Benjamin Franklin állapította meg századokkal ezelőtt, hogy az ember három dologtól nem szabadulhat: a haláltól, az adózástól és az ápolónőktől. Utóbbit arra értette, hogy életünk folyamán előbb vagy utóbb mindannyian megbetegszünk, egészségügyi ellátásra, ápolásra szorulunk. A civilizált világban ezt már akkor tudták, amikor Románia még csirájában sem létezett, és arra ösztönözte őket, hogy ráeszméljenek: a betegséggel nemcsak meg kell küzdeni, hanem elejét is lehet és kell venni. Így viszonylag rövid idő alatt kiépítettek egy olyan rendszert, ahol a megelőzésen van a hangsúly. És ez így történik minden normális országban. Hiszen a fiatalság oktatása és a biztonság mellett talán polgárai egészségi állapotának megőrzése tartozik az állam elsődleges feladatai közé. Természetesen ezzel mindenki jól jár...
Évezredek óta tudjuk, ép testben ép lélek lakozik, és ez nem azt jelenti, hogy a közösség összes tagjának élsportolónak kellene lennie. De azért egy teljesítményképes társadalomhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy polgárai épek és egészségesek legyenek, akik nem segélyből és betegnyugdíjból tengetik napjaikat. Mifelénk nemhogy megelőznék a bajokat, de ha kórházba kerül az ember, nem biztos, hogy onnan élve ki is jut. Egy négy évvel ezelőtti Eurostat-jelentés – ez a hivatal foglalkozik az európai uniós statisztikákkal – kimutatta, hogy Romániában a kórházban elhunytak fele (!) megfelelő kezeléssel és gyógyszerekkel megmenthető lett volna. Egy ennél is frissebb kimutatás szerint ötből négy romániai polgár nem halt volna meg, ha a betegségmegelőzés normálisan működik.
A mostani „van is, nincs is” kormány erre a gondra keresi a megoldást. Sürgősségi kormányrendelettel szándékoznak bevezetni, hogy az országos népegészségügyi programokra fordított pénzösszegekhez ezentúl ne csak az állami egészségügyi intézmények, hanem a magánklinikák is hozzájussanak. Vagyis az állam által a súlyos betegségek – mint a HIV-fertőzés okozta betegséget, a daganatos betegségeket, tuberkulózist, szívbetegségeket, a szklerózis multiplexet – megelőzősére és kezelésére fordított pénzekből részesüljenek a magánklinikák is.
A javaslat a szakértők szerint több sebből is vérzik. Állami szinten az egészségügy majdhogynem a klinikai halál állapotában van. A kevéske pénzből pedig most a magánszférának is akarnak osztani. Ahelyett, hogy az állam azon igyekezne, hogy ne kelljen a betegnek hónapokat várnia egy vizsgálatra vagy kezelésre – ha pedig beutalják, ne otthonról hozzon kötszert és ne a patikában legyen kénytelen beszerezni a gyógyszert –, az anyagiak egy részét most a magánszféra felé akarja eltéríteni.
Jelenleg ott tartunk, hogy amennyiben az állam kezére jut a polgár, számára lassan már csak az ima marad egészségének helyreállítása vagy megmaradása érdekében. A padlót fogott egészségügyi rendszer számára – gyakran előfordul, hogy az a bizonyos egészségügyi kártya sem működik – a csődöt jelentené, ha az állam még azt a keveset is többfelé osztaná. (Romániában a nemzeti bruttó össztermék öt százalékát kapja az egészségügy, míg az európai uniós átlag meghaladja a nyolc százalékot.)
Az orvosi ellátás elméletileg minden embernek alanyi joga, amely alkotmányos szinten biztosítva van. Ugyanakkor mindenki tudja, mekkora a különbség egy állami és egy magánklinika között. Ahogy a liberális egészségügyi miniszter nemrég egy őszinte pillanatában cinikusan megjegyezte: akinek több pénze van, az valószínűleg többet is él.
A nagyon elrontott rendszer rendbetétele pedig egyelőre lehetetlen feladatnak tűnik.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a nagyszabású, 800 milliárd eurós terve, ami egy esetleges háború esetén az EU védelmi képességeinek megerősítésére szolgál.
Sok vállalkozó méltatlankodik, amikor a kormány minimálbért emel. A munkavállaló szempontjából viszont azon töprengtem el, egyáltalán mire elég ez a bér?
Öt napig tartott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök realitásérzéke helyreálljon: miután pénteken a Fehér Házban még úgy érezte, kérdőre vonhatja Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt, kedden már jelezte, kész a teljes együttműködésre.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök ...
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.