HIRDETÉS
Politikai ellenzéknek való időket élnek világszerte a kormánypártok. A mai válságos időszakban ugyanis nincs az a kormányzati döntés, amit ne licitálhatna túl az ellenzék. Főleg akkor, ha olyan pártokról van szó, amelyek a legnagyobb krízishelyzetben is szívesen sütögetik pecsenyéjüket. A mai kilátástalannak tűnő helyzetben – amikor még becsülni sem lehet a Földön végigsöprő koronavírus-járvány gazdasági következményeit – nehéz olyasmit ígérni, hogy nyárra minden rendben lesz, és mindenki ott folytatja munkáját, ahol a több hetes vagy több hónapos kényszerszünet után abbahagyta. Ez egyszerűen nem igaz, ilyesmit józanul gondolkodó politikus nem ígérhet. Azt azonban megteheti, hogy minden lehetséges eszközzel csökkenti a várható negatív következményeket. Megelőzve ezzel a hirtelen és tömeges elszegényedést, ami hatékony kormányzati beavatkozás nélkül a világ bármelyik táján kialakulhat.
Pénzügyi lehetőségeik szerint Európa kormányai a helyzet magaslatán állnak, hiszen a legtöbb uniós országban igen komoly pénzügyi támogatásokat hirdettek meg a legnagyobb bajban levő cégeknek, illetve alkalmazottaiknak. Magyarország kormánya ötpontos gazdasági mentőcsomagot dolgozott ki, amely adók elengedésétől a lakossági és a vállalati bankhitelek törlesztőrészleteinek év végi felfüggesztéséig több mindent felölel.
A román kormány egyik legfontosabb gazdasági döntése azoknak az alkalmazottaknak a megsegítését jelenti, akiket munkaadójuk kényszerpihenőre küld. A helyzet jelenlegi állása szerint ez több százezer embert érint, de a számuk akár egymillió is lehet, ha a járvány elhúzódik. De ígért a kormány egyéb gazdaságserkentő intézkedéseket is, csak éppen legyen rá pénz. Ismerve a romániai költségvetés kritikus helyzetét, nehéz elképzelni, hogy mindenre lesz forrás. Ezek inkább olyan mentőövnek számító intézkedések, amelyek átmeneti ideig tartó gazdasági beavatkozásként jöhetnek szóba.
Az ellenzéknek persze most sem kerül semmibe túllicitálni a helyzetet. A szociáldemokrata kormányzat által hátrahagyott csődtömegben evickélő nemzeti liberális kormány gyakorlatilag 19-re húz újabb lapot, amikor mentőcsomagokat ígér és állít össze, nemhogy a PSD-s ellenzék időről időre felhangzó követeléseit vehetnénk komolyan.
De még ennél is tragikusabb a budapesti kormány és az ellenzék kapcsolata. Ahogyan egy jeles publicista írta, Magyarországnak nemcsak a kommunistákból, hanem a balliberális ellenzékből is a legalja jutott. Érdemes belehallgatni ennek a mindent elgáncsoló, mindent meghazudtoló, minden kormányzati intézkedést megtorpedózni akaró és állandóan diktatúrát kiáltó ellenzéki „népfrontnak” a vádaskodásaiba. Az az érzése az embernek, hogy Európa országai közül azon ritka ellenzéki magatartással állunk szembe, amikor testületileg a vírusnak drukkolnak, hátha ezzel sikerül megbuktatni az Orbán-kormányt. Ami nem valószínű, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján Orbán Viktor kabinetje most is a helyzet magaslatán áll.
A neheze még hátra van, hiszen egyelőre a szakemberek is csak találgatják a járvány lecsengésének lehetséges időpontját. Ilyenkor higgadtságra és visszafogottságra van szükség. És lehetőleg senki ne üljön fel a felelőtlen politikai hőzöngőknek.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető ...
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
