HIRDETÉS
Könyvtárnyi irodalma van már az erdélyi magyar restitúciós ügyekben született elutasító döntéseknek, amelyeket sok esetben a természetbeni visszaszolgáltatással megbízott állami bizottság hoz meg. Vagy ha e fórumon mégis szerencsésen túljut, a különböző fellebbezések alapján a bíróság sem nézi tétlenül, hogy a történelmi magyar egyházakhoz újabb értékes ingatlan kerüljön vissza.
Az elgáncsolt restitúció iskolapéldája a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügye. Az 1947-ben az Erdélyi Református Egyházkerülettől államosított ingatlant visszaadták az egyháznak, majd az egyik tanári lakást bitorló, elégedetlen lakó feljelentése nyomán bűnvádi eljárás indult a visszaszolgáltatást végzők ellen. A ploieşti-i táblabíróság 2014-ben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság tagjait, és felfüggesztette a visszaszolgáltatási eljárást, azaz az ingatlan ismét visszakerült állami tulajdonba. A református egyházkerület azonban újra beterjesztette a bizottság elé a háromszéki kollégium ügyét, amelynek megváltozott tagjai most félelmükben utasították el a visszaszolgáltatást. Az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, a múlt pénteki tárgyaláson azonban még nem hozták nyilvánosságra döntésüket.
Márpedig e döntés létfontosságú a visszaszolgáltatási folyamat normalizálásához, ugyanis amióta négy évvel ezelőtt igazságtalanul ítéltek el restitúcióval foglalkozó hivatalnokokat, azóta a visszaszolgáltatási folyamat gyakorlatilag leállt.
Az erdélyi magyar közvélemény a Mikó-kollégium ügyéről tud a legtöbbet, hiszen számos tüntetés, tiltakozás övezte a rendszerváltás óta mérföldkőnek számító jogi visszaélést, amely a teljes visszaszolgáltatási folyamatot megakasztotta.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újabban a Szacsvay Imre Általános Iskola épületegyüttesét veszítette el, miután a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben utasította el a várad-olaszi római katolikus plébánia visszaszolgáltatási indítványát. De a példákat sorolhatnánk Kolozsvárról is, ahol a római katolikus egyház szintén régi iskoláinak épületét követeli vissza.
Románia és a román jogszolgáltatás most már nyeregben érzi magát, mert a NATO- és az EU-csatlakozás rég megtörtént, aminek feltételei között szerepelt a restitúciós problémák rendezése. A történelmi magyar egyházak mintegy kétezer visszaigényelt ingatlanából a rendszerváltás óta még fele sem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. Sok per európai bíróságon vár sorára, de olyan is akad, amit Strasbourgban szintén román bíró utasított vissza, akit „véletlenül”bíztak meg a visszaszolgáltatás elmaradását vitató beadvány elbírálásával.
Létkérdés, hogy tovább lássunk az orrunknál és felfogjuk: a globalista nyomással szemben a nemzetállam jelenthet csak védelmet. A nemzetállam, amely nem feltétlenül intoleráns, demagóg, asszimilációra törekvő, mint amilyenek a kisantant államok.
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes fát kivágta. Csak akkor jöttünk rá, hogy az ortodox egyház vette meg, amikor egyik napról a másikra egy fatemplom épült a kertben.
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?
A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában.
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot.
Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai.
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes ...
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...
