HIRDETÉS
A hazai születések számának drasztikus csökkenése rég el kellett volna gondolkoztassa a román kormányt arról, hogy e folyamat megállítását abszolút prioritássá tegye. Miközben gazdaságélénkítő programokról, fizetésemelésekről és minden más tetszetős dologról politikai vita folyik, éppen az a jól átgondolt családtámogatási csomag hiányzik a bukaresti politizálásból, amelyet nemcsak kelet-európai, hanem uniós követendő példaként fogadott el a magyar kormány. Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben nem érdekli a politikai elitet – amely azzal van elfoglalva, hogyan büntesse meg Magyarországot, illetve a magyar kormánypártot –, az összetett családtámogatási csomag máris több kelet-közép-európai ország szakembereinek és politikusainak keltette fel a figyelmét. Az Európa-szerte rohamosan elöregedő lakosság és a csökkenő gyereklétszám már több ország nemzetileg elkötelezett kormányában kongatta meg a vészharangokat, így többen is behatóan érdeklődnek a magyar kezdeményezés iránt.
Persze nem könnyű a mai Európai Unióban átfogó családvédelmi kezdeményezésben gondolkodni olyan körülmények között, amikor több nyugat-európai politikus számára az aktív lakosság pótlása körülbelül annyit jelent, mintha banánt vagy cukornádból készült cukrot importálna: ha nincs elegendő munkáskéz, behozza migránsok formájában a Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából. Az ezzel járó következményeket senki nem gondolja végig, mégis sok politikus számára első látásra ez tűnik a legészszerűbb és legolcsóbb megoldásnak. Nehéz tehát az ilyen mentalitások mentén megosztott Európában közös nevezőre hozott családvédelemről, családtámogatásról, közös demográfiai jövőtervezésről beszélni. A „politikailag korrekt” gondolkodásra épülő európai trendből ezért lóg ki az „ósdi” magyar kezdeményezés, amely keresztény hagyományokra, illetve sok évszázados nemzeti tapasztalatokra alapoz.
A magyarság Kárpát-medencei megmaradásának és megerősödésének lehetőségét támogató új csomag azonban egyértelműen jövőépítő kezdeményezés, pozitív hatásait pedig a következő években és évtizedekben fogja megérezni a nemzet. Az utódállamokba rekedt magyarság számára kidolgozott családtámogatási formák nyilván nem lehetnek annyira bőkezűek, mint az anyaországiak, de ezen a területen is jelentős előrelépést hozhat a szorosabbra fűzött közép-európai együttműködés, amelynek hajtómotorja éppen a magyar kormány. Talán sikerül rávenni Romániát is arra, hogy családpolitikája kerüljön prioritáslistára, különben aligha lehet mérsékelni az elvándorlás ütemét és serkenteni a gyerekvállalási kedvet.
Szakemberek szerint a gyökeres változáshoz azonban nemcsak anyagi támogatás, hanem mentalitásváltás is kell. Amihez nélkülözhetetlen oktatási rendszerünk „érzékennyé tétele”, családcentrikussá válása, hogy az iskola padjaiból kikerülő fiatalok – akár a rossz szülői példa ellenére is – fogékonyak legyenek a család jelentőségének elfogadására. Ha mindez adott, akkor a Kárpát-medencében a jövő nekünk dolgozik.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
