Sok erdélyi embernek van ismerőse, rokona Olaszországban. Így nem véletlen a közösségi oldalakon keringő megrázó történetek és fényképek sokasága a koronavírus-járványtól legjobban sújtott európai országban.
Egy ott rekedt erdélyi asszony története igen jellemző eset. Férjét néhány nappal korábban utalták be a vírusfertőzés súlyosbodó tüneteivel egy észak-olaszországi kórházba, ő pedig otthoni karanténban várta a róla szóló híreket. Hír azonban csak akkor jött, amikor férjét több tíz más halottal együtt a temetkezési vállalat emberei a város temetőjébe hantolták el ismerősök, rokonok és bármiféle gyászszertartás nélkül. A járvány ugyanis mindent lecsupaszított: papi búcsúztatónak és nyilvános könnyeknek nincs helye koronavírusos halálesetben.
A megrázó események egy térdre kényszerített ország tükörképét mutatják Olaszország esetében, de nem tudhatjuk, ki következik a sorban. A hatósági előírásokat könnyelműen kezelő olaszok, illetve a vírustámadás első heteiben a veszélyt felszínesen megközelítő hatóságok nincsenek egyedül Európában. Sok kelet-európai ország – közöttük Románia – szerencséje lehet, hogy más kárán tanulhat, és az utolsó órában talán megelőzheti a nagyobb tragédiát. Abba ugyanis rossz belegondolni, mivel járhatna tájainkon egy olaszországihoz hasonló méretű fertőzés, ahol az orvosi ellátás, illetve a teljes közegészségügy meg sem közelíti a nyugati országok színvonalát.
Románia veszélyeztetettsége többszöröse a környező országokénak, hiszen Kelet-Európából tőlünk dolgozik a legtöbb vendégmunkás fertőzött nyugat-európai államokban. Ha nem is mindenki, de elég sokan hazatértek, illetve jönnek folyamatosan légi úton vagy szárazföldön, olykor nagy-nagy kerülőkkel. Habár lehetőségeikhez mérten a romániai hatóságok a helyzet magaslatán állnak, elég sokan kijátsszák a házi karanténba vonulás előírásait, dacolva a hatalmas büntetésekkel és a börtönnel járó bűnvádi eljárással. Némileg tehát az olaszországi forgatókönyv ismétlődik, ahol az embereket az elején nehezen lehetett „házi fogságra” kényszeríteni, és tömegek kezdtek el keresztül-kasul utazni a csizma szárától a sarkáig.
Ma már adott az egyértelmű szakemberi figyelmeztetés és tapasztalat: mindenki azzal tehet a legtöbbet a járvány megelőzéséért, ha otthon marad, és akár több hétre is bezárkózik lakásába. Ennek hiányában bármiféle hatósági felszólítás üres szólam marad, és a vírus megállíthatatlanul fog terjedni.
Kína példája bizonyítja: drasztikus intézkedésekkel gátat lehet szabni a betegségnek. Erre hangzik el az ellenérv a „politikailag korrekt” kommentátorok részéről, hogy bezzeg Kína egy diktatúra, Európában pedig demokrácia van. A kérdés csak az: mit kezdjünk a halálosan fenyegető kórral „demokratikus” körülmények között? Erről talán a halálos ágyukon fekvő olasz embereket kellene megkérdezni, akik minden bizonnyal mást gondolnak a honfitársaikat két-három héttel korábban megállítani képtelen hatóságok teljesítményéről.
Nincs tehát alternatíva a bezárkózásra, ki kell bírni az előttünk álló heteket. Elsősorban családunk idősebb tagjaiért, de magunkért is. Mindazokért, akiket szeretünk, és akikkel egy hét vagy egy év múlva is szeretnénk együtt lenni.
Bő három hónappal az elektromos energia árának liberalizálása után a lakosság továbbra is nagy villanyszámlákat kap. Az ágazati, illetve a fogyasztói érdekek, de a politikai kommunikáció és a piaci valóság között is nagyon nagy a távolság.
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével?
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű nyugati országok körében, hogy az emberi jogok melletti fenenagy elkötelezettségük kinyilvánításaként sorozatosan jelentik be a palesztin állam elismerését.
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát Tőkés Lászlóról.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában hallgatták előadásait. Vagy azok a fiatalok, akik világszerte követték bejegyzéseit.
A pedagógusok elégedetlensége kapcsán sok a pró és kontra vélemény. Aki nem lát bele az oktatás folyamatába, nem érti, miért panaszkodnak annyit a tanárok. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Bő három hónappal az elektromos energia árának liberalizálása után a lakosság továbbra ...
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű ...
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.