Az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója ma már sokak számára nem több puszta számnál. Egy dátum a 19. századi Magyarország történetében, amikor a megtorló császári hadsereg tort ült a legyőzöttek felett, intő jelként arra, hogyan végzi az, aki ellenáll a regnáló hatalomnak.
A történelmi események azonban soha nem önmagukban érdekesek. A hozzáértő ember megpróbál ezekből tanulni, hiszen igaz a mondás, hogy a történelem ismétli önmagát. Ha kellőképpen nem ismerjük múltunkat, esélyünk sincs arra, hogy elkerüljük a jelenkor újabb kockázatait, amelyek évszázados előzményeiből idejekorán tanulhatnánk. A birodalmaknak van ugyanis egy közös jellemzőjük: mindig keményen megtorolták a végeken felbukkanó elégedetlenséget, forradalmi szikrát vagy forradalmat. Ez alól a Habsburg-birodalom sem volt kivétel, sőt, a magyar történelem kuruc-labanc összetűzései jelzik: Bécs igazából soha nem akart kiegyezni a magyarokkal. És amikor a magyarság követelései szabadságharccá, országos forradalommá dagadtak, mindent elkövetett annak leveréséért, a katonai és politikai vezetők példás megtorlásáért.
Ezek tehát dióhéjban a történelmi tények, amelyek mai vetületei már jóval túlmutatnak egy ország vagy egy szűkebb régió határain. Az emberiség történelmét végigkövető birodalmi szándékok más formában ugyan, de ma is élnek, miközben a motivációs cél ugyanaz: minden áron megőrizni a hatalmat és a birodalom felségterületét. Napjainkban ez érhető tetten Oroszország, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió esetében egyaránt. Míg a két előbbi nagyhatalom törekvése többé-kevésbé érthető – egységes államokként kevésbé vitatható el birodalommegtartó szándékuk az évszázadok során szerzett javaik fölött –, az EU esetében azonban már kevésbé szerencsés törekvés az, hogy a független államok közösségeként létrejött unió valamiféle vélt birodalmi szándékot őriz.
Magukat az egyedüli igazság letéteményeseiként hirdető EU-bürokraták lényegében ugyanazt teszik, mint az ókori rómaiak a birodalom perifériáján élőkkel, vagy az oroszok a birodalmi szándékot megkérdőjelező kaukázusi népekkel: kegyetlenül megtorolják a saját útjukat járó közösségeik törekvéseit. Az EU ezt egyelőre nem fegyverrel, nem katonasággal, hanem más eszközökkel, de ugyanazzal a céllal teszi: megregulázni és kedvét szegni a központtól eltérő minden próbálkozásnak. Erről szólnak a Sargentini-jelentések, és minden egyéb ehhez fogható megtorló intézkedés.
Amikor 1848 hőseire emlékezünk, nem szabad elfelednünk, hogy egy országot, egy nemzetet soha nem lehet legyőzni, ha annak bátor hazafiai vannak. Ez számunkra a magyar történelem legnagyobb tanulsága.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.