Somogyi Botond

2019. március 03., 10:35

Család, megélhetés vagy meggazdagodás?

 Nem vesszük vissza az iskolába – mondták az iskola vezetőségi tanácsának gyűlését követően. Az ülésen úgy határoztak, a kislány kérését elutasítják. Pedig több mint öt évig, első osztálytól járt a tanintézménybe. És hogy külföldre ment, nem az ő hibája volt: az édesanya határozott úgy, hogy Nyugat-Európában próbál szerencsét. És lányát magával vitte.

„Nagyon jó, szuper az egész” – írta a suliról a messze távolból egykori osztálytársainak a kislány. Még az első hónapokban. Aztán mintha minden megváltozott volna. Az üzenetek lassan elmaradtak. A hírek, amelyek a csonka családról haza-hazaszállingóztak, egyre elgondolkodtatóbbakká váltak. Sőt ijesztőkké. Nem kell a gyerek a mamának. Csak nyűg a hátán – hangzott el állítólag.

Most ismét itthon van. Haza kellett jönnie. Úgy látszik, a mama beváltotta ígéretét, és lányát hazaküldte. Csakhogy az egykori iskola nem úgy döntött, ahogy azt egyesek elvárták volna. Talán nem is meglepő módon. Merthogy a tinédzserről időközben sok minden kiderült: dohányzás, ivászat, drogozás. Hogy mi vezetett idáig, nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy az idegen környezetbe került fiatalnak nem tett jót az országváltás. És az sem mellékes, hogy a szülők korábban már elváltak.

De hány ilyen esetet tud felsorolni az ember? Szinte nincs olyan személy, akinek hozzátartozói, ismerősei ne lennének külföldön. Naponta hallunk híreket arról, hogy ez is, az is elhagyta az országot. A fiatal családok közül sok felbomlott. Ideiglenesen.

A szülők dolgozni mentek, a gyerekek itthon maradtak, többnyire nagyszülőknél. Rosszabb esetben távolabbi rokonoknál. Ideiglenesen – gondolják a szülők, és nyilván a gyermek is.

Csakhogy a távolság és az idő mindent elrág és megemészt: elsősorban a családi kapcsolatokat. Ha pedig azok elszakadtak, akkor hiába a hazautalt sok pénz. Ezeket az elpattant lelki szálakat nem lehet már összekötözni, csak visszabogozni. Legjobb esetben. Hiába a hazaküldött sok játék, több ezer euró, ha a gyermek itthon magát egyedül érzi, legtöbb esetben elhagyottnak. Arról nem is szólva, hogy az ilyen fiatalok a többiekkel szemben jogvédelmi, tanügyi, egészségügyi szempontból is hátrányban vannak. Hozzáértő pszichológusok szerint a mentális egészségügyi problémáik mintegy háromszor nagyobbak azokénál, akik hagyományos családban nőnek fel.

Mi hát a megoldás? Nehéz erre a kérdésre jó választ adni. Itthon maradni? Vannak, akiket a szükség hajt, mert hazai környezetben nem vagy csak nyomorogva tudnának megélni. Megint másokat a divat űz messzire, mondván, miért ne próbáljunk mi is szerencsét külföldön. A megnyílt határok, a felgyorsult kommunikáció, az olcsó fapadosok lehetővé tették, hogy hipp-hopp néhány perc vagy óra alatt Európa különböző városaiban találjuk magunkat. A jólétet látva a fiatalok okostelefonjukkal az iskolapadból kikerülve egyből azt szeretnék, hogy sokszobás villájuk, terepjárójuk legyen – lehetőleg minimális munkával, kínlódás nélkül. Erre ráerősít az is, hogy ha az itthon megszerzett képesítéssel hazai körülmények között viszonylag keveset kereshetnek, így miért ne menjenek olyan országba, ahol ugyanazért a munkáért legalább 1500 eurót kapnak.

Egy biztos,

a kimutatások szerint Romániában a szülők nélkül felnövő gyerekek száma egyre nő.

Egy tavalyelőtti felmérés alapján az országban mintegy negyedmillió fiatal élt apa vagy anya, sok esetben mindkettő nélkül. Az ország gazdasági helyzetét, az európai negatív népszaporulatot és az ennek tulajdonítható munkanélküliséget látva sajnos nehezen körvonalazódhat egy minden fél számára előnyös megoldás. Azt pedig egyre kevesebben veszik figyelembe, hogy a pénz és meggazdagodás mellett sokkal jobban kellene figyelni a családra.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. március 07., csütörtök

Család, gyerekvállalás, jövőkép

Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben nem érdekli a politikai elitet, az összetett családtámogatási csomag máris több kelet-közép-európai ország szakembereinek és politikusainak keltette fel a figyelmét.

Nánó Csaba 2019. március 04., hétfő

Sajátos román Stockholm-szindróma

A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt politikusok kerültek az élvonalba. Akik ilyen vagy olyan módon be vannak sározva, azoknak legfőbb törekvésük, hogy leigázzák, maguk alá gyűrjék az igazságszolgáltatást. Ez ellen tüntet ismét az ország.

Makkay József 2019. február 28., csütörtök

A velünk élő kommunista örökség

A kommunizmus öröksége nem egy megfoghatatlan fogalom, nem a messzi múlt ködébe vesző balos propaganda, hanem egy 45 éves időszak szörnyű kísértetjárása, amely milliók bebörtönzésével, meghurcolásával és kivégzésével írta be nevét a történelembe.

2019. február 26., kedd

Csáky szalmájában vész el a Beneš-dekrétumok ügye?

Egy helyben topog a felvidéki magyarságot kifosztó Beneš-dekrétumok ügye. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága foglalkozott az üggyel, néppárti nyomásra most mégis lekerül napirendről. Az időhúzásban szerepe van Csáky Pál felvidéki EP-képviselőnek is.

2019. február 23., szombat

Négy éve pattog a Napoca-labda az RMDSZ térfelén

Beszédében Călin-Popescu Tăriceanu azt követelte, hogy Kolozsvár szakítson a kommunista örökséggel, és a város térjen vissza eredeti román nevéhez, a Clujhoz, mivel a Napoca nem egyéb, mint a kommunista diktatúra itt felejtett kísértete.

Makkay József 2019. február 22., péntek

Miért nem jön össze a közös EP-lista?

Ha valami foglalkoztatja a politikusokat, akkor a választások kimenetele bizonyosan. Az erdélyi magyar politizálás számára nehezen kiheverhető csapás lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben az RMDSZ kiesik az Európai Parlamentből.

Nánó Csaba 2019. február 19., kedd

Elhatároztam, lerázom a rabigát

Egyre növekvő tisztelettel tekintek azokra, akiknek sikerül megszabadulniuk a tévéjüktől. Erős emberek, nagyszerű karakterek, akik vállalják az elvonási tünetekkel járó összes kínt, hogy aztán szabadon élhessék életüket.

2019. február 17., vasárnap

Milyen hely Marosvásárhely?

Egy etnikai közösség jelenlétének a településeken az utcák, terek neveiben is tükröződnie kellene. A marosvásárhelyi utcák hivatalos névjegyzékét átfutva, kiderült: a listán 460 utca neve szerepel, közülük mindössze 40 magyar, illetve magyar vonatkozású.

Rostás Szabolcs 2019. február 14., csütörtök

Vitamin és népesedéspolitika

Orbán Viktor jóformán el sem lépett a mikrofontól hagyományos évértékelőjén, és a sajtó egy része azóta is találgatja/számolgatja, várhatóan mekkora tételt jelent Magyarország költségvetéséből a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv. 

Somogyi Botond 2019. február 13., szerda

Nem lehetsz lúzer a lézerben, avagy egy szülinapi ajándék

A program szoros. A szülők három órára bérlik a helyiséget. A szabályok elmagyarázását és a csapatok megválasztását követően másfél óráig tart az „öldöklés” a sötétben, folyamatosan rohanva a fülledt, szellőztetés nélküli „hadszíntéren”.

Vélemény
Makkay József: Család, gyerekvállalás, jövőkép

Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben ...

Nánó Csaba: Sajátos román Stockholm-szindróma

A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt politikusok kerültek az élvonalba. ...

Makkay József: A velünk élő kommunista örökség

A kommunizmus öröksége nem egy megfoghatatlan fogalom, nem a messzi múlt ködébe vesző balos propaganda, hanem egy ...

Hallgassa online rádióinkat