Zsúfolásig megtelt a kultúrotthon, ketten is ültek egy széken. A később érkezők a fal mellett sorakoztak. A falu krémje szépen kiöltözve az első sorban foglalt helyet, középen a polgármesterrel. Az előadót, bizonyos X urat, már megelőzte a híre, a szomszédos falvak lakói csodadoktorként emlegették, noha nem volt orvos. Rendkívüli önismereti tréninget tart –mondták és furcsán mosolyogtak hozzá.
Végre ide is sikerült elhívni, igaz, nem kis erőfeszítés árán. Pontban nyolc órakor kifogástalan kinézetű úriember lépett a színpadra. – Jó estét kívánok, X vagyok! – mutatkozott be, nagy taps csendült fel. A fejével biccentett, mire két helybéli fiatalember óriási dobozt hozott be a színpadra, egy másik üreset pedig az ajtó mellé helyezett el.
Köszönöm! – villantotta meg tökéletes fogsorát az előadó, majd rögtön belevágott. – Mindannyiunknak vannak vágyai, néha elérhetetlennek tűnő kívánságai, álmai. Ilyen az emberi természet. És ez jó, hisz ez viszi előre a világot. Mert minden dolog kiindulópontja az ember. Éppen ezért, ha nem vagyunk megbékélve önmagunkkal, akkor a világgal sem. Ha nem vagyunk megelégedve önmagunkkal, akkor az megkeseríti a mindennapjainkat. Van, aki magasabb szeretne lenni, van, aki alacsonyabb, szebb arcbőrről, fehérebb fogakról, nagyobb mellekről, kisebb fenékről, izmosabb hasról álmodik. Tudom, hihetetlennek tűnik, de mindez most valóra válhat! Ön például mit szeret a legjobban magában? –szegezte hirtelen a kérdést K-nénak, aki pironkodva nézett körbe. – Talán a mosolyomat – válaszolta halkan és el is mosolyodott. – Erre valóban büszke lehet, gyönyörű a mosolya. És mi az, amit nem szeret, amit kicserélne magán? – tette fel az újabb kérdést X úr.
A fájós derekamat cserélném ki egy jobbra, vékonyabbra – válaszolta most már bátran K-né. Néhányan bólogattak, hogy azt ők is, mások egyéb dolgokat emlegettek. – Akkor jöjjön, biztos találunk itt egy szép, sudár derekat – nyújtotta kezét az előadó és felsegítette a nőt a színpadra. Egy kicsit turkált a dobozban, majd átnyújtotta neki a kívánt darabot. K-né örömtől sugárzó arccal tért vissza a helyére.
– Tessék, szeretne még kicserélni valamit? Ne szégyelljék, mindenki szeretne változtatni magán valamit. Jöjjenek, vigyék, vegyék ki bátran, amit akarnak. Nem csalás, nem ámítás!
Néhányan bátortalanul a színpad felé indultak, a következő percben a tömeg megrohamozta a dobozt, egymás után szedték ki, végül már egymás kezéből tépték ki a formásabb lábakat, sugárzó tekinteteket, dúsabb hajat stb. Amikor már mindenki megkaparintott magának valamit, ismét megszólalt az előadó.
– Köszönöm, hogy itt voltak, viseljék boldogan és megelégedéssel ezeket! Ja, és még valami – tette hozzá, mintha csak mellesleg. – Távozáskor, kérném, hogy az ajtónál levő dobozba mindenki tegye bele azt, amit a legjobban szeret magában. Valamit valamiért, nem? – nkacagott.
A teremben néma csend lett. –n Ön, kedves hölgyem, például a mosolyát. Hisz az előbb mondta, azt szereti a legjobban. Csalni nem ér, láttam, hogy a szeplős vállát akarta beletenni. Ön, uram, a délceg tartását tegye bele, amiről már messziről felismerik a fehérnépek. Mindenki szép sorjában. Igyekezzenek, még jelenésem van egy másik helyszínen is – vált fenyegetőre a hangja.
Csaló! – harsant fel az egyik falubeli, amint felocsúdott a meglepetésből. Csaló! – zúgta a falu népe. A cubákjaimat nem adom! – visította egy asszony. Fogjátok meg, kapjuk el! – kiáltotta valaki és a tömeg megindult az előadó felé. Ő elegánsan meghajolt, majd gyorsan eltűnt a függöny mögött.
– Mocskos gazember! Sátánfajzat! – fújtattak lihegve később az emberek, miután tűvé tették az egész kultúrházat, de mintha csak a föld nyelte volna el, nem találták X urat. Egy darabig még keresték, szitkozódtak, az újonnan szerzett „kincseket”elhajigálták, majd lassan szétszéledt a tömeg. Egy öregasszony titokban boldogan simította meg ráncos arcát, K-nénak már nem is fájt a dereka, azt sem bánta, ha már nem olyan vékony, mint tizenévekkel ezelőtt, a délceg tartású férfi még jobban kihúzta magát. Így vonult mindenki haza magával elégedetten.
X úr pedig még visszanézett a falura a dombról, ahová menekülés közben felkapaszkodott, és örvendett az újabb sikeres estének.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.