HIRDETÉS
A Győr történelmet írt, hiszen negyedszer nyerte meg a legrangosabb európai kupát, a Bajnokok Ligáját – ezt mindenki tudja. De hogy miért és hogyan, azt talán kevesebben. Nyilván fel lehet lapozni a könyveket vagy megnézni a világhálón megjelent eredményeket és statisztikákat. De a dolog nyitja szerintem nem az adatokban rejlik. Azaz nem csak azokban. Hanem sokkal inkább a hozzáállásban, a kiszámíthatóságban, az egységben, a küzdeni akarásban, a folyamatos építkezésben, a stabilitásban és még sok minden másban.
A budapesti Final Fourban a kontinens négy legjobb csapata találkozott. Közülük három az elmúlt években szinte minden alkalommal ott volt a legjobb négy között. Az biztos, hogy a kvartett mind a négy együttese (talán az orosz Rostov Don kevésbé) idegenlégiósok sorát vonultatja fel. A külföldi sztárok azért szerződnek a kelet-európai klubokhoz, hogy sok pénzt keressenek. De talán mégis van egy-két olyan összetevője a BL-győzelemnek, amely nem minden csapat esetében adott.
Az egyik a hagyomány: Győrön kívül a másik három város kézilabdacsapatának nincsenek évtizedekre visszamenő hagyományai. Pédául a Vardar Szkopje utolsó alkalommal volt jelen a Final Fourban, a tulajdonos visszavonulását követően valószínűleg szétesik a csapat. A kiszámíthatóság sem elhanyagolható: míg Győrben a támogatónak köszönhetően folyamatosan építkeznek, addig Bukarestben mindig csak a következő évre terveznek: újabb játékosok, újabb edző. „Nincs folyamatosság, nincs kiszámíthatóság, mindenki egyénieskedik” – nyilatkozta a Final Fourt követően a románok sztárja, Cristina Neagu is.
És még valami, ami nagyon lényeges. Lehet, hogy Győrbe is „zsoldosok” érkeznek, akik a pénzt és a kiemelkedő eredmények elérését látják maguk előtt, de a közönségnek, a vezetőségnek, a helyi miliőnek köszönhetően olyan csapategység alakul ki, amit a többi klubnál nehezen lehet érzékelni, kézzel fogni. Győrben viszont igen.
A keretét tekintve – főleg miután a sérült Tomori, Mörk és Knedliková nem játszhatott a hét végén – az ETO az egyik leggyengébb volt a Final Fourba jutottak közül. Mégis első lett. Mert a játékosok képesek voltak küzdeni egymásért, a csapatért, a közönségért, nem csak magukért. Amikor vasárnap a döntő előtt a játékosok felálltak a pályára, szinte már láttam, hogy itt csak egy csapat nyerhet: amíg a makedón klub játékosai a BL-himnusz alatt egy helyben idegesen toporogtak, addig a győri lányok egymásba kapaszkodva mosolyogtak és biztatták egymást.
Ambros Martín BL-címvédéssel búcsúzik az ETO-tól – hat év után. Jövőre a Győrnél is nagy változások lesznek, több játékos távozik, újak jönnek. Hosszú idő után a vezetőség döntését követően újra magyar edzője lesz a Rába-partiaknak a jelenlegi másodedző, Danyi Gábor személyében. Már most kíváncsian várhatjuk, hogy a sok változás következtében jövőre milyen eredményekre lesznek képesek Görbicz Anitáék.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
