Budapest elesett! – olvasom egy jobboldali blog figyelemfelkeltő címét. Az írás világvége-hangulata elkeserítő, mert azt sugallja, hogy a magyarországi helyhatósági választások eredményeivel mindennek vége. Azaz ránk tör a balliberális ellenzék, és amit a konzervatív színezetű kormány gazdasági, nemzetpolitikai és egyéb területeken az elmúlt évtizedben megvalósított, annak most vége szakad.
Azon túl, hogy jogos az elkeseredés a magyar állam egyik legfontosabb bástyájának, Budapestnek az „elvesztése” miatt, azért legyünk realisták, és nézzünk a választási eredmények számadatai mögé. A kormánypártok országosan 1,8 millió szavazatot kaptak, míg az ellenzék 1,45 milliót. Ez a parlamenti erőviszonyokra lefordítva azt jelenti, hogy ha most tartották volna az országgyűlési választásokat, akkor a Fidesz-KDNP pártkoalíció pár mandátum híján közelítené a kétharmadot, azaz továbbra is kényelmes többséggel kormányozhatna. Van ugyan számokban is mérhető veszteség – Budapest mellett több megyei jogú várost is a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP, valamint a Jobbik szövetségéből létrejött ellenzéki tömörülés fog vezetni –, összességében azonban a vidék a kormánypártoknak szavazott bizalmat.
Érthető módon a magyarországi ellenzék nagy sikerként könyveli el a vasárnapi helyhatósági választásokat. A határon túli magyarság „rémeként” elhíresült Gyurcsány Ferenc az ellenzéki összefogás nagy teljesítményét ecsetelve azt nyilatkozta: „Magyarország egy olyan diktatúra, ahol még léteznek a demokrácia bizonyos eljárási szabályai”. Az országot egykoron mély anyagi csődbe juttató volt miniszterelnök persze arról megfeledkezik, hogy diktatúrákban nincsenek szabad választások. Sőt, az ellenzék sajtója frontális támadást indíthatott bármelyik kormánypárti jelölt ellen, ami azért diktatúrákban nem bevett gyakorlat.
Jobboldali ember számára mindenesetre kár lenne a „Fidesz-diktatúrát” kiáltó ellenzéki pártvezetők nagyravágyó kijelentései alapján megítélni és beárazni a helyhatósági választások eredményét, mert azok nem valós helyzetet tükröznek. Ami persze nem azt jelenti, hogy a kormánypártok nyugodtan hátra dőlhetnek, hiszen van mit sepregetni saját házuk táján is.
Elemzők szerint a kormánypárti erőknek komoly hátrányt okozott Győr városának újraválasztott polgármestere, Borkai Zsolt, akiről kampányban több évvel ezelőtt készült videofelvételeket tettek közzé ellenfelei „szex- és korrupciós botrányairól”. Kérdés persze, hogy a lejárató kampány mögött mennyi az igazság, és mennyi a fikció. A botrány azonban jól mutatja, hogy egy pártnak idejében ki kell szűrnie kétes múltú, és emiatt zsarolható jelöltjeit, mert egy ilyen személy miatt a legjobban teljesítő jelöltek is elbukhatnak. Ami meg is történt például Budapest főpolgármesteri tisztsége esetében, hiszen az ellenzéki összefogás színeiben nem olyan városvezető nyert, aki szakmaiságban és tapasztalatban megközelíthetné az éppen leváltott kormánypárti polgármestert.
Az élet a helyhatósági választások után is megy tovább. Választások voltak és lesznek a következő években is. Ez a demokrácia alapszabálya, és az ellenzéki pártok jajveszékelése ellenére Magyarország demokratikus állam.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.