Gyalázatos, elképesztő! Szégyelljék magukat! – olvastam múlt héten egyik magyarországi portálon. A szerkesztők a Hosszú Katinka kolozsvári látogatása alkalmával szervezett úszógálán történtekről mondták el véleményüket. Természetesen a cikkhez még többen fűzték hozzá gondolataikat – nem éppen szalonképes megjegyzésekkel. S néhol ez történt az erdélyi közösségi médiában is. Ugyanis a kolozsvári Hațieganu-parki uszodában a felszólalók nem voltak képesek magyarul szólni a jelenlevőkhöz. Ami részben igaz is. De csak részben. Merthogy az ördög mindig a részletekben rejlik, vagy másképpen fogalmazva: az igazság mindig középen van.
Miről is van szó? A két héttel ezelőtt tartott Univer 24–Az úszás ünnepe nevű úszógálán a felszólaló magyar hivatalosságok – természetesen Hosszú Katinkát kivéve – valóban románul beszéltek az uszodában összegyűlt személyekhez. (Csak halkan jegyzem meg, hogy a kihangosítás oly gyatra volt, hogy a lelátókon senki semmit nem értett meg.) A gyalázkodásnak viszont még sincs helye. Egyrészt azért, mert Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, illetve Boros-Bálint Julianna, a BBTE Testnevelési Karának magyar dékánhelyettese magyarul is üdvözölte – igaz, nagyon röviden – az olimpikont és a közönséget. Másrészt – és ez sokkal lényegesebb – nem is tehettek mást. Nem azért, mert Romániában vagyunk, nem azért, mert a román sajtó is jelen volt, s még csak nem is azért, mert az uszodában – ha nem is sokan, de – románok is voltak. Bár nyilván ezek sem elhanyagolandó szempontok. Hanem azért – és ezt nyilván sokan nem tudták –, mert az Univer cég romániai vezetősége elsősorban románul akart kommunikálni. Kezdve azzal, hogy az eseményt először a román médiában hirdették meg, a magyar sajtó sokáig nem tudott róla, vagy ha tudott, akkor azt csak a román médiából. Még a Hosszú Katinkával való közönségtalálkozóra is kérték a román tolmácsot (amúgy egy román sem volt a teremben). Azt gondolhatták, hogy ha Romániában szerveznek eseményt (az Univer először hozta a gálát Erdélybe), akkor itt először románul kell kommunikálni, és többnyire a románok fognak érdeklődni az úszósztár iránt. Nos, nem így történt. A románokat egyáltalán nem érdekelte, hogy Hosszú Katinka Kolozsvárra érkezett-e vagy sem. Részben azért, mert magyar, részben azért, mert a román úszósport már rég nem az, ami volt 2004-ben, amikor Athénban Camelia Potec olimpiai aranyat nyert.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az úszógála nem közéleti esemény volt – bár nyilván sokan annak gondolták –, hanem egy magántőkéből működtetett cég saját rendezvénye. Persze egyértelműen állíthatjuk: gondolniuk kellett volna, hogy ha ilyen jellegű szupersztárt hoznak Kolozsvárra, akkor a magyar emberek nem egy cég termékének a reklámozását látják az egészben, hanem annál sokkal többet. De hát éppen ez volt az egyik hiba. Mint ahogy az is, hogy az esemény reklámozását csupán az utolsó métereken kezdték meg. No meg az, hogy a román kommunikációt tolták előtérbe. És persze arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a Katinkával való közönségtalálkozót – amelyről megint csak keveset lehetett olvasni, tudni – regisztrációhoz kötötték. Ezért is történhetett meg, hogy egy 50 ezres magyarságú város nem tudott megtölteni egy kevesebb mint 150 férőhelyes dísztermet. Szerintem inkább ez volt szégyenletes. Bár a magyar közönség irányában mutatott kommunikációhiány valószínűleg a jelenlétet is befolyásolta.
Remélhetőleg a hibákból mindenki tanult, a szervezők és a magyar nyelvű média egyes képviselői is. S ha jövőre ismét Kolozsváron rendezik meg az úszógálát, akkor minden sokkal gördülékenyebben fog működni.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.