Bár Romániában a 65 év fölötti lakosság aránya alacsonyabb az európai uniós államok átlagánál, (2018-ban a teljes lakosság 18,2 százaléka volt idős), az előrejelzések szerint az elöregedés egyre fokozottabbá válik az országban. Ha maradnak a jelenlegi tendenciák, 2050-re a lakosság 29,9 százaléka lesz nyugdíjas korú. A tavalyi év végén a romániai nyugdíjasok száma majdnem elérte az ötmilliót, közülük mintegy 400 ezren kizárólag a mezőgazdaságban dolgoztak. Majdnem 4 millióra tehető azok száma, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, 509 ezren pedig rokkantnyugdíjasok. Özvegyi nyugdíjat 504 ezer személy kapott tavaly.
A román statisztikai hivatal friss jelentése szerint Romániában kevés a fiatal és egyre kevesebb az alkalmazott, aki a gyarapodó számú nyugdíjasokat el tudja tartani. Az ország lakossága 2019-ben a bejelentett lakcímek alapján ugyan 22,17 millió fő volt, a ténylegesen az országban élők viszont csak 19,4 millióan vannak. Az országot elhagyók száma évek óta rendkívül magas. Az előrejelzések alapján 2040-re már csak 17,4 millió fős romániai lakosságot jósolnak a szakértők. Amennyiben a jelenlegi demográfiai irány nem változik, 2060-ra 15,9 millióan, az évszázad végére pedig 13,3 millióan lakják majd Romániát.
A fenti adatok ismeretében a politikai elit elvitatkozhat azon, hogy miként lehet gyorsítani az autópályák építését és hogyan csökkenthető a korrupció, de előbb mégiscsak meg kellene egyezni az ország hosszú távú legfontosabb prioritásában. Ami nem lehet más, mint a demográfiai vészhelyzet kezelése. A bukaresti politikum azonban egyelőre még annak megállapítására sem képes, hogy a jelenlegi irányok folytatódása működésképtelenné teheti Romániát. Már ma sincs megfelelő mennyiségű munkaerő, a nyugdíjak kifizetése pedig néhány éven belül problémává válhat. A külföldre távozó, illetve ott élő románok továbbra is csak a szavazatok szempontjából érdekesek. A kivándorlás megállítására és a hazatérés esélyének növelésére nem csak a stratégia hiányzik. Az ezt célzó közös gondolkodás igénye fel sem merül a pártok részéről. Kizárólag a politikai haszonszerzés által motivált ötletek léteznek, amelyek többsége még akkor is ellehetetlenül a pártok háborúskodásában, ha történetesen hatékony elmozdulást jelentene. Ilyen például a gyermeknevelési pótlék összegét megkétszerező törvény.
Az egyre súlyosabb helyzetnek jelenleg csak a tüneteit igyekeznek kezelni Bukarestben, azt sem átgondoltan. Jó lépés a nyugdíjkorhatár emelése azok számára, akik idős korban is dolgozni akarnak, de a lényégen majdnem semmit sem változtat. A cégek sürgetésére az állam igyekszik ellenőrzött módon külföldi – elsősorban ázsiai – munkaerővel pótolni a munkaképes fiatalok távozását, hiányát. Ez a megoldás jobb ugyan a német példánál, ahol az illegálisan érkező bevándorlók tömegeiből igyekeznek képzett munkaerőt nyerni, de nem több egy rögtönzött reagálásnál a kialakult válságra.
Addig is, amíg – valamilyen csoda folytán – észhez tér a román politikai elit, és nemzeti minimumként határozza meg a demográfiai válság kezelését, a médiának, a „gazdasági szakértőknek”, a „független elemzőknek” ajánlatos lenne ideiglenesen felfüggeszteniük a populista jelző szajkózását minden olyan intézkedés esetén, amely a kalandvágyból itthon maradt emberek jólétét vagy inkább jobb létét célozza. Ha évente a bruttó hazai termék két százalékának védelmi kiadásokra fordítása esetén nem beszélnek populizmusról, akkor talán a fizetések emelése, a családtámogatási intézkedések esetén sem kellene minden egyes alkalommal krokodilkönnyeket hullatniuk a „véleményformálóknak”.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető ...
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.