Se szeri, se száma a székelyföldi medvetámadásoknak. Már ott tartunk, hogy a gazda fellélegzik, ha a nagyvad nem embert, hanem „csak” haszonállatot veszélyeztet. Ha összeszámolnánk, hogy a települések portáira és az esztenákhoz egy év leforgása alatt hány vadállat tört be és mekkora károkat okozott, elképesztő végeredmény születne. Mindez persze a magukat bátor környezetvédőknek tartó civilszervezeteket nem zavarja, sőt nem is érdekli. Innentől fogva a politikusokat sem, mert senki nem akarja felvállalni annak ódiumát, hogy egy-egy bukaresti környezetvédő szervezet tagjai – akik jó esetben állatkertben láttak élő medvét – nemzetközi sajtókampányt indítson ellenük.
A napjainkra kialakult abszurd helyzet fő jellemzője, hogy miután a vadőrök és a vadászok kezéből kivették a vadgazdálkodást, az erdészetek is erre a sorsra jutnak. A különböző erdészeti és fafeldolgozó, bútorgyártó szakmai egyesületek már megkongatták a vészharangot, hogy ha a mostani trend folytatódik, Romániában az erdőgazdálkodás is összeomlik. Idén volt az első esztendő, amikor több érdekelt megyében nem értékesítettek kitermelésre szánt erdőrészeket, vagy az eladott famennyiség minimális volt. Miközben a biztos szakmai alapokon nyugvó erdészeti kataszter friss kimutatása szerint Romániában 7 millió hektár erdő található, azaz nem igazak azok a széles körben terjesztett rémhírek és vádak, hogy az illegális erdőkitermelés miatt hatalmas mértékben zsugorodott a fás területek nagysága. Sőt, ezt cáfolja a friss erdészeti kataszter, amely egyértelműen ráerősít a hivatalos erdészeti álláspontra, miszerint az éves természetes erdőgyarapodásnak mintegy felét termeli ki az ország. Az erdészeti szakemberek szerint ma már akkora az erdőkitermelés körüli tömeghisztéria, hogy veszélybe került a normális erdőgazdálkodás is. Helyette olyan abszurd „környezetvédelmi” szlogenek terjengnek, hogy mindenféle favágást le kell állítani. Azaz a vadállomány teljes elszabadulásához hasonlóan az erdőket is rá kell bízni a véletlenre.
A „civilek” által felkarolt médiahiszti világában nincs ebben semmi meglepő. Miközben a felfüggesztett vadgazdálkodás miatt a romániai erdőségek természetes eltartóképességét messze meghaladó medveállomány évek óta ellenőrizetlenül növekszik, a drasztikusan visszafogott erdőkitermelés a világpiaci árakhoz képest 20–30 százalékkal tette drágábbá a romániai fanyersanyagot. A szakemberek kezéből kiragadott szakmát természetvédő civilek vették át és az ezeknek megfelelni akaró politikusok, akik így kéz a kézben bolyongnak a nagy semmiben populista szlogenek és egyéb illuzórikus elképzelések között.
Már az önmagában abszurd, amikor a bukaresti médiában rendszeresen megszólaló természetvédő megmondóemberek azzal hozakodnak elő, hogy a medvejárásnak kitett régiókban a lakosságot arra kell megtanítani, hogyan kerülhetőek el a medvék. Azaz a székely ember ne járjon erdőben, de még az erdő környékén sem. Lehetőleg ne tartson állatot, hogy ne legyen mit megölnie a nagyvadnak.
Sőt, arra is számíthatunk, hogy a környezetvédelmi lobbi legközelebb azzal az agyament ötlettel hozakodik elő, hogy az embereket kell kitelepíteni a medvék útjából, és nem a túlszaporodott medveállományt ritkítani.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része ...
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.