A hazai születések számának drasztikus csökkenése rég el kellett volna gondolkoztassa a román kormányt arról, hogy e folyamat megállítását abszolút prioritássá tegye. Miközben gazdaságélénkítő programokról, fizetésemelésekről és minden más tetszetős dologról politikai vita folyik, éppen az a jól átgondolt családtámogatási csomag hiányzik a bukaresti politizálásból, amelyet nemcsak kelet-európai, hanem uniós követendő példaként fogadott el a magyar kormány. Jóllehet az Európai Unió nyugati felében a magyar családtámogatási modell különösebben nem érdekli a politikai elitet – amely azzal van elfoglalva, hogyan büntesse meg Magyarországot, illetve a magyar kormánypártot –, az összetett családtámogatási csomag máris több kelet-közép-európai ország szakembereinek és politikusainak keltette fel a figyelmét. Az Európa-szerte rohamosan elöregedő lakosság és a csökkenő gyereklétszám már több ország nemzetileg elkötelezett kormányában kongatta meg a vészharangokat, így többen is behatóan érdeklődnek a magyar kezdeményezés iránt.
Persze nem könnyű a mai Európai Unióban átfogó családvédelmi kezdeményezésben gondolkodni olyan körülmények között, amikor több nyugat-európai politikus számára az aktív lakosság pótlása körülbelül annyit jelent, mintha banánt vagy cukornádból készült cukrot importálna: ha nincs elegendő munkáskéz, behozza migránsok formájában a Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából. Az ezzel járó következményeket senki nem gondolja végig, mégis sok politikus számára első látásra ez tűnik a legészszerűbb és legolcsóbb megoldásnak. Nehéz tehát az ilyen mentalitások mentén megosztott Európában közös nevezőre hozott családvédelemről, családtámogatásról, közös demográfiai jövőtervezésről beszélni. A „politikailag korrekt” gondolkodásra épülő európai trendből ezért lóg ki az „ósdi” magyar kezdeményezés, amely keresztény hagyományokra, illetve sok évszázados nemzeti tapasztalatokra alapoz.
A magyarság Kárpát-medencei megmaradásának és megerősödésének lehetőségét támogató új csomag azonban egyértelműen jövőépítő kezdeményezés, pozitív hatásait pedig a következő években és évtizedekben fogja megérezni a nemzet. Az utódállamokba rekedt magyarság számára kidolgozott családtámogatási formák nyilván nem lehetnek annyira bőkezűek, mint az anyaországiak, de ezen a területen is jelentős előrelépést hozhat a szorosabbra fűzött közép-európai együttműködés, amelynek hajtómotorja éppen a magyar kormány. Talán sikerül rávenni Romániát is arra, hogy családpolitikája kerüljön prioritáslistára, különben aligha lehet mérsékelni az elvándorlás ütemét és serkenteni a gyerekvállalási kedvet.
Szakemberek szerint a gyökeres változáshoz azonban nemcsak anyagi támogatás, hanem mentalitásváltás is kell. Amihez nélkülözhetetlen oktatási rendszerünk „érzékennyé tétele”, családcentrikussá válása, hogy az iskola padjaiból kikerülő fiatalok – akár a rossz szülői példa ellenére is – fogékonyak legyenek a család jelentőségének elfogadására. Ha mindez adott, akkor a Kárpát-medencében a jövő nekünk dolgozik.
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével?
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű nyugati országok körében, hogy az emberi jogok melletti fenenagy elkötelezettségük kinyilvánításaként sorozatosan jelentik be a palesztin állam elismerését.
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát Tőkés Lászlóról.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában hallgatták előadásait. Vagy azok a fiatalok, akik világszerte követték bejegyzéseit.
A pedagógusok elégedetlensége kapcsán sok a pró és kontra vélemény. Aki nem lát bele az oktatás folyamatába, nem érti, miért panaszkodnak annyit a tanárok. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű ...
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában ...
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.