Erdély-szerte egyre gyakoribbak a gazdaképző tanfolyamok. Igaz, sok termelő azért iratkozik be a képzésekre, mert amennyiben nem végzett mezőgazdasági szakiskolát, szaklíceumot vagy agráregyetemet, a pályázatok iratanyagához egy gazdaképző tanfolyam diplomáját is mellékelnie kell. Legtöbbször ilyenkor eszmélnek rá az emberek, hogy felnőtt fejjel is mennyire fontos tanulni, új növénytermesztési és állattenyésztési ismereteket szerezni, azaz rájönnek arra az alapigazságra, hogy már nem lehet azzal a tudásanyaggal boldogulni, amit odahaza a szülőktől vagy nagyszülőktől kaptak.
Miközben a mezőgazdasági líceumok vagy szakiskolák Erdély-szerte konganak az ürességtől, és a tanárok lasszóval tudják csak összegyűjteni a minimális osztálylétszámokat, sok gazda felnőttként döbben rá, milyen jó lett volna eleve egy ilyen iskolában kezdeni a tanulást, amire később könnyebben tudna építkezni. A mezőgazdasági képzés hiánya ugyanakkor nem véletlen, hiszen már a kommunista rendszer utolsó évtizedeiben is mindenki menekült a falutól és a mezőgazdaságtól. A rendszerváltás után ezt az erkölcsileg lezüllesztett mezőgazdasági szakoktatást örökölte a szakminisztérium, a tanári gárda és a helyi önkormányzatok. Ezek mai napig nehezen tudnak olyan alapokra épített új szakképzést elindítani, amely vonzó lenne a pályaválasztó fiatalok számára. Pedig érdemes bepillantani az egyre sűrűbb mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan területe lett a gazdaságnak, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik. Igaz, a közfelfogás nehezen változik, ugyanakkor az egyre több gazdálkodási lehetőség és az élelmiszerpiac folyamatos nyersanyagszükséglete azt bizonyítja, hogy lassan, de biztosan átértékelődik a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozók szerepe és megítélése.
Az átalakulásban fontos szerepet kell vállalniuk a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteknek, a különböző állami intézményekben dolgozó mezőgazdasági szakembereknek és politikusoknak egyaránt. Közös feladatuk olyan törvényi, adminisztratív és gazdasági hátteret teremteni a gazdálkodók számára, hogy a fiatalok felfedezzék a mezőgazdálkodás szép oldalait, másrészt anyagilag is megérje nekik időt, pénzt és tanulást fektetni ebbe az életformába és szakmába. Nem véletlenül írok életformát, hiszen a gazdálkodás nem pusztán szakma, hanem annál sokkal több. Olyan életforma, amelyik szaktudás és elköteleződés mellett megfelelő családi hátteret is igényel.
Ha ez a sokféle összetevő adott, akkor érdemes belevágni, mert a gazdálkodásról és a mezőgazdaságról szóló mindenféle álhír ellenére még mindig olyan munkáról van szó, ami természetközeli életformát, kötetlen munkaidőt és egészségesebb életmódot jelent.
Az erdélyi gazdaképzőkön ezekre az üzenetekre is jó lenne odafigyelni, hogy senki ne kényszerből, hanem meggyőződésből vállalja azt az ősi életformát, amely erdélyi tájainkon hosszú évszázadokon át nemzedékek megtartó foglalatossága volt.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.