HIRDETÉS
A Győr történelmet írt, hiszen negyedszer nyerte meg a legrangosabb európai kupát, a Bajnokok Ligáját – ezt mindenki tudja. De hogy miért és hogyan, azt talán kevesebben. Nyilván fel lehet lapozni a könyveket vagy megnézni a világhálón megjelent eredményeket és statisztikákat. De a dolog nyitja szerintem nem az adatokban rejlik. Azaz nem csak azokban. Hanem sokkal inkább a hozzáállásban, a kiszámíthatóságban, az egységben, a küzdeni akarásban, a folyamatos építkezésben, a stabilitásban és még sok minden másban.
A budapesti Final Fourban a kontinens négy legjobb csapata találkozott. Közülük három az elmúlt években szinte minden alkalommal ott volt a legjobb négy között. Az biztos, hogy a kvartett mind a négy együttese (talán az orosz Rostov Don kevésbé) idegenlégiósok sorát vonultatja fel. A külföldi sztárok azért szerződnek a kelet-európai klubokhoz, hogy sok pénzt keressenek. De talán mégis van egy-két olyan összetevője a BL-győzelemnek, amely nem minden csapat esetében adott.
Az egyik a hagyomány: Győrön kívül a másik három város kézilabdacsapatának nincsenek évtizedekre visszamenő hagyományai. Pédául a Vardar Szkopje utolsó alkalommal volt jelen a Final Fourban, a tulajdonos visszavonulását követően valószínűleg szétesik a csapat. A kiszámíthatóság sem elhanyagolható: míg Győrben a támogatónak köszönhetően folyamatosan építkeznek, addig Bukarestben mindig csak a következő évre terveznek: újabb játékosok, újabb edző. „Nincs folyamatosság, nincs kiszámíthatóság, mindenki egyénieskedik” – nyilatkozta a Final Fourt követően a románok sztárja, Cristina Neagu is.
És még valami, ami nagyon lényeges. Lehet, hogy Győrbe is „zsoldosok” érkeznek, akik a pénzt és a kiemelkedő eredmények elérését látják maguk előtt, de a közönségnek, a vezetőségnek, a helyi miliőnek köszönhetően olyan csapategység alakul ki, amit a többi klubnál nehezen lehet érzékelni, kézzel fogni. Győrben viszont igen.
A keretét tekintve – főleg miután a sérült Tomori, Mörk és Knedliková nem játszhatott a hét végén – az ETO az egyik leggyengébb volt a Final Fourba jutottak közül. Mégis első lett. Mert a játékosok képesek voltak küzdeni egymásért, a csapatért, a közönségért, nem csak magukért. Amikor vasárnap a döntő előtt a játékosok felálltak a pályára, szinte már láttam, hogy itt csak egy csapat nyerhet: amíg a makedón klub játékosai a BL-himnusz alatt egy helyben idegesen toporogtak, addig a győri lányok egymásba kapaszkodva mosolyogtak és biztatták egymást.
Ambros Martín BL-címvédéssel búcsúzik az ETO-tól – hat év után. Jövőre a Győrnél is nagy változások lesznek, több játékos távozik, újak jönnek. Hosszú idő után a vezetőség döntését követően újra magyar edzője lesz a Rába-partiaknak a jelenlegi másodedző, Danyi Gábor személyében. Már most kíváncsian várhatjuk, hogy a sok változás következtében jövőre milyen eredményekre lesznek képesek Görbicz Anitáék.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői ...
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor ...
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
