Mi a közös Horváth Anna ügyében és a PSD népszerűségének zuhanásában? Nem, nem a korrupció. A volt kolozsvári alpolgármester és a Dragnea-féle társaság semmiképpen nem említhető egy lapon. Horváth Anna karrierje úgy tört ketté, hogy nagy valószínűséggel bűncselekményt nem követett el –bár ezt még egy bírói ítéletnek is meg kellene erősítenie, ami egyáltalán nem biztos, hogy meg is fog történni. Liviu Dragnea viszont elítélt bűnözőként irányítja az országot, és minden követ megmozgat annak érdekében, hogy megakadályozza a következő ítéletet, aminek nyomán valószínűleg börtönbe kellene vonulnia.
Hogyan lehetséges ez? Mi ez a kettős mérce? Hogyan lehet felkoncolni az ártatlant, és futni hagyni a bűnöst? Miért van az, hogy míg minden jóérzésű polgár szeretné, ha az igazságszolgáltatás utolérné a korruptokat, azt is végig kell néznie, ahogy mondvacsinált eljárásokban meghurcolnak másokat?
Abszurd helyzet, tele ellentmondásokkal. Megértéséhez a kulcs egyetlen kifejezés lehet: a nemzetbiztonság. Egészen pontosan azok a fogalmak, amelyeket a román titkosszolgálatok és főleg a belföldi nemzetbiztonsággal a legnagyobb létszámban foglalkozó Román Hírszerző Szolgálat nemzetbiztonsági kockázatként értékel.
Ezek között a korrupció az egyik. Az SRI azért nyújtott –és valószínűleg nyújt a mai napig, bár ettől elméletben alkotmánybírósági határozatban eltiltották –műszaki és nyomozati segítséget az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek, a DNA-nak, hogy hozzájáruljon az általa nemzetbiztonsági kockázatként meghatározott korrupció elleni harchoz. Ugyanez lehet a helyzet Horváth Anna esetében. Több mint valószínű azonban, hogy itt a nemzetbiztonsági kockázatot nem a korrupció jelenti: emlékezhetünk George Maior korábbi SRI-igazgató ominózus nyilatkozatára, amelyben nemzetbiztonsági kockázatként határozta meg a romániai magyarság önrendelkezési törekvéseit, az autonómiáért vívott küzdelmet. Az SRI-vezér 2014-ben jelentette ki: szervezete minden törvényes eszközt fel fog használni, hogy az autonómia megvalósulását megakadályozza.
Törvényes eszközt mondott, de érthetjük ezt úgy is, hogy törvény adta eszközt. Nem a magyar sajtó, az egyik legolvasottabb kolozsvári román portál, a Ziar de Cluj állította nemrég, hogy Horváth Anna ellen az eljárást egy rossz minőségű hangfelvétel alapján tendenciózusan lefordított és megszerkesztett átiratra alapozták. Az eljárás elindítására az utasítás pedig nem a kolozsvári DNA-nál született, hanem Bukarestben, az SRI székházában. Hogy esetében nem a korrupció a nemzetbiztonsági kockázat, az is alátámasztja, hogy az ellene zajló bírósági eljárás során Horváth Annának nem sikerült megtudnia azt sem, hogy a nemzetbiztonsági törvény mely szakasza alapján adtak ki ügyében lehallgatási parancsot, mert még ezt az információt is titkosították.
Be kell látni: a román állam az összes törvény adta eszközt beveti annak érdekében, hogy a romániai magyarság önrendelkezési törekvéseit gátolja. Ebben az eszköztárban ugyanúgy benne van Dan Tanasă feljelentés- és persorozata, mint a magyarság egyes politikai és gazdasági vezetői ellen indított, sokszor mondvacsináltnak tűnő ügyészségi és bírósági eljárások. Amelyek végén ugyan a vádlottakat akár a bíróságok fel is menthetik, de az okozott kárt, a becsületükben esett csorbát már visszafordítani úgysem lehet.
Mindennek ellenére mégsem mosnám össze a két dolgot. A korrupcióellenes harc ugyanis jogszerű és szükségszerű, erős társadalmi elvárás a közös jó érdekében. Az önrendelkezési törekvések meggátolása viszont kísérlet arra, hogy az alapjaiban nyikorgó román állam látszólagos egységét ideig-óráig megőrizzék. Ez viszont erős gátja a fejlődésnek, az ország azon elemi szükségének, hogy a lehető legtöbb döntést hozzák a lehető leghelyibb szinten. Ez a kényszer gátolja az ország racionális érvek menti közigazgatási újjászervezését, továbbra is belebetonozva egy ötven évvel ezelőtti, élhetetlen modellbe. Történelmi szükségszerűség, hogy ez a paradigma megváltozzon, és ennek érdekében már belülről is egyre nagyobb nyomás helyeződik az államapparátusra. Persze addig, amíg a gyeplőt a börtönbüntetés elől menekülők rángatják, addig az ő érdekeik szabják meg a prioritásokat. Az SRI helyében én ezért nem nemzetbiztonsági kockázatként, hanem nemzeti prioritásként fogalmaznám meg a jelenlegi politikai elit megtisztítását, lecserélését. Ehhez azonban nem elegendőek a törvényes vagy törvény adta eszközök. Mindnyájunknak ki kellene venni a részünket belőle.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.