HIRDETÉS
Nem is leplezik a központosított, német–francia érdekeket képviselő uniós intézményvezetők, hogy számukra Klaus Johannis a megfelelő román vezér. Őt akarják joviális komornyikként látni a féléves EU-elnökség idején és akkor lennének elégedettek, ha a volt nagyszebeni polgármester nyerné az év végi elnökválasztást. Hogy miért? Végre rátaláltak arra a kelet-európai vezetőre, aki szembemegy az egyre olajozottabban működő térségbeli összefogással, bólogató Jánosként viszonyul Brüsszelhez és ami a legfontosabb: támogatja a tagállamok jogköreit gyengítő nagy uniós tervet.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönni készülő elnöke egy személyben próbálja leosztani a jó, illetve a rossz fiú szerepeket a „posztkommunista” periférián. Azt már régóta tudjuk, hogy a fekete bárány Orbán Viktor. A visszatérő dülöngéseiért rendre isiászát okoló luxemburgi ítész most éppen a Fideszt penderítené ki az Európai Néppártból. Ezzel szemben nemrég Strasbourgban szerelmi vallomást tett Johannisnak, egy minapi interjúban pedig úgy bírálta a szociáldemokrata bukaresti kormányt, mintha az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciójától kapná a fizetését. Juncker Johannisban végre megtalálta a követendő példaként színpadra emelhető kelet-európait, ha úgy tetszik, Orbán Viktor ellenpárját.
A magyar miniszterelnök ellen nyíltan harcot hirdető francia elnök Johannis iránti rajongása úgyszintén közismert. Az odahaza egyre népszerűtlenebb Emmanuel Macron egy interjúban azt mondta, az illiberális demokráciák korában – itt példaként említette Lengyelországot és Magyarországot – a román elnök „ellenőrzés alatt tartja a dolgokat”. Az sem titok, hogy európai berkekben a szász származású államfőt Angela Merkel német kancellár bábjaként tartják számon. Bernd Fabritius, a berlini kormány kisebbségügyi megbízottja az RFI rádiónak nyilatkozva azt is leszögezte, hogy kinek kellene képviselnie Romániát az Európai Tanácsban az uniós elnökség idején: természetesen Johannisnak. Merkel embere (aki mellesleg szintén erdélyi szász, így neki talán könnyebb elnézni a diplomáciában szokatlanul durva elfogultságot) szerint a román államfő igazi mozdonya lehetne az EU-elnökségnek.
Ezt a sok európai rajongást hallva, olvasva, talán nem túlzás azt mondani, hogy Klaus Johannis sínen van azoknak az uniós vezetőknek a körében, akik alkoholistákhoz hasonlóan viselkednek: képtelenek szembenézni válságos helyzetükkel.
Sínen lévő mozdonyként ennyi külföldi támogatóval a vagonokban az igazán hatékony lépés az lenne, ha Nagyszeben büszkesége meg sem állna Brüsszelig. Ha ilyen reményteljes várakozással tekintenek néhányan az ország határain túl a második mandátumára készülő elnökre, hát vegyék, vigyék! Szépen beleszürkülne a bürokratikus EU-tájba, itthon pedig maradna elnöki tevékenységének eredmények híján felidézhetetlen emléke. Felednünk csak azt lenne nehezebb, hogy milyen kitörő örömmel fogadtuk 2014-ben Juncker leendő kebelbarátjának győzelmét.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
