HIRDETÉS
A történelem során az emberiség megtapasztalta, hogy hiteles vezetőkkel a legkilátástalanabb kihívással is szembeszáll, a legnehezebb időkben is képes sikerrel venni az akadályokat. Nem véletlen, hogy Leónidasz spártai királyt a hellének vakon követték a biztos halálba a thermopülai csatában, Bonaparte Napóleonért katonái azért is rajongtak, mert velük menetelt a csatában, Dobó István kapitány pedig az egri várvédőkben tudta elültetni a hitet, hogy nem létezik lehetetlen. Manapság azonban ritkán akadnak hozzájuk fogható vezetők, ami természetesen nem véletlen, és nem csak a döntéshozói helyzetbe került választottakat jellemzi: a népnek olyan vezetői vannak, amilyeneket megérdemel...
Romániában a koronavírus-járvány terjedésének egyik oka, hogy az emberek jelentős része nem hisz a fertőzésveszélyben. Az már valahol veszett ügy, amikor büntetés terhe mellett kell rávenni a lakosságot saját és környezete egészségének megóvására, valamint arra, hogy ne veszélyeztesse mások egészségét. Persze az egyéni felelősségnek, magatartásnak mindenkor elsődlegesnek kellene lennie.
Nem mindegy azonban, hogy a vezetők milyen magatartást mutatnak. Sajnos a román miniszterelnök csak keveset tud meggyőzni például a maszkviselés létfontosságáról, de ugyanígy az államfő sem képes hitelt érdemlően bizonygatni, hogy az országban megfelelő módon zajlik a járvány megfékezése,
például a tesztelési eljárás. Bár a miniszterelnök váltig állítja, hogy Romániában akár 50 ezer teszt elvégzésére is létezik kapacitás, az élet naponta bizonyítja, hogy ezeket nincs kinek elvégeznie: a hatóságok tehetetlenségének netovábbja, amikor fertőzöttek közvetlen hozzátartozóit magánklinikára küldik tesztelésre. Az otthoni elkülönítésből...
Nyilvánvaló bizalmi válság tapintható ki a lakosság részéről a hatóságokkal, a vezetőkkel szemben, és erre egyetlen oltóanyag létezik: a nyílt, érthető, őszinte beszéd. Sokkal részletesebben, meggyőzőbben kellene elmagyaráznia a kormánynak, mit miért tesz a járványhelyzetben, mi indokol bizonyos korlátozásokat vagy adott esetben ezek elmaradását. Kevesen értik, miért nem tarthatnak nyitva – megfelelő biztonsági körülmények között – például az éttermek, miközben a választásokat a járvány közepette is megrendezik, és a választópolgárok még a vesztegzár alá vont településeken is elmehetnek szavazni.
Ezekre a miértekre mindenképpen válaszokat kell adni, különösen most, amikor a hazai hatóságok is nekiláttak a koronavírus elleni oltási kampány előkészítésének. Mert nem csupán az oltáselleneseket, az összeesküvés-elméleteket gyártókat, továbbá a kereskedelmi vagy más célból álhíreket terjesztőket kellene meggyőzni a vakcina beadatásának jelentőségéről, hanem a lakosság aggódó, szkeptikus részét is, amely szeretne mihamarabb megszabadulni a vírustól. S közben megalapozott, szakértői véleményekkel alátámasztott érveket szeretne hallani az oltás minden lehetséges következményéről.
Mivel válság idején fokozott felelősség hárul a leendő döntéshozókra is, nem ártana, ha a jelenlegi ellenzéki pártok megfontoltabban viselkednének a kampány idején.
Nem mozdítja elő a bizalom helyreállítását, ha számos alakulat kimondottan politikai haszonszerzés céljából bírál bizonyos intézkedéseket és hiányol másokat.
De hát december után többen fognak osztozni a kormányzás felelősségében, így minden bizonnyal meggyőződhetünk a hatékonyabb járványkezelés módszereiről...
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
