Vlagyimir Putyinnak sohasem kellett a szomszédba mennie egy kis provokációért. Az orosz elnök most épp azt találta ki, hogy az egykor a Szovjetunió érdekszférájába tartozó volt szocialista országok városairól, régióiról nevezte el hazája hadseregének egyes ezredeit, zászlóaljait. Bizonyára nem véletlen, hogy a választás többek között az Oroszországgal barátinak egyáltalán nem mondható viszonyt ápoló Lengyelországra, Ukrajnára, no meg Romániára esett, így egy harckocsiezred ezentúl Erdély nevét viseli. Ha a térség geopolitikai viszonyai nem lennének hidegháborúhoz hasonlatosak, a gesztus nem keltene túl nagy visszhangot. Csak hát tudjuk, hogy a történelmi sérelmek nem egykönnyen gyógyulnak, másrészt a zsigeri félelmek felélesztéséhez ennél sokkal kevesebb is elegendő. Nem csoda, hogy Bukarestben nagyon sokan úgy tekintenek Putyin mostani húzására, mint Erdély elcsatolásának egyfajta szimbolikus kísérletére, itteni elemzőknek – és valószínűleg a társadalom jelentős szeletének – meggyőződése ugyanis: Oroszország Románia szétdarabolásában érdekelt, és titkon ezen munkálkodik.
A moszkvai ezredkeresztelő miatti felhorkanás azonban ártatlan teadélután ahhoz képest, amit a román politikai osztály és a média egy része elművel a fekete-tengeri gázlelőhely féltése kapcsán. És talán mondani sem kell, a több százmilliárd köbméterre rúgó energiahordozót nem is az oroszoktól, hanem a magyaroktól féltik a románok. Bukarestben azután indult be a kilencvenes években oly sokat hangoztatott, „nem adjuk el az országot” típusú propaganda, hogy az év elején kiderült, magyarországi cégek nyerték meg az Arad és Szeged között húzódó, jelenleg még kivitelezés alatt álló román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását, ami évente mintegy 4,4 milliárd köbmétert jelent. Arról van szó, hogy mivel Románia vállalta, miszerint 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására. Ezt a budapesti kormány érthető módon jelentős eredményként tálalta, hiszen az ügylet fontos lépést jelent az ország energiabiztonságának megteremtésében. Annak ellenére, hogy az Európai Unió által támogatott, BRUA elnevezésű bolgár-román-magyar-osztrák gázvezetékről van szó, román politikusok és jobbára hangulatkeltéssel foglalatoskodó véleményformálók úgy állítják be az egészet, mintha a magyarok rá akarnák tenni a kezüket a fekete-tengeri földgázra, és ebben partnerre találtak a bukaresti balliberális kormányban, amely „elkótyavetyélné” az altalajkincset.
Ebbe a hangulatkeltésbe illik a román külügyminisztérium múlt heti kifakadása is, amelyben magyarázatot kért a magyar külgazdasági és külügyügyminiszternek a regionális energetikai együttműködésről tett kijelentései kapcsán. Szijjártó Péter ugyanis úgy nyilatkozott: fokozni kell a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását. Márpedig eme országok közé tartozik Románia is, amely évek óta szándékosan akadályozza a belföldi termelésű földgáz kijutását az uniós piacra, emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Bukarest ellen. Teljesen téves tehát az a vélekedés, miszerint a fekete-tengeri földgáz kizárólag Romániát illeti, a valóság ugyanis az, hogy az ország nem képes sem kitermelni, sem tárolni ezt a mennyiséget. Az is igaz ugyanakkor, hogy mindezt nem úgy kell a románok értésére adni, mint ahogy tette azt Bukarestben a magyar Földgázszállító társaság képviselője, kijelentve: Románia csak akkor tudná elégetni a 200 milliárd köbméternyi gázt, ha rak egy nagy tüzet. Ettől függetlenül a román illetékeseknek be kell látniuk, sehová sem vezet, ha nacionalista és magyarellenes lózungokkal körítik energetikai politikájukat. A lényeget úgyis megüzenték már nekik Brüsszelből, mégpedig az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének közvetítésével: Románia létfontosságú Európa energiabiztonsága szempontjából, ezért gázexportálási felelőssége meghaladja a nemzeti és a regionális kereteket.
Vagyis a fekete-tengeri földgáznak akkor is el kell jutnia Magyarországon keresztül Nyugat-Európába, ha a román nacionalisták keresztbe fekszenek Aradnál a vezetéknek.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.