Benjamin Franklin állapította meg századokkal ezelőtt, hogy az ember három dologtól nem szabadulhat: a haláltól, az adózástól és az ápolónőktől. Utóbbit arra értette, hogy életünk folyamán előbb vagy utóbb mindannyian megbetegszünk, egészségügyi ellátásra, ápolásra szorulunk. A civilizált világban ezt már akkor tudták, amikor Románia még csirájában sem létezett, és arra ösztönözte őket, hogy ráeszméljenek: a betegséggel nemcsak meg kell küzdeni, hanem elejét is lehet és kell venni. Így viszonylag rövid idő alatt kiépítettek egy olyan rendszert, ahol a megelőzésen van a hangsúly. És ez így történik minden normális országban. Hiszen a fiatalság oktatása és a biztonság mellett talán polgárai egészségi állapotának megőrzése tartozik az állam elsődleges feladatai közé. Természetesen ezzel mindenki jól jár...
Évezredek óta tudjuk, ép testben ép lélek lakozik, és ez nem azt jelenti, hogy a közösség összes tagjának élsportolónak kellene lennie. De azért egy teljesítményképes társadalomhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy polgárai épek és egészségesek legyenek, akik nem segélyből és betegnyugdíjból tengetik napjaikat. Mifelénk nemhogy megelőznék a bajokat, de ha kórházba kerül az ember, nem biztos, hogy onnan élve ki is jut. Egy négy évvel ezelőtti Eurostat-jelentés – ez a hivatal foglalkozik az európai uniós statisztikákkal – kimutatta, hogy Romániában a kórházban elhunytak fele (!) megfelelő kezeléssel és gyógyszerekkel megmenthető lett volna. Egy ennél is frissebb kimutatás szerint ötből négy romániai polgár nem halt volna meg, ha a betegségmegelőzés normálisan működik.
A mostani „van is, nincs is” kormány erre a gondra keresi a megoldást. Sürgősségi kormányrendelettel szándékoznak bevezetni, hogy az országos népegészségügyi programokra fordított pénzösszegekhez ezentúl ne csak az állami egészségügyi intézmények, hanem a magánklinikák is hozzájussanak. Vagyis az állam által a súlyos betegségek – mint a HIV-fertőzés okozta betegséget, a daganatos betegségeket, tuberkulózist, szívbetegségeket, a szklerózis multiplexet – megelőzősére és kezelésére fordított pénzekből részesüljenek a magánklinikák is.
A javaslat a szakértők szerint több sebből is vérzik. Állami szinten az egészségügy majdhogynem a klinikai halál állapotában van. A kevéske pénzből pedig most a magánszférának is akarnak osztani. Ahelyett, hogy az állam azon igyekezne, hogy ne kelljen a betegnek hónapokat várnia egy vizsgálatra vagy kezelésre – ha pedig beutalják, ne otthonról hozzon kötszert és ne a patikában legyen kénytelen beszerezni a gyógyszert –, az anyagiak egy részét most a magánszféra felé akarja eltéríteni.
Jelenleg ott tartunk, hogy amennyiben az állam kezére jut a polgár, számára lassan már csak az ima marad egészségének helyreállítása vagy megmaradása érdekében. A padlót fogott egészségügyi rendszer számára – gyakran előfordul, hogy az a bizonyos egészségügyi kártya sem működik – a csődöt jelentené, ha az állam még azt a keveset is többfelé osztaná. (Romániában a nemzeti bruttó össztermék öt százalékát kapja az egészségügy, míg az európai uniós átlag meghaladja a nyolc százalékot.)
Az orvosi ellátás elméletileg minden embernek alanyi joga, amely alkotmányos szinten biztosítva van. Ugyanakkor mindenki tudja, mekkora a különbség egy állami és egy magánklinika között. Ahogy a liberális egészségügyi miniszter nemrég egy őszinte pillanatában cinikusan megjegyezte: akinek több pénze van, az valószínűleg többet is él.
A nagyon elrontott rendszer rendbetétele pedig egyelőre lehetetlen feladatnak tűnik.
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát Tőkés Lászlóról.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában hallgatták előadásait. Vagy azok a fiatalok, akik világszerte követték bejegyzéseit.
A pedagógusok elégedetlensége kapcsán sok a pró és kontra vélemény. Aki nem lát bele az oktatás folyamatába, nem érti, miért panaszkodnak annyit a tanárok. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában ...
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.