avatar
Nánó Csaba

2020. január 21., 08:53

Hol van már a tavalyi hó?

Azt hiszem, jogos a címbéli ámulás. Villon is tudhatott valamit, amikor feltette a költői kérdést, és eléggé nyilvánvaló, ő sem várt választ arra, hova lett Párizsból a tavalyi hó. Ahogyan életét ismerjük – ideje nagy részét az utcákon kóborolva töltötte, egyik kocsmából ki, a másikba be állandóan harcot vívva a megélhetésért, összetűzésben a törvénnyel –, neki sem hiányozhatott a hideg és a hó.
Mielőtt bárki is rám húzná a vizes lepedőt, hogy nem értem a költőt meg a havas dolgot, gyorsan hozzáteszem: tudom, hogy „a tavalyi hó” hasonlat, Villon az elmúlt és vissza nem térő időre gondolt. Ne keverd a filegóriát az allegóriával – mondaná erre nagymamám, nyugodjon békében. Mert ahogy ő nincs már, úgy az utakat, házakat, mezőket befedő fehér micsodából is egyre kevesebb van tájainkon. Hát ezért megragadóak számomra a költő sorai…
Környékünk arról volt híres gyerekkoromban, hogy rengeteg meredek utcája volt, ahol kiválóan lehetett szánkázni, csúszkálni. A város egyéb helyeivel szemben itt nagy előny származott a kölkök számára abból, hogy egy-egy szánkózásra alkalmas utca akár több kilométer hosszú volt, az emberfia negyedórákat is csúszott lefelé. Persze felvonni ugyanazon az úton a szánt nem volt leányálom, de hát ez volt a legkisebb akadálya a szórakozásnak.
Kuki volt az utca lelke, még meg sem fagyott az első leesett hó, ő már húzta fel a hegyre szánkóját. (A hegy csak nekünk volt hatalmas, amúgy egy kis dombocska volt kifele a városból, a Békásnak nevezett külváros aljában). Akkoriban nagyravágyó volt, minden lépésével valamit bizonyítani akart. Aztán nagy igyekezetében nem lett belőle semmi, házukat évtizedekig építették, aztán amikor befejezték, Kuki illuminált állapotban leesett az emeleti lépcsőkön, és nyakát törte.
És ott volt Bolond Árpi, a kicsit gügye haverünk, aki felnőtt korára is megmaradt tízéves gyereknek, de énekelni úgy tudott, mint a pacsirta. Egyetlen dalnak sem tudta a szövegét, de több hangszert is képes volt utánozni – csodálatos módon egyszerre. Akárcsak idézett költőnk, ő is eltűnt a tavalyi hóval vagy hóban – ma sem tudom, mi lett a sorsa.
A hó és a nagy szánkázások mellett talán a zsíros kenyér íze maradt meg leginkább az emlékezetemben. Olyan kenyér és olyan zsír, mint gyerekkoromban, azóta sem készül. Tudom, ez is csalóka érzés, van most is jó kenyér és finom zsír. De nekem, nekünk, az akkori kicsi barátoknak az marad máig a legjobb. Most is emlékszem arra a napra, amikor egy kiadós szánkázás után jól átfagyva többedmagammal betértünk a házunkba. Ki voltunk éhezve, ám senki felnőtt nem volt odahaza. A kamrában kutatva ráakadtam egy bödön zsírra, kenyér mindig volt otthon, így aztán jól beettünk. Este kérdi nagymama, nem látta valaki, hova lett a szappannak félretett zsír? Egy egész bödönnel volt – sápítozott –, és mind eltűnt.
Szóval volt hó, kenyér, zsír, meg sok vidámság. És nem volt számítógép, okos telefon, nem kapott születésnapjára elektromos autót a kétéves gyerek. A vakációkról úgy tértünk vissza az iskolába, hogy barátainknak órákig meséltük kalandjainkat. Nem azt, amit idiótábbnál idiótább filmekben láttunk, hanem saját élményeinket, amiket akár télen, akár nyáron megéltünk.
Bezzeg a mi időnkben! – mondanám, de visszafogom magam. Én is utáltam, amikor ezt mondták „okos öregek”. Meg aztán eszembe jut: annyira mégsem vagyok még vén, hogy emlékeimből építsek magamnak és az utókornak katedrálist. Meg hát tudom, nagyot változott a világ: ami volt, már nincs, ami ma van, az hamarosan nem lesz többé, és nem is keresem a tavalyi hó nyomát. Így forog körbe a világegyetemen, mi pedig a kispadról nézzük a váltakozó korok forgatagát.
Ám néha mégis megcsap a hátam mögött hagyott évek szele. Bár ugyanott lakom most is, ahol fél évszázaddal ezelőtt kergettem az álmokat meg a lányokat, és szánkóval vagy rögtönzött sítalpon ereszkedtem alá utcánk hótól fedett macskakövein, a meredek ma már nem tűnik annyira meredeknek, a gyerekek sem annyira soknak és vidámnak, és a hó sem omlik a háztetőről a nyakunkba.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Meddig fajulhatnak a dolgok? A Robert Fico ellen elkövetett merénylet margójára
Somogyi Botond 2024. május 15., szerda

Meddig fajulhatnak a dolgok? A Robert Fico ellen elkövetett merénylet margójára

Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.

A pallos jogán
Sütő Éva 2024. április 22., hétfő

A pallos jogán

A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.

Átrendeződik a magyarországi jobboldali politikai paletta?
Borbély Zsolt Attila 2024. március 13., szerda

Átrendeződik a magyarországi jobboldali politikai paletta?

Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?

Miért nem népszerű a magyarok körében sem a székelyföldi autonómiakövetelés?
Makkay József 2024. március 10., vasárnap

Miért nem népszerű a magyarok körében sem a székelyföldi autonómiakövetelés?

A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.

Kiürülő falvak és új földesurak
Makkay József 2024. február 14., szerda

Kiürülő falvak és új földesurak

A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.

Edzőváltás a kolozsvári vasutas klubnál: ami késik, nem múlik
Somogyi Botond 2024. január 22., hétfő

Edzőváltás a kolozsvári vasutas klubnál: ami késik, nem múlik

„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.

Az erdélyi magyaroknak is állhat a zászló
Makkay József 2024. január 09., kedd

Az erdélyi magyaroknak is állhat a zászló

Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?

Ki kit von felelősségre a székelyudvarhelyi tragédia miatt?
Makkay József 2023. december 20., szerda

Ki kit von felelősségre a székelyudvarhelyi tragédia miatt?

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.

Adventi levél: a keresztényellenesség legveszedelmesebb korát éljük
2023. november 28., kedd

Adventi levél: a keresztényellenesség legveszedelmesebb korát éljük

Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.

Az éhező afrikai országok helyett Európa az ukrán gabona felvevőpiaca
Makkay József 2023. szeptember 22., péntek

Az éhező afrikai országok helyett Európa az ukrán gabona felvevőpiaca

Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.

Vélemény
avatar
Somogyi Botond: Meddig fajulhatnak a dolgok? A Robert Fico ellen elkövetett merénylet margójára

Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető ...

avatar
Somogyi Botond: Meghalt a király, éljen a király?

Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...

avatar
Makkay József: Miért nem népszerű a magyarok körében sem a székelyföldi autonómiakövetelés?

A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.