HIRDETÉS
Kemény vagy szép szavakkal könnyű félrevezetni az embereket. Általában politikusok fegyvere mindkettő, és ha jókor, jó helyen mondanak ki bizonyos dolgokat, a többség hajlamos rábólintani még a féligazságokra is. Ezekből pedig általában félretájékoztatás születik, ami napjainkban egyre jobban elharapózik még a közbeszéd szintjén is.
Nem akarom részleteiben elemezni a Sargentini-jelentést, nem az én tisztem, megtették és megteszik ezt hivatásos politikai elemzők, politikusok és a köznép egyaránt. Hiszen véleményre mindenkinek joga van, ha nem is mindig ért ahhoz, amiről nyilatkozik.
Morvai Krisztina, Magyarország EP-képviselője szerint „a szovjet jog és az államelmélet volt az, ami azt mondta: tulajdonképpen nincs szükség jogra és szabályokra, csak politikailag megbízható emberekre, akik az értékrendet végrehajtják”. A Sargentini-jelentésben ugyanis olyan dolgok miatt támadják Magyarországot, amelyek nincsenek európai normákba lefektetve, nem szerepelnek az unió jogrendszerében, az EU-nak nincs is hatásköre bizonyos kérdések vizsgálatára. Budapest mindazonáltal megkapta a fejmosást, Bukarest pedig állandóan megússza a számonkérést, elsősorban kisebbségi ügyekben...
Nyilván a két ország nem ugyanazokkal a gondokkal küzd. Romániát elkerülte a migránsáradat, de itt vannak a különféle nemzetiségek, amelyek néha ugyanolyan kirekesztve érzik magukat a nagy közösből, mintha valamiféle bevándorlók lennének. Sokak számára érthetetlen, hogy uniós szinten miért nem néznek a körmükre a román vezetőknek, például a magyar kisebbség helyzete miatt. Erre az európai hatalmasságok válasza: nem avatkoznak a tagországok belügyeibe. Joggal kérdezhetjük: a menekültek befogadása vagy elutasítása nem belügy? Nem kellene mindenkinek magának döntenie arról, hogy nemzetét milyen módon védi meg?
Magyarországot megfedték európai szinten, miközben Romániában elképesztő dolgokat művelnek velünk. Az ellenünk hozott intézkedések látszólag senkit sem érdekelnek. Lehet, mi sem dörömbölünk elég hangosan az unió illetékeseinek ajtóin. Legutóbb a tanügyben tört ki a botrány –immár hányadszor? –, mert ránk erőszakolnak olyasmit, amivel sehogyan sem békülhetünk ki. Hiszen itt gyerekeink jövőjéről van szó, és ez legalább olyan súlyos kérdés, minthogy jöjjenek vagy sem a menekültek.
Ha azt állítják az unióban (és nem csak), hogy Magyarországon diktatúra van, akkor Romániában egyes történések egyenesen a sztálini időket idézik. Ami a nyugatiak szemében szinte mindegy, ám mi a saját bőrünkön érezzük mindezt.
Létkérdés, hogy tovább lássunk az orrunknál és felfogjuk: a globalista nyomással szemben a nemzetállam jelenthet csak védelmet. A nemzetállam, amely nem feltétlenül intoleráns, demagóg, asszimilációra törekvő, mint amilyenek a kisantant államok.
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes fát kivágta. Csak akkor jöttünk rá, hogy az ortodox egyház vette meg, amikor egyik napról a másikra egy fatemplom épült a kertben.
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?
A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában.
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot.
Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai.
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes ...
A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...
