Rostás Szabolcs

2018. július 05., 18:03

Energia és nacionalizmus

Vlagyimir Putyinnak sohasem kellett a szomszédba mennie egy kis provokációért. Az orosz elnök most épp azt találta ki, hogy az egykor a Szovjetunió érdekszférájába tartozó volt szocialista országok városairól, régióiról nevezte el hazája hadseregének egyes ezredeit, zászlóaljait. Bizonyára nem véletlen, hogy a választás többek között az Oroszországgal barátinak egyáltalán nem mondható viszonyt ápoló Lengyelországra, Ukrajnára, no meg Romániára esett, így egy harckocsiezred ezentúl Erdély nevét viseli. Ha a térség geopolitikai viszonyai nem lennének hidegháborúhoz hasonlatosak, a gesztus nem keltene túl nagy visszhangot. Csak hát tudjuk, hogy a történelmi sérelmek nem egykönnyen gyógyulnak, másrészt a zsigeri félelmek felélesztéséhez ennél sokkal kevesebb is elegendő. Nem csoda, hogy Bukarestben nagyon sokan úgy tekintenek Putyin mostani húzására, mint Erdély elcsatolásának egyfajta szimbolikus kísérletére, itteni elemzőknek – és valószínűleg a társadalom jelentős szeletének – meggyőződése ugyanis: Oroszország Románia szétdarabolásában érdekelt, és titkon ezen munkálkodik.

A moszkvai ezredkeresztelő miatti felhorkanás azonban ártatlan teadélután ahhoz képest, amit a román politikai osztály és a média egy része elművel a fekete-tengeri gázlelőhely féltése kapcsán. És talán mondani sem kell, a több százmilliárd köbméterre rúgó energiahordozót nem is az oroszoktól, hanem a magyaroktól féltik a románok. Bukarestben azután indult be a kilencvenes években oly sokat hangoztatott, „nem adjuk el az országot” típusú propaganda, hogy az év elején kiderült, magyarországi cégek nyerték meg az Arad és Szeged között húzódó, jelenleg még kivitelezés alatt álló román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását, ami évente mintegy 4,4 milliárd köbmétert jelent. Arról van szó, hogy mivel Románia vállalta, miszerint 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására. Ezt a budapesti kormány érthető módon jelentős eredményként tálalta, hiszen az ügylet fontos lépést jelent az ország energiabiztonságának megteremtésében. Annak ellenére, hogy az Európai Unió által támogatott, BRUA elnevezésű bolgár-román-magyar-osztrák gázvezetékről van szó, román politikusok és jobbára hangulatkeltéssel foglalatoskodó véleményformálók úgy állítják be az egészet, mintha a magyarok rá akarnák tenni a kezüket a fekete-tengeri földgázra, és ebben partnerre találtak a bukaresti balliberális kormányban, amely „elkótyavetyélné” az altalajkincset.

Ebbe a hangulatkeltésbe illik a román külügyminisztérium múlt heti kifakadása is, amelyben magyarázatot kért a magyar külgazdasági és külügyügyminiszternek a regionális energetikai együttműködésről tett kijelentései kapcsán. Szijjártó Péter ugyanis úgy nyilatkozott: fokozni kell a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását. Márpedig eme országok közé tartozik Románia is, amely évek óta szándékosan akadályozza a belföldi termelésű földgáz kijutását az uniós piacra, emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Bukarest ellen. Teljesen téves tehát az a vélekedés, miszerint a fekete-tengeri földgáz kizárólag Romániát illeti, a valóság ugyanis az, hogy az ország nem képes sem kitermelni, sem tárolni ezt a mennyiséget. Az is igaz ugyanakkor, hogy mindezt nem úgy kell a románok értésére adni, mint ahogy tette azt Bukarestben a magyar Földgázszállító társaság képviselője, kijelentve: Románia csak akkor tudná elégetni a 200 milliárd köbméternyi gázt, ha rak egy nagy tüzet. Ettől függetlenül a román illetékeseknek be kell látniuk, sehová sem vezet, ha nacionalista és magyarellenes lózungokkal körítik energetikai politikájukat. A lényeget úgyis megüzenték már nekik Brüsszelből, mégpedig az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének közvetítésével: Románia létfontosságú Európa energiabiztonsága szempontjából, ezért gázexportálási felelőssége meghaladja a nemzeti és a regionális kereteket.

Vagyis a fekete-tengeri földgáznak akkor is el kell jutnia Magyarországon keresztül Nyugat-Európába, ha a román nacionalisták keresztbe fekszenek Aradnál a vezetéknek.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. május 11., szombat

Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.

Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Makkay József 2019. április 25., csütörtök

Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. 

Borbély Zsolt Attila 2019. április 17., szerda

Európa megmentése a tét

A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.

Makkay József 2019. április 12., péntek

Brüsszel és Bukarest között, a senki földjén

A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). 

Nánó Csaba 2019. április 11., csütörtök

Kardrántás helyett

Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.

Makkay József 2019. április 05., péntek

Népszavazásdi

Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.

2019. április 05., péntek

Csillagot kapott Erdély

Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.

Nánó Csaba 2019. március 30., szombat

Nem éppen ortodox gondolatok a nézőtéren

Nézem az előadást – teljesen mindegy, hogy hol, mikor és melyiket. Próbálom értelmezni a rendező elképzelését, megfejteni a darab mondanivalóját, a szerző gondolatait, de sehogy sem sikerül.

Vélemény
Makkay József: Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak ...

Pataky István: Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...

Nánó Csaba: Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame ...

Legnézettebb