Bár Romániában a 65 év fölötti lakosság aránya alacsonyabb az európai uniós államok átlagánál, (2018-ban a teljes lakosság 18,2 százaléka volt idős), az előrejelzések szerint az elöregedés egyre fokozottabbá válik az országban. Ha maradnak a jelenlegi tendenciák, 2050-re a lakosság 29,9 százaléka lesz nyugdíjas korú. A tavalyi év végén a romániai nyugdíjasok száma majdnem elérte az ötmilliót, közülük mintegy 400 ezren kizárólag a mezőgazdaságban dolgoztak. Majdnem 4 millióra tehető azok száma, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, 509 ezren pedig rokkantnyugdíjasok. Özvegyi nyugdíjat 504 ezer személy kapott tavaly.
A román statisztikai hivatal friss jelentése szerint Romániában kevés a fiatal és egyre kevesebb az alkalmazott, aki a gyarapodó számú nyugdíjasokat el tudja tartani. Az ország lakossága 2019-ben a bejelentett lakcímek alapján ugyan 22,17 millió fő volt, a ténylegesen az országban élők viszont csak 19,4 millióan vannak. Az országot elhagyók száma évek óta rendkívül magas. Az előrejelzések alapján 2040-re már csak 17,4 millió fős romániai lakosságot jósolnak a szakértők. Amennyiben a jelenlegi demográfiai irány nem változik, 2060-ra 15,9 millióan, az évszázad végére pedig 13,3 millióan lakják majd Romániát.
A fenti adatok ismeretében a politikai elit elvitatkozhat azon, hogy miként lehet gyorsítani az autópályák építését és hogyan csökkenthető a korrupció, de előbb mégiscsak meg kellene egyezni az ország hosszú távú legfontosabb prioritásában. Ami nem lehet más, mint a demográfiai vészhelyzet kezelése. A bukaresti politikum azonban egyelőre még annak megállapítására sem képes, hogy a jelenlegi irányok folytatódása működésképtelenné teheti Romániát. Már ma sincs megfelelő mennyiségű munkaerő, a nyugdíjak kifizetése pedig néhány éven belül problémává válhat. A külföldre távozó, illetve ott élő románok továbbra is csak a szavazatok szempontjából érdekesek. A kivándorlás megállítására és a hazatérés esélyének növelésére nem csak a stratégia hiányzik. Az ezt célzó közös gondolkodás igénye fel sem merül a pártok részéről. Kizárólag a politikai haszonszerzés által motivált ötletek léteznek, amelyek többsége még akkor is ellehetetlenül a pártok háborúskodásában, ha történetesen hatékony elmozdulást jelentene. Ilyen például a gyermeknevelési pótlék összegét megkétszerező törvény.
Az egyre súlyosabb helyzetnek jelenleg csak a tüneteit igyekeznek kezelni Bukarestben, azt sem átgondoltan. Jó lépés a nyugdíjkorhatár emelése azok számára, akik idős korban is dolgozni akarnak, de a lényégen majdnem semmit sem változtat. A cégek sürgetésére az állam igyekszik ellenőrzött módon külföldi – elsősorban ázsiai – munkaerővel pótolni a munkaképes fiatalok távozását, hiányát. Ez a megoldás jobb ugyan a német példánál, ahol az illegálisan érkező bevándorlók tömegeiből igyekeznek képzett munkaerőt nyerni, de nem több egy rögtönzött reagálásnál a kialakult válságra.
Addig is, amíg – valamilyen csoda folytán – észhez tér a román politikai elit, és nemzeti minimumként határozza meg a demográfiai válság kezelését, a médiának, a „gazdasági szakértőknek”, a „független elemzőknek” ajánlatos lenne ideiglenesen felfüggeszteniük a populista jelző szajkózását minden olyan intézkedés esetén, amely a kalandvágyból itthon maradt emberek jólétét vagy inkább jobb létét célozza. Ha évente a bruttó hazai termék két százalékának védelmi kiadásokra fordítása esetén nem beszélnek populizmusról, akkor talán a fizetések emelése, a családtámogatási intézkedések esetén sem kellene minden egyes alkalommal krokodilkönnyeket hullatniuk a „véleményformálóknak”.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.