HIRDETÉS
Nem is leplezik a központosított, német–francia érdekeket képviselő uniós intézményvezetők, hogy számukra Klaus Johannis a megfelelő román vezér. Őt akarják joviális komornyikként látni a féléves EU-elnökség idején és akkor lennének elégedettek, ha a volt nagyszebeni polgármester nyerné az év végi elnökválasztást. Hogy miért? Végre rátaláltak arra a kelet-európai vezetőre, aki szembemegy az egyre olajozottabban működő térségbeli összefogással, bólogató Jánosként viszonyul Brüsszelhez és ami a legfontosabb: támogatja a tagállamok jogköreit gyengítő nagy uniós tervet.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönni készülő elnöke egy személyben próbálja leosztani a jó, illetve a rossz fiú szerepeket a „posztkommunista” periférián. Azt már régóta tudjuk, hogy a fekete bárány Orbán Viktor. A visszatérő dülöngéseiért rendre isiászát okoló luxemburgi ítész most éppen a Fideszt penderítené ki az Európai Néppártból. Ezzel szemben nemrég Strasbourgban szerelmi vallomást tett Johannisnak, egy minapi interjúban pedig úgy bírálta a szociáldemokrata bukaresti kormányt, mintha az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciójától kapná a fizetését. Juncker Johannisban végre megtalálta a követendő példaként színpadra emelhető kelet-európait, ha úgy tetszik, Orbán Viktor ellenpárját.
A magyar miniszterelnök ellen nyíltan harcot hirdető francia elnök Johannis iránti rajongása úgyszintén közismert. Az odahaza egyre népszerűtlenebb Emmanuel Macron egy interjúban azt mondta, az illiberális demokráciák korában – itt példaként említette Lengyelországot és Magyarországot – a román elnök „ellenőrzés alatt tartja a dolgokat”. Az sem titok, hogy európai berkekben a szász származású államfőt Angela Merkel német kancellár bábjaként tartják számon. Bernd Fabritius, a berlini kormány kisebbségügyi megbízottja az RFI rádiónak nyilatkozva azt is leszögezte, hogy kinek kellene képviselnie Romániát az Európai Tanácsban az uniós elnökség idején: természetesen Johannisnak. Merkel embere (aki mellesleg szintén erdélyi szász, így neki talán könnyebb elnézni a diplomáciában szokatlanul durva elfogultságot) szerint a román államfő igazi mozdonya lehetne az EU-elnökségnek.
Ezt a sok európai rajongást hallva, olvasva, talán nem túlzás azt mondani, hogy Klaus Johannis sínen van azoknak az uniós vezetőknek a körében, akik alkoholistákhoz hasonlóan viselkednek: képtelenek szembenézni válságos helyzetükkel.
Sínen lévő mozdonyként ennyi külföldi támogatóval a vagonokban az igazán hatékony lépés az lenne, ha Nagyszeben büszkesége meg sem állna Brüsszelig. Ha ilyen reményteljes várakozással tekintenek néhányan az ország határain túl a második mandátumára készülő elnökre, hát vegyék, vigyék! Szépen beleszürkülne a bürokratikus EU-tájba, itthon pedig maradna elnöki tevékenységének eredmények híján felidézhetetlen emléke. Felednünk csak azt lenne nehezebb, hogy milyen kitörő örömmel fogadtuk 2014-ben Juncker leendő kebelbarátjának győzelmét.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
