Se szeri, se száma a székelyföldi medvetámadásoknak. Már ott tartunk, hogy a gazda fellélegzik, ha a nagyvad nem embert, hanem „csak” haszonállatot veszélyeztet. Ha összeszámolnánk, hogy a települések portáira és az esztenákhoz egy év leforgása alatt hány vadállat tört be és mekkora károkat okozott, elképesztő végeredmény születne. Mindez persze a magukat bátor környezetvédőknek tartó civilszervezeteket nem zavarja, sőt nem is érdekli. Innentől fogva a politikusokat sem, mert senki nem akarja felvállalni annak ódiumát, hogy egy-egy bukaresti környezetvédő szervezet tagjai – akik jó esetben állatkertben láttak élő medvét – nemzetközi sajtókampányt indítson ellenük.
A napjainkra kialakult abszurd helyzet fő jellemzője, hogy miután a vadőrök és a vadászok kezéből kivették a vadgazdálkodást, az erdészetek is erre a sorsra jutnak. A különböző erdészeti és fafeldolgozó, bútorgyártó szakmai egyesületek már megkongatták a vészharangot, hogy ha a mostani trend folytatódik, Romániában az erdőgazdálkodás is összeomlik. Idén volt az első esztendő, amikor több érdekelt megyében nem értékesítettek kitermelésre szánt erdőrészeket, vagy az eladott famennyiség minimális volt. Miközben a biztos szakmai alapokon nyugvó erdészeti kataszter friss kimutatása szerint Romániában 7 millió hektár erdő található, azaz nem igazak azok a széles körben terjesztett rémhírek és vádak, hogy az illegális erdőkitermelés miatt hatalmas mértékben zsugorodott a fás területek nagysága. Sőt, ezt cáfolja a friss erdészeti kataszter, amely egyértelműen ráerősít a hivatalos erdészeti álláspontra, miszerint az éves természetes erdőgyarapodásnak mintegy felét termeli ki az ország. Az erdészeti szakemberek szerint ma már akkora az erdőkitermelés körüli tömeghisztéria, hogy veszélybe került a normális erdőgazdálkodás is. Helyette olyan abszurd „környezetvédelmi” szlogenek terjengnek, hogy mindenféle favágást le kell állítani. Azaz a vadállomány teljes elszabadulásához hasonlóan az erdőket is rá kell bízni a véletlenre.
A „civilek” által felkarolt médiahiszti világában nincs ebben semmi meglepő. Miközben a felfüggesztett vadgazdálkodás miatt a romániai erdőségek természetes eltartóképességét messze meghaladó medveállomány évek óta ellenőrizetlenül növekszik, a drasztikusan visszafogott erdőkitermelés a világpiaci árakhoz képest 20–30 százalékkal tette drágábbá a romániai fanyersanyagot. A szakemberek kezéből kiragadott szakmát természetvédő civilek vették át és az ezeknek megfelelni akaró politikusok, akik így kéz a kézben bolyongnak a nagy semmiben populista szlogenek és egyéb illuzórikus elképzelések között.
Már az önmagában abszurd, amikor a bukaresti médiában rendszeresen megszólaló természetvédő megmondóemberek azzal hozakodnak elő, hogy a medvejárásnak kitett régiókban a lakosságot arra kell megtanítani, hogyan kerülhetőek el a medvék. Azaz a székely ember ne járjon erdőben, de még az erdő környékén sem. Lehetőleg ne tartson állatot, hogy ne legyen mit megölnie a nagyvadnak.
Sőt, arra is számíthatunk, hogy a környezetvédelmi lobbi legközelebb azzal az agyament ötlettel hozakodik elő, hogy az embereket kell kitelepíteni a medvék útjából, és nem a túlszaporodott medveállományt ritkítani.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.