Rostás Szabolcs

2018. december 14., 14:14

Elegük lett Bukarestből

„Őszintén úgy gondolom, hogy az ország 1918 óta írt történelme során nem leselkedett nagyobb veszély a román állam területi integritására és függetlenségére ennél a szemléletnél”. Az idézet a kormányzó román Szociáldemokrata Párt egyik politikusától származik, aki annak kapcsán kongatta meg a vészharangot, hogy négy erdélyi város szövetségre lépett az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében, merthogy szerintük Bukarest nem képes szavatolni az előmenetelükhöz szükséges feltételeket, hatékonyan képviselni az érdekeiket.

És itt álljunk is meg egy pillanatra, az államellenes összeesküvésként beállított megállapodás aláírói, a román állam ellenségének kikiáltott főszereplők ugyanis – az elmúlt három évtized tendenciáival ellentétben – nem székelyföldi, de még csak nem is erdélyi magyar településvezetők. Hanem éppenséggel román polgármesterek, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár elöljárói. Némi kárörvendéssel elintézhetnénk a dolgot annyival: lám, az összefogás útjára lépett többségi városgazdák most megtanulhatják, milyen az, amikor szeparatistáknak, az egységes román nemzetállam szétszabdalására törekvő hazaárulóknak kiáltják ki őket. A helyzet azonban ennél sokkal komolyabb azok után, hogy Nyugati Szövetség (AVE) néven társulást hozott létre a négy nyugat-erdélyi nagyváros. Bármennyire is igyekeznek kihangsúlyozni Emil Bocék, hogy összefogásuknak nincs köze semmiféle tervhez, amely területi szeparatizmust céloz vagy megkérdőjelezi a román állam egységes voltát, vagy hogy ez a projekt nem irányul Bukarest ellen, a képlet roppant egyszerű. A rendszerváltás óta dinamikus fejlődésnek indult megyeszékhelyek vezetői nagyon jól látják, hogy fenntartható fejlődésük útjában egyetlen akadály tornyosul: a bukaresti adminisztráció. A román állam képtelen megfelelni a társadalom elvárásainak, a fővárosban kicsúcsosodó bürokrácia és korrupció a központi apparátushoz hasonlóan a vidéket, az egész országot is egy helyben topogásra ítéli. Napjainkra a többségi lakosság egyre szélesebb rétege, a román közszereplők közül pedig egyre többen osztják, amit a magyar politikusok, önkormányzati vezetők hangoztatnak harminc éve: ahelyett, hogy a gyarapodást segítené elő, a román állam sokkal inkább hátráltatja a települések, régiók előmenetelét. Az infrastruktúra-hálózat kiépítésének elszabotálásától a regionális kórházak megépítésének bűnös halogatásáig rengeteg példát lehetne sorolni Bukarest működésképtelenségének, rosszindulatának alátámasztására, amit román önkormányzati vezetők immár nem restellnek szóvá tenni. Persze nem úgy, ahogy tette azt Sabin Gherman az éppen húsz évvel ezelőtt közzétett Elegem van Romániából elnevezésű kiáltvánnyal, nekik ugyanis „csak” Bukarestből lett elegük. Zene a fülnek hallani, amint román polgármesterek érvelnek a szubszidiaritás fontossága mellett, a fejlődés egyik hajtóerejének azt nevezve, ha a döntések a lehető legközelebb születnek meg az állampolgárokhoz.

Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy az erdélyi városok jogilag frissen szárba szökkent együttműködésének motorjai ellenzéki polgármesterek, akik ideológiai szempontból is szemben állnak a jelenlegi balliberális román kormánnyal. Ez azonban még nem von le semmit a kezdeményezés jelentőségéből. Bármennyire is igyekeznek eltolni maguktól a szeparatizmus vádját, szabadulni próbálva a magyar önrendelkezési törekvésekkel történő cinkos összejátszás bélyegétől, a Temesváron elindult összefogás kiszabadította a szellemet a palackból. Amúgy pedig öreg hiba lenne elintézni annyival a dolgot, hogy mindössze négy liberális elöljáró politikai-választási akciójáról van szó, elvégre a négy város összlakossága súrolja a milliót, a társuláshoz pedig a hírek szerint hamarosan új települések csatlakoznak.

Bukarest számára alaposan föl van adva a lecke...

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. március 07., csütörtök

Család, gyerekvállalás, jövőkép

Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben nem érdekli a politikai elitet, az összetett családtámogatási csomag máris több kelet-közép-európai ország szakembereinek és politikusainak keltette fel a figyelmét.

Nánó Csaba 2019. március 04., hétfő

Sajátos román Stockholm-szindróma

A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt politikusok kerültek az élvonalba. Akik ilyen vagy olyan módon be vannak sározva, azoknak legfőbb törekvésük, hogy leigázzák, maguk alá gyűrjék az igazságszolgáltatást. Ez ellen tüntet ismét az ország.

Somogyi Botond 2019. március 03., vasárnap

Család, megélhetés vagy meggazdagodás?

Vannak, akiket a szükség hajt, megint másokat a divat űz messzire. A megnyílt határok, a felgyorsult kommunikáció, az olcsó fapadosok lehetővé tették, hogy hipp-hopp néhány perc vagy óra alatt Európa különböző városaiban találjuk magunkat.

Makkay József 2019. február 28., csütörtök

A velünk élő kommunista örökség

A kommunizmus öröksége nem egy megfoghatatlan fogalom, nem a messzi múlt ködébe vesző balos propaganda, hanem egy 45 éves időszak szörnyű kísértetjárása, amely milliók bebörtönzésével, meghurcolásával és kivégzésével írta be nevét a történelembe.

2019. február 26., kedd

Csáky szalmájában vész el a Beneš-dekrétumok ügye?

Egy helyben topog a felvidéki magyarságot kifosztó Beneš-dekrétumok ügye. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága foglalkozott az üggyel, néppárti nyomásra most mégis lekerül napirendről. Az időhúzásban szerepe van Csáky Pál felvidéki EP-képviselőnek is.

2019. február 23., szombat

Négy éve pattog a Napoca-labda az RMDSZ térfelén

Beszédében Călin-Popescu Tăriceanu azt követelte, hogy Kolozsvár szakítson a kommunista örökséggel, és a város térjen vissza eredeti román nevéhez, a Clujhoz, mivel a Napoca nem egyéb, mint a kommunista diktatúra itt felejtett kísértete.

Makkay József 2019. február 22., péntek

Miért nem jön össze a közös EP-lista?

Ha valami foglalkoztatja a politikusokat, akkor a választások kimenetele bizonyosan. Az erdélyi magyar politizálás számára nehezen kiheverhető csapás lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben az RMDSZ kiesik az Európai Parlamentből.

Nánó Csaba 2019. február 19., kedd

Elhatároztam, lerázom a rabigát

Egyre növekvő tisztelettel tekintek azokra, akiknek sikerül megszabadulniuk a tévéjüktől. Erős emberek, nagyszerű karakterek, akik vállalják az elvonási tünetekkel járó összes kínt, hogy aztán szabadon élhessék életüket.

2019. február 17., vasárnap

Milyen hely Marosvásárhely?

Egy etnikai közösség jelenlétének a településeken az utcák, terek neveiben is tükröződnie kellene. A marosvásárhelyi utcák hivatalos névjegyzékét átfutva, kiderült: a listán 460 utca neve szerepel, közülük mindössze 40 magyar, illetve magyar vonatkozású.

Rostás Szabolcs 2019. február 14., csütörtök

Vitamin és népesedéspolitika

Orbán Viktor jóformán el sem lépett a mikrofontól hagyományos évértékelőjén, és a sajtó egy része azóta is találgatja/számolgatja, várhatóan mekkora tételt jelent Magyarország költségvetéséből a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv. 

Vélemény
Makkay József: Család, gyerekvállalás, jövőkép

Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben ...

Nánó Csaba: Sajátos román Stockholm-szindróma

A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt politikusok kerültek az élvonalba. ...

Somogyi Botond: Család, megélhetés vagy meggazdagodás?

Vannak, akiket a szükség hajt, megint másokat a divat űz messzire. A megnyílt határok, a felgyorsult kommunikáció, ...

Hallgassa online rádióinkat