Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a kedvenc s egyben legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna. A magyar párt érezhetően nehezen bírkózik meg az új helyzettel, amikor véleményének súlya a nullához közelít a román politikai színtéren.
Az RMDSZ 1990 óta arra rendezkedett be, hogy egyezkedéssekkel és kompromisszumokkal tudja – legalább részben – elérni akaratát. És ezzel az égvilágon semmi baj nincs. A politika így működik. Nem könnyes szemekről vagy melldöngető üvöltözésről szól. És főleg nem a sértettségről. Márpedig most úgy tűnik, mintha az RMDSZ neheztelne valakikre, amiért a bukaresti politika senkiföldjén találta magát. A hatalmon lévőknek már nem kell, az ellenzéknek még nincs szüksége rá. Ilyenkor az van, hogy a véleményedet csak a szavazóid hallják, más nem. Az RMDSZ az „elfogadhatatlan” ismétlését vélhetően a voksolóinak szánja. Ezzel jelzi, hogy még él.
De miért jutott ilyen gyorsan ebbe a kényelmetlen helyzetbe Kelemen Hunor pártja? Az RMDSZ három nappal az európai parlamenti választásokat megelőzően felmondta az együttműködési megállapodást a PSD-vel. Úzvölgyére hivatkoztak, pedig akkor még könnyebben kezelhető lett volna a katonai temető körül kialakult helyzet. A felmérések viszont azt jelezték, magas részvétel várható a megméretésen, így távolodik az ötszázalékos küszöb. A döntéssel az RMDSZ megpróbálta a célegyenesben mozgósítani azokat, akiknek régóta nem tetszett a PSD-kormány támogatása. Tette ezt abban bízva, hogy a megméretés után Liviu Dragnea ezúttal is hajlandó lesz megoldani az újabb „magyar ügyet”. Csakhogy bekövetkezett a román politikai földcsuszamlás: a szociáldemokraták egyértelmű vereséget szenvedtek, Dragneát pedig a választások másnapján börtönbe zárták. A korábbi mindenható pártvezér látványos bukása után a PSD azonnal nyitott a Victor Ponta-féle Pro Románia Párt felé. Az amúgy is Dragnea örökségeként kezelt RMDSZ-re innentől kezdve már nem volt szükség.
A PSD-ajtó kurta-furcsa bezárulásával kinyílhat-e egy másik az ellenzéki oldal felé az RMDSZ számára? Egyelőre nem, de az EP-választások óta a hagyományos nacionalista megközelítéssel kezelt magyar témák lekerültek a PNL napirendjéről. Bármennyire furcsa, a román ellenzék utóbbi években tapasztalt hozzáállása alapján az is előrelépés, hogy – legalábbis a két nagy párt – nem használta RMDSZ-ellenes vagy magyarellenes propagandára az úzvölgyi ügyet. Inenntől egészen az RMDSZ-hez való közeledésig még hosszú az út. Ahhoz ugyanakkor nem kell különösebb jóstehetség, hogy kijelentsük: a következő kormánytöbbség a jelenleg ellenzékben lévő pártokból fog alakulni a román törvényhozásban, legkésőbb a jövő év őszén esedékes parlamenti választások után.
Mit tehet a hirtelen beszűkült mozgásterű RMDSZ? A sokak által szorgalmazott „nemzetköziesítés” egy szépen ringatózó álomhajó. Ezerszer bebizonyosodott már: Nyugat-Európát, az uniós intézményeket nem érdekli a nemzeti kisebbségek kérdése. Románia felértékelődött geopolitikai helyzete miatt Bukarest befolyásolásáért, politikai értelemben vett bekebelezéséért kisebb csaták folynak. A magyar–román viszony kiéleződésében azok érdekeltek, akik Romániának, de Magyarországnak is rosszat akarnak, a térségbeli országok lejáratását, összeugrasztását, közös érdekérvényesítésük ellehetetlenítését tűzték célul.
A közelgő államfőválasztás sem ígér túl nagy mozgáslehetőséget az RMDSZ-nek. A nagy esélyes, Klaus Johannis nyílt támogatása hiteltelen lépés lenne úgy, hogy az ő részéről egyetlen aprócska gesztusra sem telt a magyarok irányába. A jelenlegi hatalom jelöltjét még nem ismerjük, de a nyilvánvalóan vesztes lónak szurkolni is kár. Az USR legszívesebben Emmanuel Macron francia elnököt indítaná, de miután nem teheti, valami helyi hasonmás jöhet, amolyan franciás empátiával a magyarok irányában.
Bármennyire is „elfogadhatatlan”, az RMDSZ egy ideig megfigyelői státusra rendezkedhet be a román politikában. Informális kapcsolatépítésén is múlik, hogy ez az időszak minél rövidebb legyen.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része ...
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.