Könnycsepp gördült le a szemén. Pedig csak nyolcadikos lehetett. Vagy talán még annyi sem. De a lányt nem érdekelték a körülötte levő diákok, szép szemét a színpadra szegezte s szenvedett a szereplővel. Beleélte magát helyzetébe. A fiúk kajánul vigyorogtak körülötte, a barátnő kissé meglepetve tekintett mellette ülő társára, és próbálta vigasztalni.
Nem a lány volt az egyetlen, más is kereste a zsebkendőjét: fiatal és idős egyaránt. Megszoktam, mert nem először láttam hölgyeket elérzékenyülni az előadáson. Azt is észrevettem, hogy az egyik gyerekszereplő édesapja is –vastaps közben –sűrűn emelgeti kezét a szeme sarkához. Pedig sokadik alkalommal látta a darabot.
Mint ahogy én is. De hiába,
valami mindig visszahajt a színpad közelébe. Mindig van egy jelenet, amely megragad. Egy mondat, amelyet elraktározok. Egy kijelentés, amely újra elgondolkoztat. Egy fülbemászó dal, amely ismét megcsendül bennem. Egy humoros párbeszéd, amely újra megnevettet. Ki tudja, hányadszor…
Nem én vagyok egyedül e véleménnyel vagy érzéssel. Már több ismerősömet hallottam, aki az első alkalom után kijelentette: ezt a darabot még egyszer meg fogom nézni. Úgy látszik, az embereknek szükségük van arra, hogy szépet és értelmeset, jó és tartalmas előadást, színvonalas rendezést, ötletes koreográfiát lássanak a színpadon. Elegük van abból, hogy a mai absztrakt világban szépérzéküket és értelmüket nem éri el az inger a stúdióelőadáson: minden érthetetlen és tompa, vagy ellenkezőleg, túl harsány…
A lány egy idő után megnyugodott. Önfeledten kezdett tapsolni a társaival, az egész közönséggel. Már a sokadik előadást érte meg a darab, de még mindig teltház és fennálló vastaps kíséri a produkciót. Ne csodálkozzunk, hiszen a kolozsvári magyar színháznak az utóbbi évek legsikeresebb darabja –e rohanó és kíméletlen világban, ahol a törtetést és a tisztességtelen érvényesülést szinte kötelezőnek tartják –férfiaknak és hölgyeknek, fiataloknak és nagyszülőknek elsőre, másodszorra vagy akár sokadszorra is azt üzeni: légy jó, fiam, légy jó mindhalálig!
Úgy látszik, még mindig érdemes…
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.