HIRDETÉS
Tavaly Magyarország konzultációra hazarendelte Hollandiába akkreditált nagykövetét, ezzel meghatározatlan ideig szüneteltette a nagyköveti szintű kapcsolattartást a két ország között. A feszültséget az váltotta ki, hogy Gajus Scheltema leköszönő budapesti holland nagykövet egyik interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy a szélsőséges iszlamisták „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”.
A magyar kormány megengedhetetlennek vélte ezt a hangnemet, és azonnal lépett. Nem is kellett sokáig várni, a holland külügyminiszter, Bert Koenders – bár nem kért bocsánatot, hiszen nem ő nyilatkozott a magyarországi sajtónak – elhatárolódott a diplomata kijelentésétől, miszerint kapcsolat lenne a magyar kormány és a terroristák módszerei között. Bár azért azt megjegyezte, hogy diplomatája joggal bírálta a magyar kormányt.
A botrány végül elült köszönhetően Szijjártó Péter külügyminiszter határozottságának, aki az egyik legerősebb diplomáciai fegyverhez nyúlt: visszahívta a nagykövetét.
A fél évvel ezelőtti botrányhoz képest a jelenlegi sokkal durvább. Az, amit Mihai Tudose miniszterelnök megengedett magának a székely zászló kapcsán, elfogadhatatlan és vérlázító. Hiszen szítja a gyűlöletet, s lovat ad az amúgy is magyargyűlölő román társadalom szélsőségeseinek. De nem csak. Hiszen hogyha a miniszterelnök mondja, hogy felköttetné a magyarokat, akkor akár a kevésbé erőszakos román is elgondolkodik: ezeket a magyarokat tényleg ki kellene seperni innen, de legalábbis felkötni.
Nyilván Tudose alatt megingott a szék. Félt, hogy Liviu Dragnea országjárása során számos PSD-s kiskirályt fog meggyőzni s a maga pártjára állítani, így a kormánybot előbb-utóbb kicsúszik a kezéből. Tehát szüksége volt a nacionalisták részéről is támogatottságot szereznie. Nyilván 2018-ban vagyunk, a nagy egyesülés jubileumi évében idén szinte naponta kell majd hasonló provokációkkal, támadásokkal szembesülnünk.
Szijjártó Péter teljes mértékben elfogadhatatlannak tartotta Mihai Tudose nyilatkozatát, és az elhangzottak miatt bekérette a román nagykövetet. Bocsánatkérés persze nem, csak „bizonyos nyelvtani magyarázat” hangzott el.
Kíváncsi vagyok: a magyar diplomácia most meddig megy el? Mert a románok nem hollandok. Sem Tudose, sem a külügy nem fog bocsánatot kérni. Főleg, hogy Tudose már nem is kormányfő. Éppen ezért valószínű, hogy az egészet majd elfeledjük. Pedig nem kellene, mert az akasztást nem egy calafati gázszerelő, hanem a hivatalban levő miniszterelnök fogalmazta meg. Mi azonban ezt is lenyeljük majd. Mint ahogy száz éve folyamatosan. Bár ne lenne igazam!
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
