HIRDETÉS
Van egy román közmondás, ami nagyjából úgy hangzik, hogy „ami macskából születik, az egeret eszik”, és gyakorlatilag ugyanaz az értelme, mint a mi szólásunknak, miszerint kutyából nem lesz szalonna. Ez is, az is azokra (az emberekre) utal, akiknek esetében senki nem hiszi el, hogy képesek változtatni rossz tulajdonságukon, hogy meg tudnak javulni. Nos, a fenti mondások úgy illenek a jelenlegi román kormánykoalíció képviselőire, mintha róluk találták volna ki. A Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér ügyében született jogerős ítélet kihirdetése, majd az addig a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus bebörtönzése után a nagyobbik kormánypárt számos vezetőjére hirtelen őszinteségi és megtisztulási roham tört rá. Többen is belátták, hogy az alakulat kapitális hibát követett el az igazságszolgáltatás legyűrését, a korrupcióellenes küzdelem gyengítését célzó sürgősségi kormányrendeletekkel és törvény-, valamint Btk.-módosításokkal, továbbá a „penálnak”, azaz büntetőügyesnek számító pártelnök mentegetését, felmentését szolgáló folyamatos kísérletezésekkel. „A PSD-ben immár lezártuk az igazságszolgáltatás témáját” – hangoztatták többen is a kormányzó alakulat vezetői közül, ezzel is megpróbálva elhatárolódni a Dragnea fémjelezte politikától, enyhíteni igyekezve a vezér elítélése jelentette súlyos imázsveszteséget. A pártban keletkezett hatalmi űrt saját előmenetele érdekében kihasználni próbáló Viorica Dăncilă miniszterelnök egyenesen megtiltotta kollégáinak, hogy nyilvánosan állást foglaljanak igazságügyi kérdésekben.
Csakhogy a meaculpázásról és a változásról tett fogadkozásokról hamar kiderült, hogy porhintés, parasztvakítás csupán. Mindössze egy héttel Dragnea bebörtönzését követően a balliberális hatalom szenátorai elutasították a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérését nem járulva hozzá a felsőház elnöki tisztségét betöltő Călin Popescu-Tăriceanu ellen kezdeményezett újabb bűnvádi eljárás beindításához. Ezáltal a volt miniszterelnök megússza a felelősségre vonást abban a korrupciógyanús ügyben, amelyben 800 ezer euró kenőpénz elfogadását rónak fel a számlájára. És ne feledjük: Tăriceanu ahhoz a politikuskaszthoz csatlakozik ezzel, amelynek számos tagja köré védőfalat vont a bukaresti parlament, és amelyhez olyan illusztris politikusok tartoznak, mint Rovana Plumb, Varujan Vosganian, Titus Corlăţean – és Borbély László. Egytől egyig olyan közszereplők, akiknek a bőrét a mentelmi jog nyújtotta kiváltságokkal visszaélve, igazságszolgáltatást játszva mentette meg a román törvényhozás. Holott ha valódi ítélőszék elé kerülnek, nagy valószínűséggel könnyűnek találtatnak (egyértelmű példa erre az RMDSZ volt politikai alelnöke, aki feltételezett haszonélvezőként megúszta azt a korrupciós ügyet, amely miatt végrehajtóként egykori munkatársa börtönben ül).
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az európai parlamenti választáson elszenvedett kudarc ide, Dragnea lecsukása oda, a román balliberális „kutyákból” egyhamar nem lesz jogkövető, az igazságszolgáltatás függetlenségében érdekelt „szalonna”. Nem árt a fejünkbe vésni ezt a kétszínű magatartást, különösen arra való tekintettel, ha a szenátus politikai érdek-összefonódások mentén felmentett elnöke mégis megpályázza majd az államfői tisztséget, és az erdélyi magyarok szavazatáért is bejelentkezik.
A Szent László-szobor főtéri kihelyezésének ügye olyan ügy, amely mellett minden magyarnak, minden jóérzésű váradinak kötelessége kiállni. Ennek tükrében csatlakoztak a városi önkormányzati képviselők a néppárt által szervezett élőlánchoz.
Nincsenek pontos adatok, de kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon az USR-Plus listájára. Kik és miért voksoltak Cioloşékra? – erre kell választ adnia rövid időn belül az RMDSZ-nek.
A Fidesz győzelmének arányai, az ellenzéki pártok körében történt átcsoportosulás, az erdélyi és a felvidéki magyarság választási szereplése, európai szinten pedig a bevándorlásellenes erők növekedése bír jelentőséggel a magyar jövő szempontjából.
A belpolitika mindent letaroló témájára Románia a legjobb példa, ahol a politikai pártok, az ügyészségek, a bíróságok, a rendőrség, mindenki az európai parlamenti választások kampányának a része lett.
A kilencvenes évek eleji választási kampányokra emlékeztet a romániai európai parlamenti választások utolsó két hete. A pártok az őszi elnökválasztás és a jövő évi parlamenti választások főpróbájaként tekintenek a május 26-i EP-választások kimenetelére.
Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.
Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.
Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül.
Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába.
Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni.
A két és fél év alatt állítólag több mint húszezren tekintették meg a Móricz ...
Nincsenek pontos adatok, de kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti ...
A belpolitika mindent letaroló témájára Románia a legjobb példa, ahol a politikai pártok, az ügyészségek, ...
