HIRDETÉS
Nem is leplezik a központosított, német–francia érdekeket képviselő uniós intézményvezetők, hogy számukra Klaus Johannis a megfelelő román vezér. Őt akarják joviális komornyikként látni a féléves EU-elnökség idején és akkor lennének elégedettek, ha a volt nagyszebeni polgármester nyerné az év végi elnökválasztást. Hogy miért? Végre rátaláltak arra a kelet-európai vezetőre, aki szembemegy az egyre olajozottabban működő térségbeli összefogással, bólogató Jánosként viszonyul Brüsszelhez és ami a legfontosabb: támogatja a tagállamok jogköreit gyengítő nagy uniós tervet.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönni készülő elnöke egy személyben próbálja leosztani a jó, illetve a rossz fiú szerepeket a „posztkommunista” periférián. Azt már régóta tudjuk, hogy a fekete bárány Orbán Viktor. A visszatérő dülöngéseiért rendre isiászát okoló luxemburgi ítész most éppen a Fideszt penderítené ki az Európai Néppártból. Ezzel szemben nemrég Strasbourgban szerelmi vallomást tett Johannisnak, egy minapi interjúban pedig úgy bírálta a szociáldemokrata bukaresti kormányt, mintha az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciójától kapná a fizetését. Juncker Johannisban végre megtalálta a követendő példaként színpadra emelhető kelet-európait, ha úgy tetszik, Orbán Viktor ellenpárját.
A magyar miniszterelnök ellen nyíltan harcot hirdető francia elnök Johannis iránti rajongása úgyszintén közismert. Az odahaza egyre népszerűtlenebb Emmanuel Macron egy interjúban azt mondta, az illiberális demokráciák korában – itt példaként említette Lengyelországot és Magyarországot – a román elnök „ellenőrzés alatt tartja a dolgokat”. Az sem titok, hogy európai berkekben a szász származású államfőt Angela Merkel német kancellár bábjaként tartják számon. Bernd Fabritius, a berlini kormány kisebbségügyi megbízottja az RFI rádiónak nyilatkozva azt is leszögezte, hogy kinek kellene képviselnie Romániát az Európai Tanácsban az uniós elnökség idején: természetesen Johannisnak. Merkel embere (aki mellesleg szintén erdélyi szász, így neki talán könnyebb elnézni a diplomáciában szokatlanul durva elfogultságot) szerint a román államfő igazi mozdonya lehetne az EU-elnökségnek.
Ezt a sok európai rajongást hallva, olvasva, talán nem túlzás azt mondani, hogy Klaus Johannis sínen van azoknak az uniós vezetőknek a körében, akik alkoholistákhoz hasonlóan viselkednek: képtelenek szembenézni válságos helyzetükkel.
Sínen lévő mozdonyként ennyi külföldi támogatóval a vagonokban az igazán hatékony lépés az lenne, ha Nagyszeben büszkesége meg sem állna Brüsszelig. Ha ilyen reményteljes várakozással tekintenek néhányan az ország határain túl a második mandátumára készülő elnökre, hát vegyék, vigyék! Szépen beleszürkülne a bürokratikus EU-tájba, itthon pedig maradna elnöki tevékenységének eredmények híján felidézhetetlen emléke. Felednünk csak azt lenne nehezebb, hogy milyen kitörő örömmel fogadtuk 2014-ben Juncker leendő kebelbarátjának győzelmét.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része ...
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
