Könyvtárnyi irodalma van már az erdélyi magyar restitúciós ügyekben született elutasító döntéseknek, amelyeket sok esetben a természetbeni visszaszolgáltatással megbízott állami bizottság hoz meg. Vagy ha e fórumon mégis szerencsésen túljut, a különböző fellebbezések alapján a bíróság sem nézi tétlenül, hogy a történelmi magyar egyházakhoz újabb értékes ingatlan kerüljön vissza.
Az elgáncsolt restitúció iskolapéldája a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügye. Az 1947-ben az Erdélyi Református Egyházkerülettől államosított ingatlant visszaadták az egyháznak, majd az egyik tanári lakást bitorló, elégedetlen lakó feljelentése nyomán bűnvádi eljárás indult a visszaszolgáltatást végzők ellen. A ploieşti-i táblabíróság 2014-ben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság tagjait, és felfüggesztette a visszaszolgáltatási eljárást, azaz az ingatlan ismét visszakerült állami tulajdonba. A református egyházkerület azonban újra beterjesztette a bizottság elé a háromszéki kollégium ügyét, amelynek megváltozott tagjai most félelmükben utasították el a visszaszolgáltatást. Az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, a múlt pénteki tárgyaláson azonban még nem hozták nyilvánosságra döntésüket.
Márpedig e döntés létfontosságú a visszaszolgáltatási folyamat normalizálásához, ugyanis amióta négy évvel ezelőtt igazságtalanul ítéltek el restitúcióval foglalkozó hivatalnokokat, azóta a visszaszolgáltatási folyamat gyakorlatilag leállt.
Az erdélyi magyar közvélemény a Mikó-kollégium ügyéről tud a legtöbbet, hiszen számos tüntetés, tiltakozás övezte a rendszerváltás óta mérföldkőnek számító jogi visszaélést, amely a teljes visszaszolgáltatási folyamatot megakasztotta.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újabban a Szacsvay Imre Általános Iskola épületegyüttesét veszítette el, miután a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben utasította el a várad-olaszi római katolikus plébánia visszaszolgáltatási indítványát. De a példákat sorolhatnánk Kolozsvárról is, ahol a római katolikus egyház szintén régi iskoláinak épületét követeli vissza.
Románia és a román jogszolgáltatás most már nyeregben érzi magát, mert a NATO- és az EU-csatlakozás rég megtörtént, aminek feltételei között szerepelt a restitúciós problémák rendezése. A történelmi magyar egyházak mintegy kétezer visszaigényelt ingatlanából a rendszerváltás óta még fele sem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. Sok per európai bíróságon vár sorára, de olyan is akad, amit Strasbourgban szintén román bíró utasított vissza, akit „véletlenül”bíztak meg a visszaszolgáltatás elmaradását vitató beadvány elbírálásával.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.