlegi hatalom jelöltjét még nem ismerjük, de a nyilvánvalóan vesztes lónak szurkolni is kár. Az USR legszívesebben Emmanuel Macron francia elnököt indítaná, de miután nem teheti, valami helyi hasonmás jöhet, amolyan franciás empátiával a magyarok irányában.
Bármennyire is „elfogadhatatlan”, az RMDSZ egy ideig megfigyelői státusra rendezkedhet be a román politikában. Informális kapcsolatépítésén is múlik, hogy ez az időszak minél rövidebb legyen.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a nagyszabású, 800 milliárd eurós terve, ami egy esetleges háború esetén az EU védelmi képességeinek megerősítésére szolgál.
Sok vállalkozó méltatlankodik, amikor a kormány minimálbért emel. A munkavállaló szempontjából viszont azon töprengtem el, egyáltalán mire elég ez a bér?
Öt napig tartott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök realitásérzéke helyreálljon: miután pénteken a Fehér Házban még úgy érezte, kérdőre vonhatja Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt, kedden már jelezte, kész a teljes együttműködésre.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök ...
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.