HIRDETÉS



2017. május 15., 11:07

Gyalogos szemmel

Május első hetében az egész országra kiterjedt rendőri ellenőrző akció zajlott, amelynek eredményeképpen alig hat óra alatt több mint 800 gépjármű-jogosítványt vontak be. Jó néhány pénzbírságot is kiszabtak, többségüket azért, mert a sofőrök nem adtak elsőbbséget a gyalogosoknak az átjáróknál, másoknak pedig azért, mert az előnyszabályt egy másik autóval szemben mulasztották el betartani. Ha eddig nem lett volna világos, hogy mennyire életveszélyesek a romániai gépjárművezetők, a legfrissebb adatok talán felnyitják a rendszeresen félrenéző szemeket. A razzia óta eltelt napokban már százak bánták meg, hogy nem erőltettek türelmet magukra a volán mögött, és valószínűleg ezrek értesültek arról, hogy bizony még Romániában is büntetnek a szabálytalanságért. Talán az ilyen kiterjedt ellenőrzések bírják jobb belátásra a gépkocsivezetőket, gondoltam én, naiv gyalogos. De nem sokáig.

Egyik mindennapos utam során egy igen keskeny, alig ötven centiméter széles járdán lépkedtem, bár erős túlzás járdának nevezni, hiszen kockakő helyett egy halvány fehérkés vonal jelzi, hol ér véget a gyalogosoknak szánt út és hol kezdődik az autóké. A keskeny járdáról néhány sofőr szerint a gyalogosok tehetnek, ugyanis néhány milliméternek köszönhetem, hogy a minap egy terepjáró nem hajtott át a bal lábfejemen, pedig épp azért olyan szűkös a sétálónak kijelzett útszakasz, hogy a kisteherautók is kényelmesen elférjenek egymás mellett. A düh ilyenkor rendszerint a volán mögött liluló személy arcát önti el, hiszen én, egyszerű gyalogos nem értem meg, hogy ő siet. Ahogy a rá következő napon egy másik sorstársa is sietett, hiszen az útkereszteződésnél türelmetlenül kopogtatta a kormánykereket, mert a villanyrendőr zöld utat adott a gyalogosoknak. Mire az átjáró feléhez értem, úgy döntött, rátapos a gázra, úgyhogy a gerincem épségét annak köszönhetem, hogy időben elugrottam.

Ismerőseim rendszeresen nyaggatnak, hogy szerezzek hajtási jogosítványt, és szinte egyikük sem érti meg, amikor azt mondom, nem érzem késznek magam egy ilyen felelősségteljes, precíz, reflexet és rengeteg türelmet igénylő feladatra. Ilyenkor mindig azt mondják, hogy túlzok, és gyáva vagyok.

Úgy látszik, ebben az országban a pszichológiai vizsgán épp a lényeget nem mérik fel. Egyébként is, Romániában manapság lassan könnyebb jogosítványt szerezni, mint elemi osztályokról tanúskodó oklevelet. Pedig mekkora megkönnyebbülés lenne, ha mindenki annyira túlozna, és legalább annyira gyáva lenne, mint én, mielőtt a volán mögé csusszan. Nem tennének ezzel semmi rendkívülit, csak a járókelők életét mentenék meg.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kádár Hanga 2017. november 28., kedd

Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái közül a novemberi sötétséget, a nehéz reggeli emésztést és a kormányt káromolva.

2017. november 28., kedd

Eskü és bilincs

Ismét terítékre került a határon túli magyarság egyszerűsített honosításának ügye. Nem meglepő, hogy a bírálat az emigráció keserű kenyerét Bécsben majszolgató Paul Lendvai tollából pattant ki.

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2017. november 24., péntek

A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből tanult hazugságok alapján évszázadok alatt generációk nőttek és nőnek fel, ne csodálkozzunk, hogy szinte senki nem ért meg minket.

Borbély Zsolt Attila 2017. november 18., szombat

Veszélyben az erdélyiek szavazati joga?

Gyurcsány Ferencet aligha zavarja, hogy egyedül maradt, sőt, az aláírásgyűjtés felvezető szövegében ki is emeli: pártja az egyetlen politikai erő, amely szeretné megvonni a szavazati jogot a határon kívül élőktől.

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2017. november 17., péntek

Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom kezdetleges politikai kultúrájában, a tűréshatárban, az önsanyargatásra való hajlamban rejtőzködhet.

2017. november 12., vasárnap

Stockholm-szindróma

Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. november 12., vasárnap

(Ny)elvtelenség

Rendkívül sajnálatos, hogy az RMDSZ úgy tesz, mintha kizárólagos hatásköre és kompetenciája lenne az erdélyi magyarok jogérvényesítése, és hogy ebbe sem más pártok, sem civil szervezetek nem „kontárkodhatnak” bele.

Makkay József , Mihály Csaba 2017. november 09., csütörtök

Kastélyturizmus, az elkallódó kincsesbánya

Szakítani kellene a Ceauşescu-érában meghonosodott gondolkozással, ami a magyar örökséget hetedrangú értékként képviselte. Soha nem volt pénz műemlékek, kastélyok felújítására, vagy ha néhányat restauráltak, a mögé új múltat teremtettek. 

Makkay József 2017. november 03., péntek

A patás ördöggé előléptetett autonómia

A mindenkori romániai gyakorlat bizonyítja, hogy a kisebbségek számára a beolvadás az egyetlen kívánatos, járható út, és minden önrendelkezési törekvés az egységes és oszthatatlan román nemzetállam ellen elkövetett merényletnek számít. 

Kádár Hanga 2017. október 30., hétfő

Vilma és a kelendő jellem receptje

Vilma egyedül kezdte érezni magát. Népszerűbb szeretett volna lenni, de rájött, hogy ahhoz minimum tizenkilenc egyetemi képzést kellett volna megkezdenie, s egyet se befejeznie.

HIRDETÉS
Vélemény
Kádár Hanga: Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái ...

Somogyi Botond: A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből ...

Nánó Csaba: Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS