HIRDETÉS
2019. március 22., péntek
Beáta, Izolda
Beáta, Izolda
Könyvtárnyi irodalma van már az erdélyi magyar restitúciós ügyekben született elutasító döntéseknek, amelyeket sok esetben a természetbeni visszaszolgáltatással megbízott állami bizottság hoz meg. Vagy ha e fórumon mégis szerencsésen túljut, a különböző fellebbezések alapján a bíróság sem nézi tétlenül, hogy a történelmi magyar egyházakhoz újabb értékes ingatlan kerüljön vissza.
Az elgáncsolt restitúció iskolapéldája a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügye. Az 1947-ben az Erdélyi Református Egyházkerülettől államosított ingatlant visszaadták az egyháznak, majd az egyik tanári lakást bitorló, elégedetlen lakó feljelentése nyomán bűnvádi eljárás indult a visszaszolgáltatást végzők ellen. A ploieşti-i táblabíróság 2014-ben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság tagjait, és felfüggesztette a visszaszolgáltatási eljárást, azaz az ingatlan ismét visszakerült állami tulajdonba. A református egyházkerület azonban újra beterjesztette a bizottság elé a háromszéki kollégium ügyét, amelynek megváltozott tagjai most félelmükben utasították el a visszaszolgáltatást. Az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, a múlt pénteki tárgyaláson azonban még nem hozták nyilvánosságra döntésüket.
Márpedig e döntés létfontosságú a visszaszolgáltatási folyamat normalizálásához, ugyanis amióta négy évvel ezelőtt igazságtalanul ítéltek el restitúcióval foglalkozó hivatalnokokat, azóta a visszaszolgáltatási folyamat gyakorlatilag leállt.
Az erdélyi magyar közvélemény a Mikó-kollégium ügyéről tud a legtöbbet, hiszen számos tüntetés, tiltakozás övezte a rendszerváltás óta mérföldkőnek számító jogi visszaélést, amely a teljes visszaszolgáltatási folyamatot megakasztotta.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újabban a Szacsvay Imre Általános Iskola épületegyüttesét veszítette el, miután a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben utasította el a várad-olaszi római katolikus plébánia visszaszolgáltatási indítványát. De a példákat sorolhatnánk Kolozsvárról is, ahol a római katolikus egyház szintén régi iskoláinak épületét követeli vissza.
Románia és a román jogszolgáltatás most már nyeregben érzi magát, mert a NATO- és az EU-csatlakozás rég megtörtént, aminek feltételei között szerepelt a restitúciós problémák rendezése. A történelmi magyar egyházak mintegy kétezer visszaigényelt ingatlanából a rendszerváltás óta még fele sem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. Sok per európai bíróságon vár sorára, de olyan is akad, amit Strasbourgban szintén román bíró utasított vissza, akit „véletlenül”bíztak meg a visszaszolgáltatás elmaradását vitató beadvány elbírálásával.
Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben nem érdekli a politikai elitet, az összetett családtámogatási csomag máris több kelet-közép-európai ország szakembereinek és politikusainak keltette fel a figyelmét.
A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt politikusok kerültek az élvonalba. Akik ilyen vagy olyan módon be vannak sározva, azoknak legfőbb törekvésük, hogy leigázzák, maguk alá gyűrjék az igazságszolgáltatást. Ez ellen tüntet ismét az ország.
Vannak, akiket a szükség hajt, megint másokat a divat űz messzire. A megnyílt határok, a felgyorsult kommunikáció, az olcsó fapadosok lehetővé tették, hogy hipp-hopp néhány perc vagy óra alatt Európa különböző városaiban találjuk magunkat.
A kommunizmus öröksége nem egy megfoghatatlan fogalom, nem a messzi múlt ködébe vesző balos propaganda, hanem egy 45 éves időszak szörnyű kísértetjárása, amely milliók bebörtönzésével, meghurcolásával és kivégzésével írta be nevét a történelembe.
Egy helyben topog a felvidéki magyarságot kifosztó Beneš-dekrétumok ügye. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága foglalkozott az üggyel, néppárti nyomásra most mégis lekerül napirendről. Az időhúzásban szerepe van Csáky Pál felvidéki EP-képviselőnek is.
Beszédében Călin-Popescu Tăriceanu azt követelte, hogy Kolozsvár szakítson a kommunista örökséggel, és a város térjen vissza eredeti román nevéhez, a Clujhoz, mivel a Napoca nem egyéb, mint a kommunista diktatúra itt felejtett kísértete.
Ha valami foglalkoztatja a politikusokat, akkor a választások kimenetele bizonyosan. Az erdélyi magyar politizálás számára nehezen kiheverhető csapás lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben az RMDSZ kiesik az Európai Parlamentből.
Egyre növekvő tisztelettel tekintek azokra, akiknek sikerül megszabadulniuk a tévéjüktől. Erős emberek, nagyszerű karakterek, akik vállalják az elvonási tünetekkel járó összes kínt, hogy aztán szabadon élhessék életüket.
Egy etnikai közösség jelenlétének a településeken az utcák, terek neveiben is tükröződnie kellene. A marosvásárhelyi utcák hivatalos névjegyzékét átfutva, kiderült: a listán 460 utca neve szerepel, közülük mindössze 40 magyar, illetve magyar vonatkozású.
Orbán Viktor jóformán el sem lépett a mikrofontól hagyományos évértékelőjén, és a sajtó egy része azóta is találgatja/számolgatja, várhatóan mekkora tételt jelent Magyarország költségvetéséből a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv.
Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben ...
A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt politikusok kerültek az élvonalba. ...
Vannak, akiket a szükség hajt, megint másokat a divat űz messzire. A megnyílt határok, a felgyorsult kommunikáció, ...
