A történelem során az emberiség megtapasztalta, hogy hiteles vezetőkkel a legkilátástalanabb kihívással is szembeszáll, a legnehezebb időkben is képes sikerrel venni az akadályokat. Nem véletlen, hogy Leónidasz spártai királyt a hellének vakon követték a biztos halálba a thermopülai csatában, Bonaparte Napóleonért katonái azért is rajongtak, mert velük menetelt a csatában, Dobó István kapitány pedig az egri várvédőkben tudta elültetni a hitet, hogy nem létezik lehetetlen. Manapság azonban ritkán akadnak hozzájuk fogható vezetők, ami természetesen nem véletlen, és nem csak a döntéshozói helyzetbe került választottakat jellemzi: a népnek olyan vezetői vannak, amilyeneket megérdemel...
Romániában a koronavírus-járvány terjedésének egyik oka, hogy az emberek jelentős része nem hisz a fertőzésveszélyben. Az már valahol veszett ügy, amikor büntetés terhe mellett kell rávenni a lakosságot saját és környezete egészségének megóvására, valamint arra, hogy ne veszélyeztesse mások egészségét. Persze az egyéni felelősségnek, magatartásnak mindenkor elsődlegesnek kellene lennie.
Nem mindegy azonban, hogy a vezetők milyen magatartást mutatnak. Sajnos a román miniszterelnök csak keveset tud meggyőzni például a maszkviselés létfontosságáról, de ugyanígy az államfő sem képes hitelt érdemlően bizonygatni, hogy az országban megfelelő módon zajlik a járvány megfékezése,
például a tesztelési eljárás. Bár a miniszterelnök váltig állítja, hogy Romániában akár 50 ezer teszt elvégzésére is létezik kapacitás, az élet naponta bizonyítja, hogy ezeket nincs kinek elvégeznie: a hatóságok tehetetlenségének netovábbja, amikor fertőzöttek közvetlen hozzátartozóit magánklinikára küldik tesztelésre. Az otthoni elkülönítésből...
Nyilvánvaló bizalmi válság tapintható ki a lakosság részéről a hatóságokkal, a vezetőkkel szemben, és erre egyetlen oltóanyag létezik: a nyílt, érthető, őszinte beszéd. Sokkal részletesebben, meggyőzőbben kellene elmagyaráznia a kormánynak, mit miért tesz a járványhelyzetben, mi indokol bizonyos korlátozásokat vagy adott esetben ezek elmaradását. Kevesen értik, miért nem tarthatnak nyitva – megfelelő biztonsági körülmények között – például az éttermek, miközben a választásokat a járvány közepette is megrendezik, és a választópolgárok még a vesztegzár alá vont településeken is elmehetnek szavazni.
Ezekre a miértekre mindenképpen válaszokat kell adni, különösen most, amikor a hazai hatóságok is nekiláttak a koronavírus elleni oltási kampány előkészítésének. Mert nem csupán az oltáselleneseket, az összeesküvés-elméleteket gyártókat, továbbá a kereskedelmi vagy más célból álhíreket terjesztőket kellene meggyőzni a vakcina beadatásának jelentőségéről, hanem a lakosság aggódó, szkeptikus részét is, amely szeretne mihamarabb megszabadulni a vírustól. S közben megalapozott, szakértői véleményekkel alátámasztott érveket szeretne hallani az oltás minden lehetséges következményéről.
Mivel válság idején fokozott felelősség hárul a leendő döntéshozókra is, nem ártana, ha a jelenlegi ellenzéki pártok megfontoltabban viselkednének a kampány idején.
Nem mozdítja elő a bizalom helyreállítását, ha számos alakulat kimondottan politikai haszonszerzés céljából bírál bizonyos intézkedéseket és hiányol másokat.
De hát december után többen fognak osztozni a kormányzás felelősségében, így minden bizonnyal meggyőződhetünk a hatékonyabb járványkezelés módszereiről...
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része ...
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.