Van egy román közmondás, ami nagyjából úgy hangzik, hogy „ami macskából születik, az egeret eszik”, és gyakorlatilag ugyanaz az értelme, mint a mi szólásunknak, miszerint kutyából nem lesz szalonna. Ez is, az is azokra (az emberekre) utal, akiknek esetében senki nem hiszi el, hogy képesek változtatni rossz tulajdonságukon, hogy meg tudnak javulni. Nos, a fenti mondások úgy illenek a jelenlegi román kormánykoalíció képviselőire, mintha róluk találták volna ki. A Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér ügyében született jogerős ítélet kihirdetése, majd az addig a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus bebörtönzése után a nagyobbik kormánypárt számos vezetőjére hirtelen őszinteségi és megtisztulási roham tört rá. Többen is belátták, hogy az alakulat kapitális hibát követett el az igazságszolgáltatás legyűrését, a korrupcióellenes küzdelem gyengítését célzó sürgősségi kormányrendeletekkel és törvény-, valamint Btk.-módosításokkal, továbbá a „penálnak”, azaz büntetőügyesnek számító pártelnök mentegetését, felmentését szolgáló folyamatos kísérletezésekkel. „A PSD-ben immár lezártuk az igazságszolgáltatás témáját” – hangoztatták többen is a kormányzó alakulat vezetői közül, ezzel is megpróbálva elhatárolódni a Dragnea fémjelezte politikától, enyhíteni igyekezve a vezér elítélése jelentette súlyos imázsveszteséget. A pártban keletkezett hatalmi űrt saját előmenetele érdekében kihasználni próbáló Viorica Dăncilă miniszterelnök egyenesen megtiltotta kollégáinak, hogy nyilvánosan állást foglaljanak igazságügyi kérdésekben.
Csakhogy a meaculpázásról és a változásról tett fogadkozásokról hamar kiderült, hogy porhintés, parasztvakítás csupán. Mindössze egy héttel Dragnea bebörtönzését követően a balliberális hatalom szenátorai elutasították a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérését nem járulva hozzá a felsőház elnöki tisztségét betöltő Călin Popescu-Tăriceanu ellen kezdeményezett újabb bűnvádi eljárás beindításához. Ezáltal a volt miniszterelnök megússza a felelősségre vonást abban a korrupciógyanús ügyben, amelyben 800 ezer euró kenőpénz elfogadását rónak fel a számlájára. És ne feledjük: Tăriceanu ahhoz a politikuskaszthoz csatlakozik ezzel, amelynek számos tagja köré védőfalat vont a bukaresti parlament, és amelyhez olyan illusztris politikusok tartoznak, mint Rovana Plumb, Varujan Vosganian, Titus Corlăţean – és Borbély László. Egytől egyig olyan közszereplők, akiknek a bőrét a mentelmi jog nyújtotta kiváltságokkal visszaélve, igazságszolgáltatást játszva mentette meg a román törvényhozás. Holott ha valódi ítélőszék elé kerülnek, nagy valószínűséggel könnyűnek találtatnak (egyértelmű példa erre az RMDSZ volt politikai alelnöke, aki feltételezett haszonélvezőként megúszta azt a korrupciós ügyet, amely miatt végrehajtóként egykori munkatársa börtönben ül).
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az európai parlamenti választáson elszenvedett kudarc ide, Dragnea lecsukása oda, a román balliberális „kutyákból” egyhamar nem lesz jogkövető, az igazságszolgáltatás függetlenségében érdekelt „szalonna”. Nem árt a fejünkbe vésni ezt a kétszínű magatartást, különösen arra való tekintettel, ha a szenátus politikai érdek-összefonódások mentén felmentett elnöke mégis megpályázza majd az államfői tisztséget, és az erdélyi magyarok szavazatáért is bejelentkezik.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.