Ma már magától értetődőnek tűnik, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. Görögországnak nemcsak joga, de kötelessége is rendőri, szükség esetén katonai hatalommal megvédeni határait a szabálytalanul érkező migránsokkal szemben. Politikai szempontból tanulságos, hogy 2015-ben az EU-ban még csak egyetlen kormányfő, Orbán Viktor fogalmazta meg e gondolatokat, és ennek értelmében következetesen védte hazája, egyben az EU külső határait.
Ma már vitathatatlan, hogy akkoriban a magyar miniszterelnök volt az egyetlen, aki felismerte a problémát, helyes következtetéseket vont le, és megvalósította elképzeléseit, bár Európa a legkeményebben ellenállt. Akkoriban ugyanazt tette, amit ma Görögország a görög–török határnál: ragaszkodott a határok megerősítéséhez és szükség esetén rendőrökkel való biztosításához.
A hála nem jellemző a politikára. Az EU – azon belül Németország és Ausztria – viszont bocsánatkéréssel tartozik Orbánnak. Tartoznak azzal a beismeréssel is, hogy tévedtek, és a magyar miniszterelnöknek volt igaza. Orbán Viktor volt az egyedüli, aki azt tette, ami a kötelessége: minden erővel megvédte a határokat. Ha Európa Németország vezetése alatt ugyanúgy cselekedett volna, mint Magyarország, akkor az EU-ban nem erősödött volna meg a jobboldali szélsőségesség, nem nőtt volna a dzsihadista merényletek száma, és az akkori bevándorlási hullámra fordított hatalmas összegek is megmaradtak volna.
A fenti mondatok nem tőlem származnak. Idézetek csupán. De nem valamelyik budapesti kormánypárti újság publicistájától. Az Orbán Viktort dicsérő megállapítások az osztrák piacvezető lapban, a Die Pressében jelentek meg Christian Ortner újságíró tollából. A véleménycikk név szerint is megemlít több politikust, aki bocsánatkéréssel tartozik: Angela Merkel német kancellárt, Werner Faymann volt osztrák kormányfőt és Jean Asselborn luxemburgi szociáldemokrata politikust. Minden további kommentár felesleges, hiszen jól tudjuk, milyen gyűlölettel támadta migránspolitikája miatt Orbánt a nyugat-európai sajtó, ideológiai irányzattól függetlenül.
Ha nekünk, itt Erdélyben, Romániában olykor töménynek is tűnik a magyarországi közszolgálati média „migránsozása”, azt azért sose feledjük: öt évvel ezelőtt a budapestiek „élőben” tapasztalhatták meg a törvénytelen és ellenőrizetlen bevándorlás hatását.
Most Románia is azon országok között szerepel, amelyeken keresztülvezet a Törökországból érkező migránshullám lehetséges útvonala Nyugat-Európa felé. Adódik a kérdés: felkészültek-e a hatóságok egy menekültválságra? Az ügyvivő belügyminiszter nemrég egy állítólagos tervet emlegetett, amely életbe lép, amennyiben a menekülthullám érinti Romániát. Szigorítják a határvédelmet, új menedékközpontokat alakítanak ki. Megszólalt a kérdésben Traian Băsescu volt államfő is. A jelenleg európai parlamenti képviselőként tevékenykedő politikus egy tévéinterjúban azt mondta: Románia hamarosan óriási problémával fog szembesülni az ország határainál, mivel nem áll készen a rendkívüli migránshullám kezelésére. „Katasztrófa elé néz az ország” – fogalmazott Băsescu.
Legyinthetünk az egykori hajóskapitány véleményére, nem először beszélne a levegőbe. De mi van akkor, ha most igaza van? Hihetőbb-e Băsescunál az éppen önbuktatósdit játszó kormány tárcavezetője? Példa tud-e lenni a magyar határvédelem a román hatóságoknak is?
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Ilyenkor tudatosítom magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Számomra keresztapám az volt.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire ...
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk ...
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.